Új Magyar Út, 1952 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1952-03-01 / 3. szám
ami a jelen körülmények között, országuk mai helyzetében szükséges dicsőségük, prosperitásuk és jövő biztonságukhoz.” Ez a legméltóbb adózás Washington emlékének. Sokkal inkább, mint szószerint ugyanazt tenni, amit ő tett a mostanitól teljesen különböző helyzetben és körülmények között. “Szószerint utánozni Washington alkalomszerű politikáját elveinek megsértését jelentené. Ha Washington szelleme felemelhetné hangját, hangosan tiltakozna ellene és azt mondaná, hogy nemcsak nem méltó emlékéhez, hanem egyenesen veszélyes a köztársaság jövője szempontjából.” — Egyesek azt ajánlják az Egyesült Államok népének, hogy úgy tekintse Washington írásait, mint a mohamedánok a Koránt. De mire való az értelmük, ha nem lehet saját véleményük? Washington iránti tiszteletben senki nem előzi meg őt. Inspirációért, tanácsért gyakran fordult hozzá. Kövessék Washington elveit. De Washingtonnak nem minden szava elv és amit ő, mint kora követelményeinek megfelelő politikát ajánlott, soha nem szándékozott örökkévaló szabályként állítani, hogy kövessék olyan olyan körülmények között is, melyeket minden bölcseségével sem láthatott előre. Washingtonnal kapcsolatban is különbséget kell tenni: mi a lényeges és mi nem, mi elv és mi történelem.77 A MONROE-ELV. Monroe arra hivatkozott, hogy Európa távol van és Amerikát a hatalmas Atlanti-óceán választja el Európától. Mindez azonban nem elvi kérdés, hanem csak időleges körülmény volt. A motívumok pedig úgy megváltoztak Monroe óta, hogy a mérleg egyenesen a másik oldalra lendült. A távolság. Monroe a távolságra hivatkozott. Fulton óta azonban a távolságot nem mérföldekben mérik, hanem órákban. így Európa köezelebb van, mint az amerikai kontinens nagyobb része, sőt közelebb, mint országuk egyes pontjai,78 ahol a világ egyetlen hatalmának sem engednék meg, hogy összetörje a szabadságot. A távolság e.ltünt Fulton géniusza elől s ma már nem jelenthet akadályt az emberiség nagy családjában, melynek tagjai testvérek lévén, egynek kell lenniök a földön. 79 Reméli, hogy az Egyesült Államok népe emlékezni fog rá, hogy szabadságharcuk idején többet kaptak Európától, mint jókívánságot. 80 És ha Amerika nem volt túl messze Európától, amikor szükségben volt, akkor Európa sem lehet túl messze az Egyesült Államoktól, amikor Európának szüksége van rá, hogy megvédjék a népek törvényét. 81 Az óceán. Monroe másik motívuma az volt, hogy az Atlantióceán választja el az Egyesült Államokat Európától. 77) U. o. 78) New York, Corporation Dinner, 1851. december 11. 79) New York, Democratic Young Men’s Gen. Committee, 1851. december 9. 80) Staten Island, 1851. december 5. Newark, 1852. április 22. 81) Annapolis, House, 1852. január 13. 82) New York, Baltimore-i küldöttséghez, 1851. december 10. 83) New York, Corporation Dinner, 1851. december 11. Cincinnati, 1852. február 9. Philadelphia, Citizens’ Banquet, 1851. december 26. 84) Pittsburgh, Banquet, 1852. január 26. Mobile, 1852. április 3. 85) New York, Corporation Dinner, 1851. december 11. 86) Harrisburg, 1852. január 14. 87) Worcester, 1852, április- 26. 