Új Magyar Út, 1952 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1952-05-01 / 5-6. szám
ran láttam tántorogni a legerősebb embert egy esemény súlya alatt, míg a nép szilárdan állott, soha nem ingadozva Isten igazságosságába vetett bizalmában. Soha nem ingadozva egy ■ igaz ügy iránti érzelmeiben és határozottságában, hogy azt sikeresen végre is hajtja.”>4« Az Egyesült Államokban leginkább a nép és a hatóságok közötti kölcsönös viszony ragadta meg figyelmét. E tekintetben óriási különbség van Európa és Amerika között. Európa nagy szerencsétlensége, hogy a jelen civilizáció akkor született, amikor a republikánizmus napja lemenőben volt, a királyságé pedig emelkedőben. A királyságra építették a hatóságot, mely ahelyett, hogy szolgálatával spontán tiszteletet parancsolna, elnyomja a szabadságot. Ezért Európában egy köztisztviselő hivatala uralkodást és parancsolást jelent, nem pedig országa jó szolgálatát. Ez az embert lefelé elnyomóvá, felfelé pedig csúszómászóvá teszi. A törvénynek nem tiszteletből, hanem félelemből engedelmeskednek. A közhivatalban levő ember különbnek tartja magát honfitársainál, s arrogánssá és ambiciózussá válik. “Az európai kontinensen éjszaka van megint. Alig van ország, ahol a nép vágya és akarata tükröződik a kormányban. Nincs kormány, mely elmondhatná, hogy szava a nép szavának visszhangja, hogy azt mondja amit a nép érez, hogy népének akaratát fejezi ki, hogy népe elveinek megtestesítője, nem pedig gondolatának őre, hogy a nép és ő maga egy. Nem, az európai kontinensen nép és kormány: két ellenséges tábor... Mennyire más a helyzet Amerikában! Nem ember parancsol, hanem a törvény. És a törvénynek engedelmeskednek, mert a törvényt tisztelve a nép a közakaratot tartja tiszteletben ...” A kormány nem akar a nép ura lenni, hanem arra büszke, hogy hűséges szolgája. A közhivatalnok nem szűnik meg polgár lenni. A nagy különbség onnan van, hogy az amerikai civilizáció a demokrácia elvére épült, akkor született, amikor a királyság hanyatlott és a republikánizmus emelkedett. Mindig a nép közvéleménye az irányadó a kormány számára és fordítva, a kormány szavának súlyt ad a nép támogatása. “Amikor az önök kormánya beszél.”m(j Sándor cár szerint a kormányoknak külön politika helyett közös politikát kellene folytatniuk: a kormányok biztonságának a politikáját. A kormányok e közös politikájának a tana sem több, sem kevesebb, mint az egyesült erő politikája a jog ellen: erőszakos beavatkozás bármely kormány érdekében bármely nép ellen, mely az elnyomásnak ellenáll. De az a kormány, mely a kormányzottak ellenállásával szemben csak idegen segítséggel tudja magát fenntartani, az a kormány vazallusa lesz az illető idegen hatalomnak. Idegen támadással szemben lehet idegen segítséget kérni és elfogadni a nemzeti függetlenség eljátszása nélkül. De az a kormány, mely idegen segítséggel áll ellene saját népének: elveszti függetlenségét. így történt, hogy Európában Oroszország lett az ur.>so “Nép és kormány különböző dolgok... Elég szomorú, hogy a népnek gyakran kell fizetnie azért, amit a kormány vétkezett.” A kormányok bűnét ne tulajdonítsuk a népeknek. Népnek másik nép ellen soha nem 148) Philadelphia, Independence Square, 1851. december 24. 149) Indianapolis, 1852. február 27. 150) Roxbury, 1852. május 10. 151) Washington, 1852. január 8. Louisville, 1852. március 6. Boston, németekhez, 1852. május 8. 152) Mobile, 1852. április 3. 153) Cincinnati, 1852. február 9. 154) New York, Democratic Republican General Committee, 1851. december 17. 155) Boston, németekhez, 1852. május 8. 156) Fall River, 1852. május 13. kellene gyűlöletet éreznie, hanem testvéri szeretetet. “A gyűlölet nem jó tanácsadó uraim. A szeretet bölcsesége sokkal jobb. Melyik nép szenvedett többet Oroszországtól, mint az én szegény Magyarországom? Gyűlöljem azért az orosz népet? Óh, soha! Szánalommal és keresztyén testvéri szeretettel vagyok iránta. A kormány és a kormány elve az, ami minden csepp véremet felforralja és aminek vesznie kell, ha az emberiség élni akar.”i5i Önkormányzat vagy centralizáció? Az önkormányzat elvének alapján áll. Ennek az elvnek a védelmében kelt fel nemzete fegyveresen egy világ ellen, ez elv fenntartásáért ontotta vérét Magyarország népe a csatamezőn és a vesztőhelyen. Ez az az elv, amit Magyarországon az osztrák centralizáció és az orosz beavatkozás letiport.'52 Ahol centralizáció van, ott a nép vagy eladta, vagy megtagadta, vagy átruházta szuverénitását és ura van, ha nincs is királya és nevezhetik köztársaságnak és mégsem szabad. 153 “A szabadság nem tartós, ahol centralizáció van ... Hódítóknak centralizált hatalomra van szükségük, de ahhoz, hogy egy nép szabad legyen, önkormányzatnak kell uralkodnia a családban, a községben, a városban, a megyében, az államban ... — Jaj annak az országnak, melynek olyanok az intézményei, hogy a szabadság egyetlen embernek az egyéni karakterétől függ.. .154 Alkalmas-e Európa az önkormányzatra? Őszintén meglepi az az ellenvetés, hogy nem alkalmas. Európa a civilizáció és az ismeret forrása, ahonnan az Egyesült Államok ereje is származik. Inzultus ezt vágni 150 millió európai szemébe. “Egy nép sem született szolgaságra, hanem mindnyájan szabadságra születtünk. Milyen abszurdum tehát azt mondani, hogy az ember nem alkalmas arra, amire született."'ss Az Egyesült Államok lakói nagyrészt európaiak, nem különböznek azoktól akik Európában maradtak és jó republikánusok. Tehát vagy magukkal hozták a szabadságra való képességet, vagy itt szerezték meg. Bármelyik eset azt mutatja, hogy Európa népei, ha szabadságot adnak nekik, vagy tudni fogják hogyan éljenek vele, vagy képesek lesznek megtanulni. De Európa népe nem szabad.156 Ami Magyarországot illeti, Magyarország 36 év múlva a milléniumot ünnepli. Ezér év hosszú idő és ezer év alatt nem fordult elő, hogy a magyar nép ne szállt volna szembe a despotizmussal. Nem fordult elő, hogy a közakarat és a törvényes hatóságok szankcionálták volna az abszolutizmus uralmát. Boldogan tekint vissza az ősök bölcseségére, akik a magyar intézményeket olyan alapra helyezték, mely örökre igaz marad: nil de nobis, sine nobis. “Ez annyit jelentett, mint teljes részt igényelni minden ember számára a nép szuverénitásában és a nemzetre tartozó jogokban.” “Mindig teljes részt igényeltek a végrehajtó, törvényhozó és bírói hatalomban.” A kormányról alkotott ebből a felfogásból született a magyarországi törvényhatósági rendszer. így azután a forradalom idején könnyű volt a változtatás, mert az önkormányzat váza készen volt. Csak népet kellett mondani a nemesség helyett, hogy joga van szavazni és örökre eltemették az arisztokráciát. A megyei tanácsok védőgát volt az elnyomás és az önkényes kormányzat ellen. A szerencsétlenség az volt, hogy az alkotmányos király egyben abszolutisztikus uralkodója volt Ausztriának. Emlékeztet a Diétán mondott beszédére, hogy vagy Ausztriának kell alkotmányos országgá válnia, vagy Magyarországnak abszolutisztikussá. Emlékeztet a 48-as eseményekre, hogy 22
