Új Magyar Út, 1952 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1952-05-01 / 5-6. szám

helyzetük hasonló volt az amerikaiakéhoz: őseik elő­ször nem akartak minden szálat megszakítani Angliá­val, ezt a körülmények erőszakolták ki. így történt Magyarországon is. Először csak demokratikus intéz­ményeket kértek de amikor lehetségessé vált, boldo­gok voltak, hogy elzavarhatták a királyokat. Hogy megnyerje a bizalmat, a jövő felől sem akar semmi kétséget hagyni. “Szeretném megismertetni fel­fogásomat népem jövő szervezetére vonatkozólag. Az a szervezet amit ajánlunk a nép szuveréniátására épül nemcsak törvényhozói vonatkozásban, mivel nem elég ezt a szuverénitást három-négyévenkénti szavazással megmutatni, éreznünk kell minden nap, mindenhol. A nép szuverénitása azt kívánja, hogy az embereknek bizonyos jogaik legyenek. Ilyenek, mint vallás-szabad­ság, gondolat szabadság, sajtószabadság és minden csa­ládnak, de nemcsak családnak, hanem községnek, vá­rosnak és megyének joga saját ügyei intézésére. Már most Magyarországon ez a szuverénitás olyan lesz, hogy a kormány ne avatkozhasson be egyetlen község, város vagy megye belső ügyeibe. Ezekre az elvekre fogjuk építeni kormányunkat: a nép szuverénitásának az elve nemcsak a törvényhozásban, hanem egy külön­leges rész a kormány végrehajtó hatalmában. Ezek azok az elvek, melyeket ezer éven át őriztünk és Isten segedelmével mindig meg fogunk őrizni. ítéljék meg, hogy egy ilyen nép méltó-e az önök szimpátiájára, akik megmutatták a világnak, hogy centralizáció nél­kül is képesek hatalmasak lenni. Higgjék el összhang van a mi régi princípiumaink és az önökéi között, ítéljék meg, hogy népem képes-e az önkormányzatra. Legyenek bizalommal népem iránt. Higgjék el, ezer éves lét nem gyermekjáték és különösen nem könnyű megőrizni ezalatt az alkotmányos kormányzatot és a népi szuverénitás valamelyes vitalitását.” >57 A kommunizmus “Ahol az ésszerű emberi követeléseket nem telje­sítik, nem lehet tudni, hogy a vélemények hullámzása hol végződik. Aki fenn akarja tartani a személy mél­tóságát és a tulajdont, annak segítenie kellene a vilá­got, hogy elnyerje az ésszerű szabadságot: ha nem kapja meg, az emberiség más formákat fog keresni, olyanokat, melyek teljesen felforgatják a létező tár­sadalmi rendet. És nem tudom hol fog megállni az indulat. A hozzám hasonló emberek abban a helyzet­ben el fogják veszíteni minden befolyásukat és mások tesznek szert befolyásra, akik veszélyesekké válhatnak minden érdek számára.”is8 “Sem szocialista, sem kommunista nem vagyok. És ha megnyerem rá a lehetőséget, tevékenységemmel azon leszek, hogy az elkerülhetetlen forradalom ne bo­rítsa fel a tulajdonjogot. De annyit mondhatok, hogy a kommunista tanok Európa egyes részein való terje­déséért senki nem tett annyit, mint azok az európai kapitalisták, akik a zsarnokok állandó pénzügyi támo­gatásával sok elnyomottban azt a hitet támasztották, 157) . Boston, Faneuil Hall, Legislative Banquet, 1852. ápr. 30. 158) Kivételesen egyik angliai beszédéből: Manchester, 1851. november 12. 159) Philadelphia, Citizens’ Banquet, 1851. december 26. 160) New York, Castle Garden, 1851. december 6. 161) Washington, 1852. január 8. t62) Boston, Faneuil Hall, Legislative Banquet, 1852. ápr. 30. 163) Boston, németekhez, 1852. május 8. 164) Boston, Faneuil Hall, Legislative Banquet, 1852. ápr. 30. 165) St. Louis, 1852. március 12. 166) Louisville, 1852. március 6. 167) Washington, 1852. január 8. 168) Gibraltárnál mondott felköszöntöje, idézi Worcester-ben, 1852. április 26. hogy a vagyon veszélyt jelent a világ szabadságára.”'39 Együttműködés Angliával. Testvéri köszöntést hoz Nagy Britannia népétől. Nem hivatalos minőségben, de látta, hogy az angol nép testvéri szövetséget kíván az Egyesült Államokkal, hogy minden nép számára biztosítsák az önrendelkezés szuverén jogát és megvédelmezzék minden beavatko­zástól. “Szövetséget akar önökkel a despoták ligája ellen és önökkel együtt keresztszülőként akar állni az európai szabadság közelgő keresztelőjénél.”'6° Angliá­ban vagy 130 üdvözlő beszédet intéztek hozzá rövid ott tartózkodása alatt. Ezek közül azok szolgáltak a legnagyobb megelégedésére, melyekben az angol nép reményét fejezték ki, hogy “Anglia és az Egyesült Államok, elfelejtve a múlt sajnálatos eseményeit, test­véri szeretetben egyesülve, kéz a kézben fogja támo­gatni a nemzetközi jogok örök elveit és a világszabad­­ságot.”'6i Különösen 100 igen gazdag Manchester-i ke­reskedő fejezte ki azt a reményét, hogy missziójának nagy eredménye lenne, ha meg tudná győzni az ame­rikaiakat, hogy az ő részükről minden differencia el­tűnt és szeretnének közös külpolitikát az Egyesült Ál­lamokkal. '62 Úgy tapasztalja, hogy Amerikában ettől idegenkednek. 163 Pedig az angolszász fajnak nagy hi­vatása van az emberiség történelmében és semmi sem olyan fontos az európai szabadság biztosítására, mint az Egyesült Államok és Anglia közös akciója.'64 Európa összes despotái egyesültek a szabadság elleni keresztes­hadjáratban. Két hatalom még semleges: Nagy Britan­nia és az Egyesült Államok. Ezek magatartása döntő lehet.'65 Ahogy a dolgok állnak világos, hogy Nagy Britannia nem kerülheti el a háborút, máskép Európa kontinentális hatalmaival, mint ha csatlakozik a szö­vetségükhöz, vagy legalább biztosítékot ad, hogy nem fog liberális mozgalmakat támogatni a kontinensen. És ha Anglia nem enged a despotáknak, kérdi közömbösek maradhatnak-e egy küzdelemmel szemben, melynek ki­menetele vagy mindenhatóvá teszi Angliát az egész földön, vagy letöri a szabadságot az egész világon. Ha Anglia azt látja, hogy nem áll egyedül a beavat­kozás elleni tiltakozásban, tiltakozni fog, mert saját jövőjének is ez a feltétele. De ha az Egyesült Álla­mok megint a közömbösség politikájához ragaszkodik, akkor lehet, hogy Anglia enged az abszolutisztikus ha­talmak fenyegető magatartásának. Az Egyesült Álla­mok magatartása most eldöntheti Anglia politikájának irányát. Ha az Egyesült Államok és Anglia egyesülnek politikájukban és magatartásukkal gátat emelnek a despotizmus elé, az angolszász faj megmentheti az egész keresztyén világot. Ezért, ha szükségessé válna egy háború, nem kellene averzióval nézni, hogy váll váll mellett küzdjenek Angliával. “Önök Anglia véré­ből való vér, csontjából való csont, húsából való hús ... Sok intézményük van, melyet önök is megtartottak ... A szabad sajtó, az igazságszolgáltatás, a szólásszabad­ság, a társulási szabadság, a helyi önkormányzat intéz­ménye, a nép részvétele a törvényhozásban; angol in­tézmények; a személy és tulajdon sérthetetlensége: an­gol princípiumok. Anglia az utolsó bástyája Európában ezeknek az intézményeknek. Nem elég ez ahhoz, hogy egyesüljenek ez elvek védelmében az elnyomott embe­riség érdekében?” Sokkal kisebb jelentőségű ügyben egyesültek már Angliával.'66 “Oh, hadd kérjem önö­ket, hogy temessék el a múlt gyűlöletét abba a sírba, ahol a múlt összes bűnei együtt porladnak azok porai­val, kik vétkeztek és éljenek a dicsőséges alkalommal az emberiség nagy ügyének javára.”167 “Adja Isten, hogy Amerika és Anglia zászlói egye­süljenek az emberiség jogaiért vívott harcban és közö­sen rántsanak kardot a szabadságért és jogért.” '68 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom