Új Magyar Út, 1952 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1952-03-01 / 3. szám
nagy köztársaság léte nem jog- és törvényszerű, hanem csak de facto. Egy nemzet megakadályozása abban, hogy szuverén jogát gyakorolja úgy tekintendő, mint az emberiség közös törvényének a megsértése. Ezen a ponton nem lehetnek közömbösek. Semlegesek maradhatnak két hadviselő nemzet háborújával kapcsolatban, de nem maradhatnak közömbösek az emberiség közös törvényének a megsértésével szemben. Ezt a közömbösséget soha nem tanította Washington. Nem ajánlhatta volna ezt a közömbösséget anélkül, hogy következetlenné ne lett volna. Ő maga, a »agy Washington volt az, aki nemcsak elfogadta, hanem ismét és ismét kérte a külföldi segítséget az emberiség e közös törvényének a támogatására saját függetlenségükkel kapcsolatban. Hivatkozik ezzel kapcsolatban Franklinnal, az akkori párisi követtel való levelezésére és utasításaira. — Sőt tovább megy. A semlegességet sem úgy tanította és hagyta rájuk Washington, mint egy alkotmányi elvet, hanem mint időleges politikai kérdést. Hivatkozik rá, hogy a politika szót használja, a politika pedig nem a princípiumok tudománya, hanem a követelményeké. Többszörösen idézi Washingtont annak bizonyítására, hogy nála a domináló gondolat az időnyerés volt, hogy az ország úgy megerősödhessen, hogy ura legyen sorsának.72 Amilyen különbség van a semlegesség és a benemavatkozás között, ugyanilyen különbség van a szövetség és a beavatkozás között. Minden független hatalomnak joga van szövetséget formálni, de nem kötelessége. Ha úgy tetszik neki, semleges marad. Sem szövetség, sem semlegesség nem elvi, hanem politikai kérdések. És ebben a tekintetben joga van egy hatalomnak, hogy semmi másra ne legyen tekintettel, mint érdekeire. Szövetségek formálásával vagy azoktól való távolmaradással esetleg sérthetik a többi népek érdekeit, de nem bántják meg jogaikat. A szövetség és ellentéte a semlegesség sérthet érdekeket, de nem sért törvényt. A beavatkozással pont ellenkező az eset. “Beavatkozás a népek szuverén jogába, hogy szembeszálljanak az elnyomással, vagy megváltoztassák intézményeiket és kormányukat: a népek és Isten törvényének megsértése. Ezért a benemavatkozás minden hatalom és minden nép közös oltalma alatt áll. Aki megsérti e tö'vényt olyan, mint egy kalóz: minden hatalomnak az a kötelessége, hogy üldözze, mint átkot az emberiségre... Önök utasítják és utasítaniok kell tengeri erejüket, hogy végezzenek a kalózkodással, bárhol találkoznak «vele ... akár amerikai, akár európai vizeken ... Már most mind annak nevében, mi Isten előtt kedves és férfinek szent: ha mindenki kész egyesülni egy rabló ellen, aki saját élete veszélyeztetésével megtámad egy hajót, megöl néhány szegény hajóst, vagy elragad néhány bála gyapotot, akkor azok ellen a nagy kalózok ellen, kik nem valami kis hajót támadnak meg, hanem népek szeretett hazáját, akik nem egy néhány hajóst ölnek meg, hanem egész népeket, akik nem cseppekben, hanem patakokban ontják a vért, akik nem néhány száz mérőnyi árút, hanem népek szabadságát, függetlenségét, jólétét, sőt létét rabolják el, azok ellen nincs remény hasonló általános felháborodásra?” — Legbölcsebb és legjobb férfiaik taníthattak semlegességet, de egy sem tanította népüknek, hogy közömbös legyen a népek örök törvényének megsértésével szemben, soha nem tanították, hogy közömbösek maradjanak az elnyomott emberiség szomorú látványára.73 72) New York, Corporation Dinner, 1851 december 11. 