Új Magyar Út, 1952 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1952-03-01 / 3. szám

Ausztrália ................ 100 Ausztria .................... 1413 Belgium .................... 1304 Csehszlovákia ......... 2874 Egyiptom ................ 100 Franciaország ......... 3086 Németország ........... 25957 Anglia ...................... 65721 Magyarország ......... 869 Írország .................. 17853 Új-Zéland ................ 100 Norvégia .................. 2377 Lengyelország ......... 6524 Portugália ................ 440 Románia .................. 291 Dél-Afrikai Unió . . 100 Spanyolország . . . . 252 Svédország ............. 3314 Svájc ........................ 1707 Törökország ........... 226 Szovjet .................... 2798 Jugoszlávia ............. 845 A délamerikai államok, Kanada, Vjfoundland, Haiti, Mexikó, Ku­ba, Dominicana és a Panama­­zóna nein esnek kvótakorlátozás alá. A DP bevándorlási törvények záros határidőig voltak érvény­ben és a határidő lejárta után érvényüket vesztették. Ilyen vo­natkozásban a törvényhozásnak új törvényt kell alkotnia, hogy újabb bevándorlásra lehetőség nyíljék. A magunk részéről figyelemmel kísérjük a fejleményeket és adott esetben minden változásra felhív­juk olvasóink figyelmét. t. k. f. Kattant a zár, a tanár újjai a táskában kutattak. Kis idő múlva kihúzott egy iratcsomót, kibontotta. Néhány ív fehér papír volt. — Kérem, ez a névsor, itt, ez lesz az alapja annak a mun­kának, amit el fogok indítani. Evek szorgalmas gyűjtése, levele­zése után most kész a megközelítően pontos névsora az Egyesült Államokban élő horvát íróknak, újságíróknak, egyetemi tanárok­nak, művészeknek, orvosoknak, mérnököknek. Rettenetes munka volt, sok pénzembe került a levelezés, de megérte. Ha kijutok, körlevelet írok nekik, felhívom őket a közös szellemi munkára, és megala­kítjuk kultúrális egyesületünket . . . — És persze jelentkezni fognak szépen, engedelmesen — szó­lalt meg az előbbi, kritikus hang ismét. — És várni fogják az Ön tanácsait, és egy szívvel-lélekkel, egy akarattal fognak haladni az Ón által kijelölt utón? —- O nem, kérem, nem — válaszolt a horvát — én nem bánom, ha nem az én tanácsaim szerint mennek sem . . . — Ja, persze, Ón demokrata — mondta az előbbi hang gú­nyosan — persze, hiszen Amerikába megyünk .... És nevetett hozzá. — Igen, kérem, akár hiszi, akár nem, én nem bánom, hogy mit akarnak, csak alkossanak, írjanak, tervezzenek, dolgozzanak. Mert Amerika megengedi, kérem, Amerika szívesen látja, sőt ér­deke is, hogy frissen bevándorolt állampolgárai megőrizzék kap­csolataikat a régi hazához, hiszen, egyszer majd . . . És akkor, kérem, ha nem lesz már ott a régi, intellcktüel-réteg, honnan veszik a felszabadított országok új kulturális elitjét, ha nem .... ha nem . . . igen uraim, ha nem innen, miközülünk! Aztán körülnézett — a sötétben csak a feje mozgását lát­hattam — s szinte nyomatékül hozzátette: — Igen, kérem, ezt akartam mondani. Csend lett. Hosszú, nagyon, nagyon hosszúnak érződő csend. A horvát tanár kezében még mindig ott remegtek a fehér papír­lapok. Átszellemült tekintete előreszegeződött a gép sötétjébe. Nagy sokára megszólalt valaki: — Kísérteties. Milyen egyformák vagyunk. Milyen egyforma az emberi lélek, vágyaiban, csalódásaiban egyaránt. És ismét csak a csend. Hosszú idő múlva a feleségem szólalt meg halkan: — Nézd csak, mi az ott? — És kifelé mutatott a gép ablakán. Kinéztem. S valami olyat láttam, amit már oly sok év óta nem. Túl a gép szárnyának remegő, ezüstös sziluettjén, végesteien végig a szemhatárt övező felhők hegyláncszerű vonulatán, egymást kergető, ki-kiszélesedő, elvillanó és ismét kigyúló tüzek égtek. Hir­telen, ifjúságom távoli élménye, Helsinki lángolt fel bennem. Akkor láttam utoljára ezeket a tüzeket. De most fáradt voltam, kétséggel és gyötrődéssel teli és csak ennyit mondtam: — Északi fény . . . igen . . . északi fény . . . És repültünk tovább az óceán felett. Alattunk felhők úsztak el, felettünk, messze, egy-két halvány csillag világolt. A horvát tanár kezében ott fehérlett a névsor, az ő bűvös névsora. Nevek, címek. Emberek és városok nevei. Házszámok és talán jegyzetek is. Amiről ő mind azt hitte, hogy élet van és élet lesz mögöttük. Abban az értelemben, ahogy ő gondolja. Repültünk a sötétben és körülöttünk vilióztak az északi fény ragyogó és ismét sötétbe húlló lángcsóvái. 26 törvényhozása tudna. 1924. óta ezek vannak érvényben és ezek megkötőleg érvényesek minden bevándorolni kívánóra aszerint, hogy az illető milyen állampol­gár. A jelenlegi lakhely semmi­féle vonatkozásban nem befolyá­solja a kvóta-számot, ha a be­vándorolni szándékozó személy új lakóhelyének megfelelő állampol­gárságot fel nem vett. Érdeklő­désre tarthat számot néhány fontosabb kvóta-szám közlése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom