Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1955-04-01 / 4-5. szám
ÚJ MAGYAR ÚT A színjátszó képességekkel megáldott fiatalok próbálkozásainak nagy lendületet adott Hajmássy Miklós színtársulata, mely elsősorban a fiatal erők tanításávál foglalkozik. Bujdosó Lilla, Medgyessy Vera, ifj. Lajtaváry Endre nevével, hogy a legtehetségesebbeket említsem ebből az emigráns színi iskolából, bizonyosan gyakran fogunk még találkozni az eljövendő években. Az ifjúsági szervezetek tevékenységének áttenkintése után érdemes megtekinteni, hogyan foglal állást a brazíliai fiatalság az emigráció feladataival és az emigráns csoportok működésével szemben. Ezen a téren sok támadás éri fiatalságunkat, amely kevés kivétellel egyik csoportnak sem tagja. Közömbösnek, hazafiatlannak ítélik sokan az ifjúságot, elsősorban azok, akik egyáltalán nem vesznek részt a fiatalság nevelésében és így távolról sem ismerik problémáikat, lelkivilágukat. Egy bizonyos. A fiatalság nagy többsége bizalmatlanul és csöppet sem rokonszenvvel kíséri az emigrációs pártok és klikkek tusakodását. Ez a fiatalság sok egyéb hasznos és káros tulajdonság mellett átvett egy magyar szempontból igen értékes jellemvonást az amerikai szellemből: a dolgok racionális, mondhatni üzleti kiértékelését. “Mi az én hasznom ebből? Mi a fajtámnak a haszna belőle?” — jelentkezik a kérdés automatikusan az Amerikában felnőtt ifjú agyában. És az a véleménye, hogy az anakronisztikus pártviszályok, csepűrágó klikkharcok és emigráns Don Quihoteok marakodásainak érbéke, nemzeti szempontból a semminél is kevesebb. Befelé szükségtelen energiapocsékolás, kifelé az emigráció tekintélyének és komolyságának lejáratását eredményezi. Sokan azzal is támadják a fiatalságot, hogy elsősorban a táncnak és szórakozásnak él. Ez a vád igazságtalan. Két okból. Elsősorban azért, mert a legszebb gyermek- és ifjúéveknek DP- sorban eltöltött nyomora után érthető egy ilyen irányú erőteljesebb visszahatás. Másrészt, igen jelentős azoknak a fiataloknak a száma, akik amellett, hogy dolgoznak — sok esetben családfenntartók — esti óráikban tanulmányaikat végzik. Emellett résztvesznek valamelyik ifjúsági szervezet életében és hosszú órákat áldoznak arra, hogy megismerkedjenek népünk kultúrájával, irodalmával, ami jelentős anyagi áldozatot is jelent, ha tekintetbe vesszük az otthonról kijutó könyvek méregdrága kúfár-árait. Hogy ezenkívül még szórakozásra és kirándulásra is marad idejük, az annak a csodálatos időbeosztásnak köszönhető, amit csak a fiatalság energiája engedélyez. Tanulmányai során a fiatalok egységesen jó eredményt mutatnak fel, számosán pedig egészen kiválóak. Sokan osztályelsők és akad olyan magyar fiatal, aki iskolaelső portugál nyelvből, jónéhányszáz brazil gyerek között. A légiijabbaknál kétségtelenül erősfokú és gyors az asszimiláció. Elsősorban ott, ahol a családok elszigetelve élnek és a gyereknek nincsenek magyar játszópajtásai. Kiderült, hogy az édesanya igyekezete, az otthon magyar légköre mellett, a pajtások nemzetisége az egyik legfontosabb tényező a gyermek magyar nevelésénél. Több esetben a szülők magyar öntudatának megcsappanásáról is lehet beszélni. Az ilyen szülő mentalitása a következő: ... Örülök, hogy én kikerültem az európai viharsarokból. Nem fogok a fiamnak lelki hasadást okozni, hogy ráerőltessem a tragikus magyar sorstudatot. Belőle majd egy feltörő, fiatal, gazdag és boldog nemzet tagja lesz, amely nagyon félreesik a népek országútjától Az ilyen körülmények között felnevelt fiatal természetesen végér— 180 —
