Új Magyar Út, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1953-06-01 / 6. szám
utón kívántam haladni, melyet esküm és kötelességem számomra kijelölt. Gondviselésed és irgalmad mélységébe vetettem bizalmamat.” — Ilyen gondolatokkal telve, Rákóczi junius 13.-án átlépte a határt. így indult meg a történelmünknek ez az egész nemzetet páratlanul magával ragadó szabadságharca egy ötszáz puskással és ugyanannyi botokkal és baltákkal felfegyverzett csapattal, most kétszázötven éven. A felkelés részleteire nem kell bővebben kitérnem. A Felsőtiszavidék szinte kardcsapás nélkül került kézre. Csatlakozott a nemesség Károlyi Sándorral az élén, akit a bécsi udvar kigúnyolt, amikor a dolhai zászlókat felmutatva, figyelmeztetett a várható veszedelemre. Károlyi az első évben a Dunántúlt tisztította meg a labancoktól s utána kuruc kézre került a Felvidék nagy része. 1704-ben a szécsényi országgyűlés egységesebb szervezetet adott a felkelésnek: Rákóczit a szövetkezett Rendek vezérlő fejedelmévé kiáltják ki. 1705-ben Erdély csatlakozik hozzá. Megnyílik a méltányos békekötés lehetősége is. Megvalósítása meghiúsul, mert Rákóczi, az elvek embere, két pontban nem engedhetett. Az egyik a független erdélyi fejedelemség visszaállítása, a másik Anglia és Hollandia önként vállalt kezessége. 1705. döntő fordulatot hozott a spanyol örökösödési háborúban. Churchill ősének, Marlborough hercegnek és Szavojai Jenőnek döntő győzelmei halálos csapást mértek a Napkirály hatalmára. Az 1707-i ónodi országgyűlés trónfosztó határozata elszakíthatatlanul XIV. Lajos süllyedő hajójához láncolta a magyar szabadságharc sorsát. Ocskay és Bezerédi árulása, a járvány, a kongó libertások csak jelei, de nem okai a felkelés hanyatlásának. Rákóczi szinte egyedül viseli a felelősség nyomasztó terhét. Mindenkinél tisztábban látta, hogy a páratlan vitézség képzett tisztek, s modern hadviselésre begyakorlott sereg nélkül csak múló, eredménytelen rajtaütésekben vesztegeti a nemzet virágának évszázados harcokban már annyit ontott vérét. Minden gondoskodása, minden anyagi áldozata nem IRODALMI PÁLYÁZAT , A Sydney-i Szent István Egyesület — 161 Castlereagh St. City, Sydney, NSW Australia — pályázatot hirdet egy értekezésre (essay) magyar vagy angol nyelven: “Magyar Hősök” — “Hungarian Heroes” címmel, illetve tárgykörrel. A pályázaton résztvehet minden korú, nemű, vallású, nem kommunista magyar. Forma, terjedelem szabad; kikötés csak az, hogy a tárgy, az esemény maga: tény, valóságos, ismert, vagy bizonyítható eset, személy legyen. Bár a stílus, nyelvezet lényeges, döntő, az ami a műben örök keresztényi és magyar. A pályázatokat jeligével ellátva úgy kell elküldeni, hogy azok legkésőbb 1953. évi november hó 1-ig beérkezzenek. A pályázatok az egyesület titkárának a címére küldendők: Mr. F. Vass, 275 Forbes Street, Darlinghurst, Sydney, NSW, Australia. Díjazás: Magyarnyelvű _____________________LA 10 Angolnyelvű _______________________LA 5 A mű közlési joga a szerzőé marad azzal, hogy a nyertes mű közlésekor mindig meg kell említeni, hogy a fenti egyesület pályanyertes műve. Vass Ferenc s. k. Heltay Dezső dr. s. k. titkár. elnök. tudta ellensúlyozni a meg nem értést saját táborában, amikor az ellenség a szavojai hercegben modern, széleslátókörű hadvezért nyert. Magyarország