Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1955-06-01 / 6-8. szám

VÍG: Versek

Kint Kanadában a préri megett,

S gyűjtve a pénzt s a tudást szilaj on, Megtelepedjen az új talajon;

Láttam az egykori kényurakat,

Kiknek a nyelvin a szó elakadt, Felsorakozni a többi nyomán,

Várva, mikor jön az új adomány;

S láttam a lelkesedéit, a tanárt Szólni: “Barátom, a régi tan árt!

Lásd be, hogy emberi fajta vagyunk S véges a szervezetünk s az agyunk! Lásd be, hogy éppen a gondolatok Érdemesítik az indulatot Arra, hogy ösztönöd árja legyen S bízva zuhogjon az életeden!

Légy igaz, elveidet ne tagadd,

Tedd az ügy áldozatára magad,

Tudva, hogy itt van az új magyar út, Itt ered álmod, a szép vagy a rút,

Itt lehet életed égbenövő!

Rajtad, az emberen áll a jövő!”

— 317 —