Új Magyar Út, 1952 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1952-05-01 / 5-6. szám

kapcsolatot, ügyeikben való érdekeltséget jelent.'*9 Alkalma volt beszélni a pártok vezetőivel és azt tapasztalta, hogy az összes szőnyegen levő problémák nem olyan fontosak, mint a külpolitika kérdései. Biztonság és veszély, fejlődés, prosperitás vagy annak megállítása, béke és háború, élet és halál van a külpolitika mérlegén. A helyzet ugyanaz mint a régi Rómában, amikor Cato sem magánbeszélgetésben, sem nyilvánosan nem mondott semmit anélkül, hogy ne ezzel fejezte volna be: Azonban az a véleményem, hogy Karthágót el kell pusztítani. így figyelmeztette honfitársait, hogy van egy kérdés, ami jelentőségében minden egyebet felülmúl. “Véleményem szerint ugyanez a világ helyzete ma. Karthago és Róma nem fért meg együtt a földön. Republikánus Amerika és mindent elboritó orosz abszolutizmus nem létezhetnek tovább együtt a földön. Oroszország aktiv — Amerika passzív —, mérhetetlen veszély van e körülményben.” “Legfőbb ideje minden beszédet ezekkel a szavakkal befejezni: Azonban, a népek törvényét fenn kell tartani és nem engedhető meg, hogy az abszolutizmus mindenhatóvá válhasson.” 130

Az orosz diplomácia

Az orosz diplomácia soha nem dicsekedhetne nagyobb és végzetesebb győzelemmel, mint ha meg tudná győzni az Egyesült Államokat, hogy ne törődjön Oroszországgal, ha véghezviszi célját és uralkodó hatalom lesz Európában, Ázsiában és a Földközi-tengeren. Ez nagy győzelme lenne az orosz diplomáciának, sokkal nagyobb, mint a Magyarország feletti győzelem. Az egész emberiség számára félelmes diadal lenne, de senki számára nem annyira félelmes, mint az Egyesült Államok jövőjére. 131 “Lehet, hogy Oroszország Európa elnyelése után sem meri közvetlenül megtámadni az Egyesült Államokat. Lehet azonban, hogy ezt is meg merészeli tenni. Belső nézeteltérés merülhet fel — egy nép sem mentes ettől —, a partikuláris érdek szenvedélye pillanatnyi viszályt okozhat. Oroszország ezt táplálni fogja titkos diplomáciája utján, amelynek semmi sem szent a földön. És amikor a harag tetőfokára hág és a szeretet szálai pillanatnyilag meglazulnak, akkor Oroszország esetleg beavatkozhat a belső gyengeség pillanatában, amitől a legnagyobb nemzetek sem mentesek. Oroszország ‘divido’val fogja kezdeni és esetleg eljut az ‘impero’-ra. Mindez megtörténhet. Sem igent, sem nemet nem tudok mondani. De egy dolog felől bizonyos vagyok: az Európában diadalmas Oroszország a legvitálisabb érdekeikben tudja és fogja megtámadni önöket és halálosan meg tudja sebezni önöket anélkül, hogy háborúhoz folyamodna.” 132 “Az orosz diplomácia táplálni fogja az önök belső ellentéteit ... És amikor a belső ellentét paralizálja erejüket, akkor jön végül az idegen beavatkozás, melyet megelőz egy deklaráció, amit az önök hallgatólagos beleegyezésével írtak a nemzetközi jog törvénykönyvébe, az elv, hogy minden idegen hatalomnak joga van beavatkozni bármely nemzet belügyeibe, amikor az veszélyes

129) Louisville, 1852. március 6.

Baltimore, 1851. december 27.

130) Boston, Faneuil Hall, 1852. április 29.

131) Salem, 1852. május 6.

132) Pittsburgh, Banquet, 1852. január 26.

Cincinnati, 1852. február 9.

133) Salem, 1852. május 6.

Mobile, 1852. április 3.

134) New York, Corporation Dinner, 1851. december 11.

135) Philadelphia, Evangelical Clergy, 1851. december 24.

136) Boston, Faneuil Hall, 185^. május 14.

137) Fall River, 1852. május 13.

138) Boston, Faneuil Hall, 1852. május 14.

139) Fall River, 1852. május 13.

