Új Magyar Út, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1953-05-01 / 5. szám
TALBOT KARDOS BÉLA Shakespeare életének és művei keletkezésének közös titka Csak naiv olvasók vagy pergamenarcú akadémikusok hihetik még azt, hogy nagy művészeti alkotások úgy jönnek létre, hogy valamilyen “lángész” nekiül egy ismeretlen padlásszobában és régi krónikákból, vagy más “forrásokból” eposzt vagy tragédiát ír másokat felülmúló “remek stílusban”. A padlásszoba igaz lehet, bár nem szükségszerű. írott forrásokban is böngészhet a művész és felhasználhat belőlük téglákat. Mindez azonban nem lesz élő remekművé, csak “e g y nagy, fájdalmas élet árán”, amint Ady mondja. Tudjuk, hogy Goethe, Tolsztoj, Wagner, Byron vagy nálunk Eötvös József, Madách, Szabó Dezső mindenegyes igazi műve valamely nagy válságból, belső megrendülésből fakadt. Hozzáértők meg tudják jelölni az élményeket, személyeket, eseményeket, amelyek kiváltották az illető müveket. A művész életének fordulópontjai visszatükröződnek alkotásaiban, azok sorrendjében, alakjaiban, hangulatában, alapirányában. A művész élete és a műalkotás éppolyan párhuzamosan futó két vonal, mint a nagyszalontai Arany János és a “nagyfalusi és szalontai Toldi” élete. Hogy az egyik buzogánnyal és kelevézzel, a másik tollal szerzett dicsőséget a magyar névnek és merengett a sír szélén a letűnt szép idők felett, az művészi szempontból mellékes. Mellékes az is, hogy Ilosvaiból vagy népmondából merítette a “tárgyat”. Ezek csak alkalmak voltak, hogy a saját élete kifejezésre jusson egy hatalmas szimbólum élő képében. Ugyanez áll Goethe Faust-jára vagy Iphigénia-Orestes-ére, Dosztojevszkij Félkegyelműjére vagy Dickens Copperfield Dávidjára. Shakespeare nagy drámáinak ezt az összefüggését alkotójuk életével eddig nem sikerült a tudósoknak kimutatnia. Pedig sokszor elindultak már a jó nyomon, de mindig elvesztették a fonalat. A washingtoni Folger - Shakespeare Muzeum a világ legnagyobb gyűjteménye a Shakespeare-irodalomra vonatkozóan. Itt Shakespeare színháza, a Globe Theatre is teljes nagyságban és korhűen felépült. E sorok írója ott akadt azoknak az eddig meg nem értett dokumentumoknak, festményeknek, egykorú színházi feljegyzéseknek nyomára, amelyekből minden lényeges része rekonstruálható Shakespeare életének, szerves kapcsolatban az ismert nagy műremekekkel. Ennek folytán míg eddig e műalkotások mint szanaszét heverő szfinx-szobrok, mint megannyi talányok meredtek ránk a múltból, most megértjük keletkezésük legbelsőbb lelki indokait és összefüggéseit. E sorokban azonban az egész kérdésnek csak rövid foglalatát adhatjuk, egy félig elkészült könyv kivonataként. Shakespeare három korszaka. Abban megegyeztek a szakemberek, hogy Shakespeare élete három szakaszra tagozódik: 1. Az 1601. előtti időszak: angol történelmi színjátékok és vígjátékok derűs kora, telve nemzeti büszkeséggel a múlt felé, vidám pajzánsággal a jelenben (Szentivánéji Álom, Wind- * * Részlet egy készülő könyvből, népszerű összefoglalásul magyar közönség részére. 18 sori Víg Nők, Tévedések Vígjátéka, Ahogy tetszik, stb.) 2. 1 60 1.—1 60 7. között rászakadt ú. n. tragikus kora, amidőn egyetlen vígjátékot sem írt, hanem Hamlettel kezdve, Troilus és Cressidán, Othellón, Macbethen és Lear királyon át mindig mélyebb, tragikusabb világba merült el, míg a végén az Athéni Timonban már egészen embergyűlölővé, világkerülővé lett. Ezek a tragédiái mind sokszoros halállal végződnek. Még a jók is (Hamlet, Desdemona, Cordélia, stb.) elpusztulnak a tragédia örvényében. 3. 1607. után újra megváltozott műveinek arculata. Ettől fogva ú. n. kiengesztelő drámákat ír. Nem tragédiákat, sem nem vígjátékokat, hanem, mint a Téli Rege vagy a Vihar szomorújátékként indul, de kiengeszteléssel, megbocsátással, happy-enddel végződik. Életében a legnagyobb törésvonal, amint látjuk, 1601-ben volt (a válság kitörése Shakespeare életében) és kisebbfokú fordulat 1607-ben (kiengesztelődés). Aki e két dátum táján meg tudja magyarázni Shakespeare életét, az kulcsot ad a kezünkbe művészi fejlődésének megértéséhez, és egyúttal sok rejtélyszerű jelenséget megold műveiben. Az alábbiakban ezt tesszük. A fiatal Shakespeare falusi-kisvárosi környezetben született (1564) alacsony sorsban. Apja kisbérlő és alkalmilag hússal, gyapjúval, bőrökkel is kereskedő kisember volt Stratfordben, bár Shakespeare később meg volt győződve róla, hogy VII. Henrik idején még nemesi sorban éltek. (A név egyaránt jelenthet Dárdarázót és Körterázót.) Legjobb esetben olyanok voltak szülei, mint Petőfi, Arany vagy Ady ősei: szerénysorsú kurtanemesek, de a maguk falusi körében sok bajjal küzködtek. Shakespeare apja egyidőben headelderman (fő-előljáró) is volt, de nevét nem tudta leírni. Később adósságokba és más bajokba került. A fiatal Shakespeare 18 éves korában (1582) elvett egy 26 éves jómódú parasztlányt. Mivel már hat hónap múlva rá gyermekük született, valószínű, hogy a házasságnak a fiatalok hibájából kellett létrejönnie. Később még ikrek is születtek e házasságból, amelyből azonban Shakespeare 1587-ben elszökött. Felesége, az egyszerű parasztasszony túlélte őt. 16 OLDALAS ÁPRILISI ÁRLAPOMAT LÉGI ÚTON HÁROM KUPONÉRT KÜLDÖM. Nagy választék szépirodalmi, nyelvi-, ipari és mezőgazdasági stb. szakkönyvekben. JARITZ ANDRÁS könyvkereskedő München 15., Stielerstr. 6., Abholfach 28., Germany-Europe
