Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1955-04-01 / 4-5. szám

ÚJ MAGYAR ÚT A színjátszó képességekkel megáldott fiatalok próbálkozásainak nagy lendületet adott Hajmássy Miklós színtársulata, mely elsősorban a fiatal erők tanításávál foglalkozik. Bujdosó Lilla, Medgyessy Vera, ifj. Laj­­taváry Endre nevével, hogy a legtehetségesebbeket említsem ebből az emigráns színi iskolából, bizonyosan gyakran fogunk még találkozni az eljövendő években. Az ifjúsági szervezetek tevékenységének áttenkintése után érdemes megtekinteni, hogyan foglal állást a brazíliai fiatalság az emigráció fel­adataival és az emigráns csoportok működésével szemben. Ezen a téren sok támadás éri fiatalságunkat, amely kevés kivétellel egyik csoportnak sem tagja. Közömbösnek, hazafiatlannak ítélik sokan az ifjúságot, első­sorban azok, akik egyáltalán nem vesznek részt a fiatalság nevelésében és így távolról sem ismerik problémáikat, lelkivilágukat. Egy bizonyos. A fiatalság nagy többsége bizalmatlanul és csöppet sem rokonszenvvel kí­séri az emigrációs pártok és klikkek tusakodását. Ez a fiatalság sok egyéb hasznos és káros tulajdonság mellett átvett egy magyar szempont­ból igen értékes jellemvonást az amerikai szellemből: a dolgok racioná­lis, mondhatni üzleti kiértékelését. “Mi az én hasznom ebből? Mi a fajtámnak a haszna belőle?” — jelentkezik a kérdés automatikusan az Amerikában felnőtt ifjú agyában. És az a véleménye, hogy az anakro­nisztikus pártviszályok, csepűrágó klikkharcok és emigráns Don Quihote­­ok marakodásainak érbéke, nemzeti szempontból a semminél is kevesebb. Befelé szükségtelen energiapocsékolás, kifelé az emigráció tekintélyének és komolyságának lejáratását eredményezi. Sokan azzal is támadják a fiatalságot, hogy elsősorban a táncnak és szórakozásnak él. Ez a vád igazságtalan. Két okból. Elsősorban azért, mert a legszebb gyermek- és ifjúéveknek DP- sorban eltöltött nyomora után érthető egy ilyen irányú erőteljesebb visszahatás. Másrészt, igen jelentős azoknak a fiataloknak a száma, akik amellett, hogy dolgoznak — sok esetben családfenntartók — esti óráikban tanulmányaikat végzik. Emellett résztvesznek valamelyik ifjúsági szervezet életében és hosszú órákat áldoznak arra, hogy megismerkedjenek népünk kultúrájával, iro­dalmával, ami jelentős anyagi áldozatot is jelent, ha tekintetbe vesszük az otthonról kijutó könyvek méregdrága kúfár-árait. Hogy ezenkívül még szórakozásra és kirándulásra is marad idejük, az annak a csodála­tos időbeosztásnak köszönhető, amit csak a fiatalság energiája engedélyez. Tanulmányai során a fiatalok egységesen jó eredményt mutatnak fel, szá­mosán pedig egészen kiválóak. Sokan osztályelsők és akad olyan magyar fiatal, aki iskolaelső portugál nyelvből, jónéhányszáz brazil gyerek között. A légiijabbaknál kétségtelenül erősfokú és gyors az asszimiláció. El­sősorban ott, ahol a családok elszigetelve élnek és a gyereknek nincsenek magyar játszópajtásai. Kiderült, hogy az édesanya igyekezete, az otthon magyar légköre mellett, a pajtások nemzetisége az egyik legfontosabb tényező a gyermek magyar nevelésénél. Több esetben a szülők magyar öntudatának megcsappanásáról is lehet beszélni. Az ilyen szülő mentali­tása a következő: ... Örülök, hogy én kikerültem az európai viharsarok­ból. Nem fogok a fiamnak lelki hasadást okozni, hogy ráerőltessem a tragikus magyar sorstudatot. Belőle majd egy feltörő, fiatal, gazdag és boldog nemzet tagja lesz, amely nagyon félreesik a népek országútjától Az ilyen körülmények között felnevelt fiatal természetesen végér­— 180 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom