Új Magyar Út, 1952 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1952-03-01 / 3. szám
ü Az Amerikai Magyar Református Egyesület, amely az Egyesült Államok kongresszusa által engedélyezett testvérsegítő intézmény, 1896-ban történt alapítása óta rendszeres állami ellenőrzés alatt folytatja működését. 27,000.000 dollárnyi érvényben levő okmánya, 5,000.000 dollár díjtartaléka, 33,000 tagja és 217 osztálya teljes garanciát nyújt az élet-, baleset-, betegség- és kórházi költségbiztosítások terén. Tagjai számára már 30 év óta “Bethlen-Otthon” néven árva- és öreggondozó intézetet tart fenn Ligonierban. Pennsylvania államban, amely a maga nemében egyedülálló. Tagja lehet felekezeti különbség nélkül az Egyesült Államokban élő bármely gyermek, férfi vagy nő — 55 éves korig bezárólag — s szeretettel hívja állandóan növekvő táborába az új hazába érkező magyarságot. Részletesebb felvilágosítást készséggel ad The Hungarian Reformed Federation of America Kossuth House, 1801 P Street N. W. Washington 6, D. C. U. S. America i <§> f HAROLD LAMB, Suleiman, the Magnificent, Sultan of the East. Garden City, N. Y„ 1951. Harold Lamb a könnyűtollú történeti monográfiák regényváltozatainak amerikai írója. Figyelme a Kelet nagy uralkodói, vezérei és hódító történeti kalandjai számára van lekötve. Eddigi könyvei: Genghis Khan, The City and the Tsar, The March of Muscovy a keleti emberből kiteljesedő hatalmi uralomváltozatok keletkezését tárgyalják, bár a regényes feldolgozás nem teljesen oldja meg a történeti problémát. A magyar olvasót legközelebbről a Dzsingisz Kán után, (amelyre még folyóiratunk könyvismertetései során visszatérünk), a szerző nemrég megjelent könyve, Suleiman, the Magnificent érinti. Neme su,. azért, mert a könyv jelentős része Magyarországon játszódik le, sőt benne egy amerikai szerző a mohácsi csatavesztést követő országvesztés elemzésével foglalkozik, hanem azért is, mert a Mohácsnál győzedelmeskedő Szolimán egy akkor világfenyegetést is jelentő hatalom vezércsillaga volt. S ez a hatalom nemcsak világi, katonai, hanem vallásos hatalomként is jelentkezett, és vele szemben olyan két vezércsillag jelezte a felsorakoztatható európai, s akkor egyúttal aktuálisan számítható világhatalmi tényezők lelki kikristályosodási pontjait, mint X. Leó pápa és Luther Márton. A hányó állapotot mutató katolicizmus és a megreformálására lendülő protestántizmus egyaránt bejelentette igényét az egész emberre, az élet minden terére, a halál előtti és utáni létezés egészére, — aminthogy az izlám is teljes igénnyel lépett fel: a maga hívei számára követelve és ígérve az élet és a túlvilág teljességét. A különböző, totális igénnyel jelentkező történelmi erők küzdelmének fordulatai maguktól érthetödöen tanulságosak a ma olvasója számára, mert különböző színek alatt ma is hasonló természetű a küzdelem, és a keleti fenyegetés is erősen hasonlít az akkorihoz, hiszen még az izlám vallási fanatizmusát is helyettesíti a bolsevista politikai hitvallás őrülete. A magyar probléma: belső gyengeség, széthúzás, hatalmi vágyak és önző szándékok győzelme a nemzeti életet fenyegető, addig legnagyobb veszedelem jelentkezése idején. A könyv világosan mutatja ezt. S a lényeges szereplőket ragadja ki hozzá. Szolimán problémája: a szigorú vallásos parancs végrehajtása a hit és az azt képviselő hatalom kiterjesztése révén, bár az anyag (katonaság, felső vezetés és egy bár mozgósítható, de nagy területre szétszórt, feudális nemesség) sok kívánnivalót hagy hátra. Európát azonban egyik leglázasabb korszakában érte ez a támadás, amelynek Európa szempontjából legfontosabb irányában a magyarság volt hivatva helytállni. Harold Lamb érdeme, hogy ezeknek az erőknek az összecsapását szakszerűen, általában hűen s az átlagos olvasó számára is érthetően vázolja fel. (* * *)
