Új Magyar Út, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1953-04-01 / 4. szám
VASFÜGGÖNY A FÉLBEMARADT "TISZTOGATÁS" A KOMMUNISTA ORSZÁGGYŰLÉS" MÁRCIUSI TÖRVÉNYEI ÚJ KOSSUTH-DÍJASOK A magyar lapok egy hétig gyászkeretben jelentek meg Sztálin halála hírére, de minden jel arra mutat, hogy a gyász a kommunista párt vezető köreiben korántsem volt általános és főként nem volt olyan mély, mint az elhangzott beszédek, a megjelent cikkek és a táviratok özöne mutatta. Végre is Sztálin egy kegyetlen és a magyarországi párt vezetőségét közvetlenül érintő művelet közben kapta meg azt a szélütést, amit ez alkalommal nyílván nemcsak a párt áldozatai, de a párttagok egyrésze is őszintén kívánt neki. A komteni, angolul többé-kevésbbé tudni, és sokaknak nem lesz ehhez elég energiája. Ugyanakkor már eddig is létesültek magyar vállalkozások, és általában erősödnek. A magyar “összefogás” és a magyar “széthúzás” itt is tág teret talált, s az elmúlt évek számtalan magyar összefogás és széthullás tanúi voltak. Ezt azonban nem kell tragikusan venni, s úgy tekinteni, mintha a magyarság nem tudna együttműködni, egyesületeket teremteni, ahol viták és nézeteltérések ellenére is alkotó munka folyik. Úgy mondhatnám, hogy a magyarság közösségi élete komoly, értékes formában most van csak kialakulóban. A katolikus és református egyházi személyek körül csoportosuló magyarság kulturális egyesületei szép, értékes munkát végeznek már is, és bíztató fejlődést mutatnak a jövőre. Előadások, magyar könyvtárak, szórakozás, újságok lelkes, tehetséges, önzetlen magyar emberek tevékenységének eredményei, valamint nyári magyar iskola a kicsinyeknek, stb. Mindez kezdet, 1—2 éves múlttal, tele a kezdet nehézségeivel. A három magyar újság között a Sydney-ben megjelenő Dél Keresztje és Új Élet szépen fejlődő lapjai a magyarságnak. Vannak házépítő szövetkezetek is, melyek kis családi házak építésére adnak kölcsönt, és a magyarságnak igen nagy anyagi segítséget jelentenek. Az asszimiláció tekintetében nem kell félteni a felnőtt korú magyarságot. Mi akkor sem tudnánk asszimilálódni, ha nagyon akarnánk, tekintve, hogy ez a kérdés nemcsak rajtunk múlik, hanem másokon is. Nem kell itt fejtegetnem olvasóimnak, akik tapasztalatból tudják, mit jelent az asszimiláció kérdése egy bizonyos életkor után. Az itt felnőtt gyermekeket pedig nemcsak hogy nem lehet megmenteni az asszimilációtól, de nem is szabad ezt megkísérelni, hacsak nem akarjuk őket szerencsétlenné, kettéhasadt emberekké tenni, mint amilyenek mi magunk vagyunk a valóság és az elveszett Paradicsom ábrándvilágában élve. így élünk mi, a sors által ide vetett magyarok, az újrakezdés rögös útjain haladva, hasonlóan más nemzetek velünk közös sorsú bevándorlóival. Nem volt célom az ausztrál állapotokról szóló soraimmal azt mondani, hogy itt minden rossz. Rossz, nehéz nekünk, de egészen más, jó, legalább is sokkal jobb olyannak, aki itt született; ahogy egy luxushajó más az elsőosztályú útasnak, s más a kazánházi fűtőnek. A társadalom igazságossága még a kőkorszak világának mértékével mér: ami nekem erény, az nálad esetleg bűn. A szeretet és az értelem világa lassan, nagyon lassan terjed az emberiség őserdejében. munista impérium belső viszonyait takaró ködöt nehéz áttörni, de sok jel mutat