Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1955-04-01 / 4-5. szám

WÁGNER FERENC

Kommunista-e a magyar ifjúság?

Ez a kérdés ott borong minden tépelődő magyar gondolatai közt. De a nagy többség mégis kitér a tárgyilagos válaszadás elől. Téves illúziókhoz menekül. Végső soron tehát majd mindenki saját vérmérséklete, politikai neveltetése és főként gyérszámú adat alapján ítéli meg a helyzetet. Azt hiszem, úgy járunk el helyesen, ha ifjúságon elsősorban azt a korcsoportot értjük, amely 1945. óta egyre kisebb mértékben részesülhetett a vallásos alapokon nyugvó hazafias nevelésben. Másszóval: akik már az impérium-változás szülte iskolai, családi és társadalmi nevelésnek az áldozatai.

Alig halkult el a fegyverropogás, máris soha nem látott versenyfutás kezdődött ifjúságunk beszervezésére. Az előrenyomuló Vörös Hadsereg védelme alatt, 1944-1945 folyamán, a Kommunista Párt kezdeményezésére jött létre a MADISZ (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség) és a SZÍT (Szakszervezeti Ifjúmunkás- és Tanoncmozgalom). E két csúcsszervezet mellett, 1946 márciusában, megalakul a MIOT (Magyar Ifjúság Országos Tanácsa). Ez utóbbi a különböző pártifjúsági és más szervezeteket tömörítetté soraiba. Ifjúságunk józan ítélőképességét dicséri, hogy 1947. nyaráig a marxista pártokkal szembenálló Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt ifjúsági szervezete volt összehasonlíthatatlanul a leghatalmasabb mind közül. A pártközi erőviszonyok megváltoztatása végett kellett tehát 1948. márciusában Dobogókőn összeűlniök az ifjúsági szervezetek képviselőinek. Itt határozták el az EPOSZ-nak, az egységes parasztifjúsági szervezetnek a megteremtését. Ettől kezdve már rohamosan növekedik az egyre nyíltabban egyeduralomra törő Kommunista Párt befolyása. Még ugyanebben a hónapban sor kerül a MINSZ (Magyar Ifjúság Népi Szövetsége) megalakulására. A MINSZ első ténykedésével végleg feloszlatta a polgári pártok ifjúsági szervezeteit. Ekkor már a középiskolai tanulók számára is egységes szervezetet létesítettek a Magyar Diákok Nemzeti Szövetségét (MDNSZ). Ezt követően a SZÍT, az EPOSZ, a Diákszövetség, továbbá az egyetemi és főiskolai hallgatók egyesülete (MEFESZ), valamint a marxista pártok legifjabb gárdája, az úttörők, az 1948. márciusában létrejött csúcsszervezetbe, a Magyar Ifjúság Népi Szövetségébe (MINSZ) tömörült, majd 1950. júniusában — az országos és nemzetközi politikai viszonyoknak megfelelően — egyetlen ifjúsági szervezetet hoztak létre: a Dolgozó Ifjúság Szövetségét (DISZ). Ez már bevallottan az orosz Koszomolhoz hasonló egységes ifjúsági szervezet, (O mely 1954. május végén

577.000 tagot számlált. (*)

A politikai vezetés elsősorban ifjúságunkat próbálja bekapcsolni a Moszkva diktálta kultúrális forradalom áramkörébe. Évenként több mint

100.000 fiatal tanulmányozza a DISZ szervezetiben a marxizmus-leninizmus egyes kérdéseit. Az ifjúsági szövetség rendezte politikai, történelmi, ter— 135 —