140) Columbus, Association of Friends of Hungary, 1852. febr. 7.

példát jelent s az önök példája és republikánus elvei veszélyesebb lévén az abszolutisztikus hatalmak számára, az önök belső ellentétei veszélyesek Európa rendje és nyugalma szempontjából: ezért kötelességüknek tekintik, hogy beavatkozzanak Amerikában. És miután Európát elnyomták, önöknek egyedül kell megmérkőzniük a világ egyesült erejével.”133

Lesz-e forradalom?

Az európai kontinens egy uj forradalom előestéjén van. 134 Egyesek azonban azzal vádolják, hogy az anyagi segítséget Európa forradalmasítására akarja használni. “Nem uraim. Forradalmakat nem százezer dollárokkal csinálnak. Forradalmakat egyedül az elnyomás érzése idézhet elő, mely elégedetlenné teszi a népeket. Minden mesterséges mozgalom, mely nem magából a nép szive mélyéből támad, hanem pénzzel csinálják, csupán lázadás. Forradalom csak ott lehetséges, ahol súlyos ok van rá. És amig Európa elnyomott népeinek milliói nem lesznek szabadok: nem lesznek megelégedettek és forradalmakat fognak csinálni.”i35 Sokan viszont úgy vélekednek, hogy sem lehetőség, sem kilátás nincs forradalomra. Erre Európa politikai helyzetének részletes fejtegetésével bizonyítja, hogy van lehetőség akárhogyan alakul a jövő. 136 Másrészt nincs Európában egy nép sem, melynek ne lenne tízszer akkora esélye, hogy a forradalommal megnyeri a szabadságot, mint annak idején Amerika népének volt, amikor lerázták Nagy Britannia igáját. Mégis: 1775-ben a nép nem számolt a veszéllyel, hanem elhatározta, hogy minden áron megszerzi jogait.137 “A szabadságot még soha, egy nép sem ajándékba kapta, hanem mint saját fáradságával, áldozataival és munkájával kiérdemelt jutalmat és soha nem is lesz máskép megszerezhet.” “Remélem nem mond ellent senki, ha azt állítom, hogy egy állapot sem tartható fenn, ami oly rossz, oly elviselhetetlen, hogy a megváltoztatására irányuló kísérlettel a nép nem veszíthet semmit, ellenben megnyerhet mindent.” *38 Amikor egy nép helyzete olyan elviselhetetlenné válik, hogy nincs mit veszítenie, akkor kísérletet tesz. Pontosan ez az eset Magyarországon. 139 “Szegény szülőföldem olyan állapotban van, hogy a forradalom minden borzalma kívánatosabb, mint a jelenlegi helyzet.” A múlt minden szenvedése semmi a jelenhez viszonyítva. Magyarország olyan, mint egy Éden-kert, most mégis azt hallja, hogy éhínség van. “Ahol az elnyomás oly súlyos, hogy a földbirtokos a kormánynak ajánlja fel a földjét, csakhogy megszabaduljon az adózástól, ahol a bortermelő kiirtja szőlejét, a kertész gyümölcsösét és a farmer elégeti dohánymagját, hogy megszabaduljon a terhektől és a zaklatástól, ott természetesen Ínség kell felülkerekedjék és éhség kell felüsse fejét. Mégis a tirannus az elnyomást még rágalommal tetézi: az ínséget az ipar hiányának tulajdonítja, miután előidézte elnyomással. Nincs vagyonbiztonság. Sem egy osztrák bíróság által kimondott felmentő ítélet nem elég, hogy biztonságot nyújtson börtön, sőt halál ellen. Jelenleg is folyik az üldözés. — Százakat tartóztatnak le titokban, zárnak börtönbe és fosztanak meg vagyonuktól, bár már felmentették őket. Azt is bűnnek tekintik és börtönnel büntetik, ha valaki azt suttogja, hogy az éjjel egy férfit, vagy nőt letartóztattak . . . Senki nem tudja mi tilos, mi nem, mert nincs törvény, csak vésztörvényszék, nincs védelmet nyújtó intézmény, nincs közélet, nincs szólás-szabadság, a sajtó bilincsben, a panaszkodás bűn . . . Ha mindezt tekintetbe vesszük, lehetetlen nem arra a meggyőződésre jutni, hogy jöjjön, ami jön, Magyarországon a forradalom nem választás kérdése, hanem kikerülhetetlen szükség, mert mindaz, ami jöhet, távolról sem olyan borzalmas, mint ami van.”i4<>.

20