arra, hogy Sztálin utódjának útját egyengetendő töltötte a telet a kietlen moszkvai éghajlat alatt. Az utóbbi években a téli hónapokat mindig az enyhe klímáju Sochi-ban töltötte. Moszkvai tartózkodását csak sürgős ügyek intézése magyarázhatja. Azok, akik a téli hónapok alatt Moszkvában látták, azt állítják, hogy jó egészségben volt, betegsége és halála nyílván közvetlen környezetét is váratlanul érte. A szovjet viszonyokkal ismerős körök Sztálin moszkvai tartózkodása és a téli hónapok során megindult nagy tisztogatás között szoros kapcsolatot látnak. Sztálin halála igy a tisztogatási folyamat szempontjából sem volt közömbös. A moszkvai változás Magyarországon is visszatükröződött. A legpregnánsabban a változás magyarországi hatását a tisztogatási folyamat megállása és a Vas Zoltán megjelenéséről elterjedt jelentések mutatják. Márciusban újabb tisztogatásról nem érkeztek jelentések, Vas Zoltánnal kapcsolatosan pedig olyan hírek merültek fel, hogy Rákosi volt börtöntársa nem halt meg, sőt újra előkerült. A hírek szerint csak degradálták, vidékre, ahol egy kisebb vállalat élén áll. Ennek a hímek az ellenőrzése érthető nehézségekbe ütközik, de hogy nem pusztán rémhírről van szó, mutatja az is, hogy a világsajtó olyan tekintélyes orgánuma, mint a New York Times is megcáfolta a Vas haláláról korábban közölt jelentését. Ha a tisztogatási folyamat meg is állt, a korábbi áldozatok közül ez nyílván csak Vas Zoltánt érintette. Mások nem kerültek elő. Nem került elő Péter Gábor sem, és nem kerültek elő a politikai rendőrség osztályvezetői sem. A politikai rendőrség a jelentések szerint Piros László vezetése alá került. Március folyamán egyébként a lapokban megjelent egy eldugott és szűkszavú hír, amely valószínűleg a politikai rendőrségen végrehajtott tisztogatással kapcsolatos utolsó lépések egyikét jelzi. A Szabad Nép szerint őrizetbe vették Zádor Imrét, a kútvölgy-úti állami kórház orvosát és eljárást indítottak Babies Antal és Lenhof Antal, a kórház két vezetője ellen is. A letartóztatás oka valóban egyedülálló a magyar bűnügyi történelemben: a vád szerint Zádor evipán-injekciót adott egyik betegének és azt elmegyógyintézetbe akarta szállíttatni. Az ekkép elmebeteggé tett páciens nevét nem közük, Zádor tettét pedig a lap azzal magyarázza, hogy a kérdéses beteg az orvosi titoktartás megszegése miatt fel akarta jelenteni az orvost. Ehhez a kis együgyű meséhez hozzátartozik az a tény, hogy a kórház a politikai rendőrség kórháza és az emlitett orvosok a politikai rendőrség orvosai. Hosszabb idő óta abban a hírben állottak, hogy ők “kezelik” azokat a foglyokat, akiktől a rendőrség vallomást akar kicsikarni. Az emberi jogaiban sérelmet szenvedett páciens kilétét illetően számtalan híresztelés van forgalomban. Egyesek szerint a páciens nem más, mint Péter Gábor, akit korábbi kollégái akartak így megmenteni. Mindenesetre tény, hogy a tisztogatás megakadt, — ez azonban nem jelenti azt, hogy további tisztogatástól nem kell tartaniuk a magyarországi párttagoknak. A szünet oka nyilvánvalóan az, hogy a moszkvai változások miatt egyelőre még bizonytalan, hogy a következő felvonásban ki lesz a hóhér és kinek a nyakába kerül majd a hurok. Ez a kérdés nyílván még Moszkvában is sok izgalmat és bizonytalanságot kelt majd. 18