88) New York, Corporation Dinner, 1851. december 11. Az Atlanti-óceán azonban jelenleg már nem akadály, hanem inkább összekötő kapocs,82 mely Amerikát és Európát az anyagi és erkölcsi érdek minden szálával összeköti. A kereskedelmi érintkezés eszköze. Amerika és Európa nemzetei annyira egymástól függnek, hogy bármi történik az óceán egyik oldalán, azonnal érezni a másik oldalon. Annyira, hogy éppen olyan nehéz megállapítani földrajzilag, hogy hol végződik az amerikai politika és hol kezdődik az európai, mint azt, hogy hol kezdődik az amerikai kereskedelem és hol végződik az európai. Nem maradhatnak közömbösek az európai szabadság sorsa iránt, mert ha az abszolutizmus megveti a lábát Európában, mindent el fog követni, hogy megakadályozza a kereskedelmi érintkezést a köztársasági Amerikával. Jobb ennek elejét venni, amikor még aránylag kis áldozatokkal lehet, mint megvárni a katasztrófát. 83 Magyarország, ha szabad, nagy piacot jelentene az Egyesült Államok számára. Viszont, ha nem sikerül megállítani az abszolutizmus terjeszkedését, melynek főcélja a Földközi-tenger uralma, akkor Oroszország ki fogja zárni Amerikát az európai piacról. 84 Amerika is Európa. A lakosság Monroe óta megkétszereződött, vagy legalábbis milliókkal nőtt. És ezek európai bevándorlók. Bár amerikai állampolgárok, sokat a legszentebb kötelék fűz Európához. Jobban érdekelve vannak Európa sorsában, mint őseik Közép- és Dél-Amerikában, amire Monroe tilalma nem vonatkozott. Bizonyítja ezt az a szimpátia, amit Magyarország ügyével kapcsolatban a nép körében talált.85 Az Egyesült Államok népe: Amerikába átplántált Európa. Európa az Egyesült Államok anyja. És édesanyját senki nem feledheti. A véget jelentené, ha az Egyesült Államok népe megszűnne amerikai lenni és azt vindikálná, hogy angol, ír, spanyol, német stb. De mégis: a vér, vér...86 — Hogyan lehetnek közömbösek, hogy Európa szabad-e, vagy leigázott? “Amerikát nem hagyhatja érintetlenül Európa helyzete, mellyel önöknek ezerszeres érintkezésük van. Egy múló szerencsétlenség Liverpool-ban, egy tűz Manchester-ben nem marad észrevétlenül Amerikában. Hogyan ne érintené hát akkor eredményeiben Amerikát a zsarnoki elnyomás tüze, mely elemésztéssel fenyegeti egész Európa szabadságát, civilizációját és gazdagságát? Hogyan lehet közömbös önök számára, hogy Európa szabad-e vagy leigázott, létezik-e vagy nem a népek törvénye? — Nem! vagy hiábavalóság a történelem minden tanítása..., vagy lehetetlen a közömbösség.” Milliók aggódó várakozása és reménye kísérte őt Amerikába. Amikor Törökországból távozott a fődervis vizet hintett útjára, kezét égre emelte, így kívánta, hogy áldja meg Isten. Emlékeztet az olaszországi, Marseilles-i fogadtatásra, Gibraltárra és Lisszabonra. 87 Emlékeztet Monroe magatartására az amerikai spanyol gyarmatokkal kapcsolatban, továbbá 1826-ban a panamai kongresszus két amerikai kiküldöttjének adott utasításaira. Ma politikailag is több okuk van érdeklődni Európa sorsa iránt, mint Közép- vagy Dél-Amerika iránt, mert bármi történik ezekben az országokban az Egyesült Államok túl hatalmas hozzá, hogy intézményeit befolyásolja. De “ne engedjék túlságosan megerősödni a szabadság ellenségeit. Ha Európát legyőzték és egyesülnek, még az önök számára is túl erősek lesznek! És legyenek bizonyosak felőle, hogy szivükből utálják önöket, mert úgy tekintik, mint legveszedelmesebb ellenfelüket. Az abszolutizmus nem alhat nyugodtan, amíg a republikánizmusnak ilyen hatalmas képviselője van, mint az önök országa.” 88 (Folytatása következik) 18
