Új Magyar Út, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1954-05-01 / 5-6. szám
ÚJ MAGYAR ÜT Paul Flach: GOLDENE BATSCHKA A szerző kiadása, München, 1953 A németekről egyszer valaki azt állította, hogy minden német a vérében hordja a lokálpartiótizmust, ezért alakult annyi apró fejedelemség, sőt városállam. Lehet, hogy így van. Mindenesetre a kitelepített svábság, amely ma Németországban negyedmilliót meghaladó tömegben él, szellemi megmozdulásaiban ezt a tételt látszik igazolni. Bár szerintünk a lokálpatrótizmus a megtelepedettek (földművelők, polgárok) sajátos vonása, nem speciális faji adottság. A földművelő nép közvetlen kapcsolatban áll a földdel, ezért minden érzelmi és gondolati vonatkozása a hazát illetőleg mindig szőkébb földrajzi határokra korlátozódik. S a falai közé gyökerezett városi polgárral is ez a helyzet. Az öregamerikás magyar, aki 50 esztendőt élt Amerikában éppenúgy ráíratja még a gyászjelentésére is, hogy melyik megye falujából származott ki, mint ma a népi németek Németországban. Csak a középosztály tagjai érdeklődnek egymás foglalkozása, fizetési osztálya iránt, (mintha a kritikusait igazolná, akik “gyökértelennek” nevezték). Azok, akik neveltségük körében közel voltak a földhöz, azokat meg igézetében tartja a “genius loci, a konzervatív szellem” s azok megható kedvességgel azt kérdik a honfitárstól először, hogy “hovavalósi”? Szerintünk tehát az, hogy a népi németek szerkesztői, írói, szellemi vezetői ápolják a lokálpatrótimust, inkább azt bizonyítja, hogy tömegeik, akikhez szólnak, földművelők és talán maguk se szakadtak még el teljesen a földtől. Ebben a lokálpatrióta lelki atmoszférában születhetett Flach könyve. ízléses kiállításban jelent meg. “Heimatbuch der Deutschen aus der Batschka” — hangzik az alcíme. A szerző a könyvet édesanyja emlékének dedikálja, aki őt életében anynyit bíztatta a megírásra. Nos a könyv precizitásra törekvő, alapos szorgalommal készült. A szerző abban a kellemes (?) helyzetben volt, hogy mint a müncheni Staatsbibliothek-nek a könyvtárosa összes vasfüggönyön innen levő német könyvtárak zúgaiban húzódó magyar könyvekhez könnyebb szerrel hozzájutott, mint más. S a német könyvtárak meglepően gazdagok magyar tárgyú könyvekben is. Bevalljuk, érdeklődéssel olvastuk végig az ú. n. boldog békevilág iegendáshírű vármegyéjéről német szemszögből írt munkát. Flach ismerteti az őstörténetet, a magyar honfoglalást, részletesen kitér a településtörténetre és különösen sokat foglalkozik a helynév-elemzéssel, amely — úgy látszik, — kedvenc foglalkozása. A helynévelemzést azután döntőnek tartja a településtörténetre vonatkozóan is. A szerbek betelepítésével kapcsolatban megemlíti, hogy a Csernovics vezetésével bejövő szerbeknek az uralkodó csak addig adott letelepülési engedélyt Bácskában, amíg hazájuk a török járom alól felszabadul. Továbbá, hogy a szerbek adómentességet élveztek S ez a magyarok jogos felháborodását váltotta ki II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában, s benne a szerbek a császár oldalán harcoltak éppen ezért. Természetesen a legnagyobb részletességgel foglalkozik a németek betelepítésével. Három nagy betelepülés történt. III. Károly alatt az első. Utána Mária Teréziáé, majd — 242 —
