Új Magyar Út, 1952 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1952-01-01 / 1. szám
kább az ő álláspontjukat támasztja alá. A tekintélyuralmi rendszerekkel való szimpatizálás helyett a tiszta parlamenti demokrácia nyugaton megtalálható példáját tartják követendőnek. A Nemzeti Bizottmány kezdetben mint alapra erre a csoportra épül fel, ami azután szélsőjobboldali részről a legelkeseredettebb támadásokat váltotta ki. Az 1945. utáni irányzat követőit főleg a Magyar Parasztszövetség és a Szociáldemokrata párt foglalja magába. A Nagy Ferenc elnöklete alatt működő Parasztszövetség mintegy a Kisgazdapárt emigrációs utódja (A Kisgazdapárt maga nem alakult meg az emigrációban) bár kisgazdapárt hívein kívül az odahaza társadalmi szervezetként működő Parasztszövetség, valamint a volt Nemzeti Parasztpárt tagjai közül is sokat egyesít. Viszont a Kisgazdapárt konzervatívabb elemei távol tartják magukat tőle. Erejét igen növeli Nagy Ferenc jelentékeny nemzetközi tekintélye, az aránylag kis számú de eléggé jól képzett személyi garnitúra, a Nemzetközi Parasztúnióban való tagság és, hogy odahaza különsen 1945 után sokkal szélesebb bázissal rendelkezett mint bármelyik másik emigrációs alakulás. Munkájának átütő erejét csökkenti viszont az, hogy Kovács Béla személyében egyik legkiválóbb vezetőjét veszhette el, otthoni emberei pedig így pl. a volt parasztképviselők sokkal kisebb számban menekültek nyugatra mint a szélsőjobboldali politikai irányzatok támogatói. Ami a szociáldemokrata pártot illeti, munkájának eredményességét súlyosan hátráltatja a párton belül mutatkozó hasadás. A párt egyik szárnya Peyer Károly vezetésével tagja a Nemzeti Bizottmánynak, a másik része Selig Imre vezetésével a bizottmányon kívül van, viszont élvezi a Szocialista Internacionálé tagságával járó igen jelentékeny támogatást. Súlyos csapást jelent a pártra nézve, hogy egyik legkiválóbb és nemzetközileg legismertebb vezetője Kéthly Anna otthon a kommunista terrornak az áldozata, a tragikus hirtelenséggel elhúnyt Bán Antal személyében pedig idekint vesztette el egyik legismertebb vezérét. Előnyként könyvelheti el viszont jelentékeny nemzetközi összeköttetéseit, a Szocialista Internacionáléban való tagságot és azt, hogy odahaza széles rétegekre támaszkodhat, amit ellenfelei nem mindig mondhatnak el magukról. A Közi-Horváth József és Barankovics István vezetése alatt álló Keresztény Népmozgalom hívei között a háború előtti és utáni irányzatok követőit egyaránt meg találjuk. A párt nagyjából a nyugateurópai keresztényszocialista pártok programmját vallja. Erejéről most még korai lenne véleményt mondani. Az a hősies harc, amit odahaza a katolikus egyház a kommunizmussal szemben folytat, kétségkívül igen megnövelte tekintélyét a tömegek előtt. Valószínű, hogy a felszabadulás után Magyarországon a keresztény jelszavakkal induló, vagy Mindszenty hercegprímásra hivatkozó politikai törekvések komoly sikerre számíthatnak. Előreláthatólag a parasztszövetségi és szociálista vonal mellett mint harmadik komoly tényező fognak jelentkezni. Naiv dolog lenne most az emigrációban bármilyen jóslásba bocsátkozni, viszont talán nem járunk túl messze az igazságtól, ha úgy véljük, hogy mindenfajta keresztény jelszavakkal induló politika otthoni sikere nagy mértékben azon is fog múlni, hogy a párt a francia MRP-hez hasonlóan a szociális haladást tűzi-e zászlajára, vagy pedig a spanyol