sorsa a nagyhatalmak küzdelmében ezúttal is a szövetségessel állt vagy bukott. Csak külső hatalom segíthetett. A fejedelem Nagy Péterhez fordul, s míg távol van, Károlyi Sándor, mint a hadak fővezére, megköti a szatmári békét, hogy véget vessen a további hiábavaló vérontásnak. Rákóczi nem fogadja el a rá is kiterjedő közkegyelmet. Magyarország leghatalmasabb földesura, egy millió hold birtokosa, vagyonát, otthonát áldozatul adja elveinek, mert a szatmári béke feltételeiből hiányzott a független Erdély és a két külföldi protestáns hatalom kezessége. ★ ★ ★ Nem egyszer felmerül a kérdés, nincs-e igaza Nietzschének, hogy a történelemnek nincs sok értelme: ez csak az őszhajúak tudománya. Lehet-e egyáltalában komolyan venni a történelmet, amikor minden alkalommal átértékel? Hegedűs Lóránt egy alkalommal a Magyar Történelmi Társulat ünnepi vacsoráján felköszöntve Szekfü Gyulát, szokott szellemes modorában történetírói munkáját azokhoz a régi olajfestményekhez hasonlította, amelyeknek festői ugyanazt a vásznat négyszer is felhasználták, hogy új és új színekkel átfestve, új és új képeket teremthessenek. Csak ha a fedőrétegeket leválasztjuk, tűnnek elő sorra régibb alkotásaik, így fedik egymást Szekfü különböző Rákóczi-portréi a Rákóczi-Emlékkönyvben, a Hóman-Szekfüben s a Száműzött Rákócziban. Hegedűs szerint mind más, de hát melyik közülük autentikus? Hová lesz a történelmi objektivitás, amikor minden kor, minden irányzat mást és mást olvashat ki az eseményekből? Pedig ez szinte elkerülhetetlen, sőt főleg ez tartja életben az ember alaptermészetében rejlő történelmi érdeklődést, mely választ keres és magyarázatot a történelemben a jelenre. Nemrég egyik amerikai főnökömtől meglepődve értesültem, hogy “hobby”-ja az ókori, különösen a görög történelem, mert annyi rokonságot talál a kis görög városállamok külső és belső küzdelmeiben a jelen világnézeti és pártharcokkal. Egy régi-amerikás magyar orvos három éve lelkes meggyőződéssel fejtegette; nem látjuk-e, hogy az Egyesült Államok nem más, mint a Római Birodalom folytatója, a népek kohója és a nyugati civilizációk vezető impériuma. Egy fiatal barátom — akárcsak Romain Rolland Colas Breugnonja — Plutarchos olvasásában talál üdülést és aktualitást. Ilyen többé-kevésbbé laikus meglátások mutatják, hogy a történelmi érdeklődést éppen az úgynevezett átértékelés éleszti. S ez nem zárja ki az objektív igazságot. Amíg a tényeket akár elhallgatással, akár eltorzítással meg nem hamisítja a történetíró, új igazságokat deríthet fel. Legszebb feladata, legnagyobb művészete éppen abban áll, hogy saját kora világnézetének gyújtópontjában tükrözze a fakuló múltat. ★ ★ ★ A másik sokat vitatott kérdés: szabad-e nemzeti hőseinket lerántani a piedesztálról, semmit sem elhallgatva az igazságból, mindent könyörtelenül feltárva, mint ahogy a közmeggyőződés szerint Szekfü Gyula tette “A száműzött Rákócziról” írt művében. Ismét személyes élménnyel kísérlem megvilágosítani a kérdést. Elsőéves egyetemi hallgató voltam, amikor — éppen negyven éve — a Száműzött Rákóczi megjelenése a történész-filozoptereket is belevonta a napipolitika terére áthullámzó viharba. Tiltakozó gyűlés a Sas- Körben a nemzetgyalázó támadás miatt. Polónyi Dezső a máglyára szánt könyvből összefüggéstelenül kiszakí-7