73) New York, Bar, 1851. december 19. 74) cincinnati, 1852. február 24. 75) Springfield, Mass., 1852. április 24. 76) Cincinnati, 1852. február 24. Semlegesség? Furcsa magyarázata lenne a semlegességnek, ha közömbösségükkel szankcionálnák az összes despoták ellenséges szövetségét a köztársasági, alkotmányos elvek ellen. — De tegyük fel, hogy Magyarország mégegyszer felkel, Oroszország ismét beavatkozik és az Egyesült Államok megint semleges, közömbös marad. Mi az eredménye? Miklós cár és Ferenc József vásárolhatnak fegyvert, hajót stb. és az Egyesült Államok védelmezni fogja ezt a kereskedelmet és törvényesnek tekinti, de ha ő (Kossuth) tenné ugyanezt, nem védelmeznék. Semlegesség ez? Magyarország erőszakkal elnyomott népe, szuverén jogai nem számitanak semmit, de a cár kalózságát, beavatkozását más népek szentelt jogaiba úgy tekintik, mint törvényest, mely ellen az Egyesült Államok, bár nagyhatalom lett és saját biztonsága veszélyeztetése nélkül képes lenne fenntartani a népek törvényét, nem tehet semmit, mert Washington több mint félszázaddal ezelőtt az ország akkori gyermeki állapotának megfelelő semlegességet hirdetett és időt akart nyerni. “Az Egyesült Államok elvetheti princípiumait, de a tárgyilagos történetíró soha nem fogja megállapítani, hogy ezzel Washington elveit követte.”74 “Semlegesség, mint tartós elv lehetetlen egy nagyhatalom számára. Semlegesség, mint tartós elv a gyöngeség jele, semlegesség, mint tartós elv lemondás a hatalmi pozicióról.”75 Washington politikája. “Washington irányadó politikája így foglalható öszsze: a nemzet megtartása. Igen, ez kell legyen a fő elve minden népnek. De ennek eszközei változnak az idővel. Bízva merem mondani, hogy ma a nemzet megtartásának a kötelessége azt parancsolja az Egyesült Államoknak, ne engedje, hogy az abszolutizmus elve mindenhatóvá válhasson...” — Washington másik princípiuma éppen idegen országokkal kapcsolatban: kereskedelmi kapcsolataik kiterjesztése. Ez megint olyan princípium, amit céljai támogatására felhozhat, mert, “ha a despoták ligája mindenhatóvá válik Európában bizonyos, hogy halálos csapást kap hamarosan a köztársasági Amerika kereskedelme az Atalanti-óceán túlsó partján, míg ezzel szemben a népek törvényének fenntartása hatalmas területet nyitna meg kereskedelmi kapcsolataik számára, nagyobbat, mint a képzelet felfoghatná.” — Washington harmadik princípiuma, hogy ne kössenek állandó szövetségeket az idegen világgal. Nem is kíván szövetséget, csak a népek törvényének fenntartását, hogy a despoták szövetsége ne avatkozhassék be a népek természetes jogaiba. — Nem hagyhatják el ezeket az elveket anélkül, hogy hajótörésnek ne tennék ki létük dicsőséges jövőjét és “Magyarországnak különösen igénye lehet rá, hogy princípiumaikkal megvédjék, mert mi vagyunk az első nemzet, mellyel szemben önök nem gyakorolták elveiket”, mert azt mondják, hogy elismernek minden de facto kormányt és Magyarországgal kapcsolatban miért nem tették? Magyarország deklarálta függetlenségét, de facto független volt és bebizonyította a világnak, hogy képes ezt megvédeni. Az elismerés megakadályozhatta volna az orosz beavatkozást.?*) Washington bölcsesége. Washington bölcsessége abban állott, hogy mindent megtett a követelményeknek megfelelően, ami szükséges volt országa szabadsága, függetlensége, jóléte, dicsősége és jövő biztonsága szempontjából. “Arra kérem Istent, a népnek és akiket vezetésükkel megbíztak adja meg ugyanezt a bölcsességet, hogy megtegyék mindazt, 17