példának megfelelően az ultrakonzervatívizmus védőjévé válik. Sok múlhat azon is, hogy a párt restaurációt fog-e hirdetni, vagy ennél népszerűbb célkitűzésekkel lép fel. Persze elvileg elképzelhető a restaurációért való burkolt munka és kifelé a keresztény jelszavakra való hivatkozás, ami szintén eredményes lehet, tekintve, hogy emberi tapasztalat szerint a szavazótömegek elsősorban a kifelé hangoztatott jelszavak alapjáan ítélnek és nem a mögöttük rejlő valódi szándékokat kutatják. A jobboldalhoz sorolható a Zákó András vezetése alatt álló Magyar Harcosok Bajtársi Közössége (M. H. B. K.) amelyik az emigráció egyik legnépesebb szervezete. Jóllehet az egyesület nyíltan hangoztatja szigorúan katonai és nem politikai jellegét, ép ez a katonai szellem, a katonai becsületről és kötelességről vallott felfogás meglehetősen egyöntetű és határozott politikai állásfoglalást jelent főként az 1945 óta történtekkel szemben. Nagyjából hasonló felfogást képviselnek a Farkas Ferenc körül tömörülő ú. n. Szabadságmozgalom tagjai is. Miként az MHBK. követői, úgy e mozgalom hívei is főleg az ú. n. nyugatos tömegből kerülnek ki. Szóvivőik leginkább volt katonatisztek, jobboldali újságírók stb. A katonák azonban sokkal nagyobb hányada tömörül az MHBK körül, ezzel szemben Farkas Ferenc részben a volt MÉP képviselőkre támaszkodik, illetve a katolikus körökkel igyekszik jó kapcsolatokat kiépí leni. Mindkét csoport tevékenysége erősen az emigráció belügyének tekinthető. Mindkét irányzat szembenáll a Nemzeti Bizottmánnyal. Míg azonban Farkas Ferenc a bizottmány teljes mellőzésével igyekezik egy külön kristályosodási pontot létrehozni, addig a sokkal reálisabban gondolkodó MHBK. vezetők, illetve a mögöttük álló konzervatív erők hajlandók lennének elismerni a bizottmányt, vagy legalábbis annak Eckhardt féle szárnyát, mely utóbbival szoros kapcsolatban állanak. Általában az MHBK-ra mint tömegszervezetre építő politikai próbálkozások az Ecbhardt-féle irányzaton keresztül próbálnak a bizottmányba bejutni. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIH NÉMETORSZÁG] OLVASÓINK FIGYELMÉBE! Űj folyószámla számunk: STÄDT. SPARKASSE MÜNCHEN Zweigstelle 3. Betrifft: Kto. 93 20732 Ungarische Geistige Arbeitsgemeinschaft iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiy Ezzel szemben a Farkas Ferenccel szimpatizáló törekvések, valamint a szélsőjobboldali csoportok a bizottmány teljes negligálásával mintegy frontálisan támadnak, ami bírálóik szerint a valódi erőviszonyok és politikai realitások teljes félreismerésére vall. Működésüket bizonyos egymással való rivalizálás is jellemzi, ami csak azért nem élesedik ki, mivel az MHBK a sokkal erősebb csoport. Szervezeteik élénk kapcsolatban állanak a társemigrációk hasonló katonai szervezkedéseivel, pl. Prchala, Anders embereivel. A fentieken kívül még egész sereg erősen jobboldali, illetve szélsőjobboldali szervezkedést találunk, ilyen pl. a főleg nyilasokra támaszkodó ú. n. „Országtanács“ mozgalom, melyek hívei bámulatos kitartással rágódnak jogfolytonossági kérdéseken. Hasonló ideológiában működik az ú. n. „Hungarista“ mozgalom, amelyik a Szálasi féle nyilaskeresztes párt jogutódjának vallja magát. Nem teljesen nyilas személyi összeállításban, de annak megfelelő frazeológiával lép fel az ú. n. M. N. E. E. (Magyar Nemzeti Erők Egyesülése) is. Ezek a szélsőjobboldali frankciók a Szabadságmozgalom bevonásával a kőid
