Új Magyar Út, 1952 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1952-05-01 / 5-6. szám
valóban hiszik: ezek utat törnek maguknak az egész világon tisztán erkölcsi befolyásukkal. De egy dolgot ezek az urak elfelejtenek. . . Azt, hogy a nap sugara még soha nem tört utat magának jól zárt redőnyökön és ajtókon át. A zárt redőnyöket és ajtókat ki kell tárni, hogy a nap áldott sugarai behatolhassanak. Még soha nem hallottam zsarnokról, aki a szabadság morális befolyásának engedett volna. Concord mezeje világos példája ennek. Az elnyomás ajtajait és zsaluit bajonettekkel kell kinyitni, hogy az önök intézményeinek áldott sugarai behatolhassanak az elnyomott emberiség sötét lakóházaiban.”!'9 NAGY KÉRDÉSEK Háború vagy béke? Tehát harcolni kell a szabadságért. Azonban minél több segítséget nyújt az Egyesült Államok, annál kevesebb vér fog omolni.!20 De egyes személyek minden áron békét akarnak. Az állandó békének azonban végső fokon a szabadság a feltétele. “Elnyomás alatt nincs sem megelégedés, sem nyugalom. Egyesek inkább választják az elnyomatást, mint az elnyomás lerázával járó veszélyeket, de bizonyos vagyok felőle, hogy milliók vannak, kik kevésbbé félnek a haláltól, mint a szolgaságtól ... Az nem hárítja el a háborút, ha megtagadják az anyagi segítséget az elnyomottól, hanem ... csak hoszszabbá teszi a küzdelmet, ezt pedig bizonyára nem óhajtják a béke barátai.”121 “Úgy hallom, hogy egyesek, kik a ‘béke embereinek’ nevezik magukat, minden áron békét követelnek. De béke a jelen helyzet? Béke a vérpad? A vérpad, melyen Lombariában a ‘békés évek’ alatt 3472 hazafi vére omlott? Béke az, amikor Ausztria börtönei hazafiakkal vannak tele? Nem hiszem, hogy az Isten ilyen béke számára teremtette a világot, hogy börtön legyen, hogy forrongó és kitörni készülő vulkán legyen.” Mert mit mond a keresztyén vallás? “Dicsőség Istennek az égben, béke és jóakarat az emberek között. De békét a tirannusoknak? — ez lehetetlen. Békét a gyilkosoknak? — ez öngyilkosság. Ez nincs benne a keresztyénségben ... Igazság és szabadság jelenti a megelégedést és a békét. A tartós békét, szilárd békét. Mig a világ tirannusaitól csak elnyomás várható és az elnyomással a háború továbbterjedése.”122 Nagy dolgok fordulnak meg a pontos meghatározáson. “Felteszem, hogy senki ember fia nem tartja morális, vagy szerencsés állapotnak a háborút. Minden embernek a béke után kell vágynia. De a békét nem szabad összekeverni az elnyomással.” Hogyan kívánhatják az elnyomott népektől, hogy ne folyamodjanak háborúhoz? “Ki csinálja a háborút? Akik védik saját magukat, vagy akik másokat megtámadnak? Ha igaz, hogy a despotizmus állandó támadás az emberiség ellen, akkor a háború arról az oldalról jön és sehol a világon nem hallottam, hogy az igazságtalan támadást ne kellene jogos védelemmel viszszaverni. Abszurdum arra kérni a népeket, hogy ne zavarják meg a békét ami nem létezik. Mi lett volna az európai keresztyénségből, ha Magyarország annak idején, amikor a mohamedánizmus még hóditó hatalom volt békeszeretetből nem szállt volna szembe a mohamedán-119) Concord, 1852. május 11. 120) Philadelphia, Evangelical Clergy, 1851. december 24. 121) New York, Democratic Republican General Committee, 1851. december 17. 122) Brooklyn, Plymouth Church, 1851. december 18. 123) Cincinnati, Clergy, 1852. február 13. 124) New York, Corporation Dinner, 1851. december 11. 125) Brooklyn, Plymouth Church, 1851. december 18. 126) Worcester, 1852. április 26. 127) New York, Bar, 1851. december 19. 128) Baltimore, 1851. december 27. izmussal a keresztyénség védelmében? — Higyjék el uraim, nincs nép, mely szereti a háborút, de sok van, mely kevésbbé fél a háborútól, mint amennyire gyűlöli az elnyomást. ”123 Azonban nem szándéka háborúba bonyolítani az Egyesült Államokat, vagy azt kérni, hogy csapatokat küldjenek.124 Hanem van egy elveken alapuló nemzetközi jog, aminek egyik elve a benemavatkozás és az önrendelkezés. Ennek érvényt kell szerezni, végre kell hajtani. A végrehajtó hatalom pedig csak szabad nép lehet. Ezt kéri az Egyesült Államoktól. Ezzel meg lehet előzni a háborút. De ha nem lesz segítség, magának az Egyesült Államoknak könnyen véres háborúkkal kell fenntartania, megvédenie a szabadságot. 125 Egy igaz elv bátor megvallása soha nem olyan valószínű, hogy háborúba keveri az Egyesült Államokat, mint hatalmi pozíciójának passzív megtagadása.‘26 De mondhatja valaki, hogy ha az Egyesült Államok olyan nyilatkozatot tesz, hogy nem tűri Oroszország beavatkozását Magyarországon és Oroszország nem tartja tiszteletben ezt a nyilatkozatot, akkor Amerikának háborúba kell mennie. “Nem az az ember vagyok, aki kitér elveinek a következményei elől.” Igen, ha Oroszország nem tartaná tiszteletben ezt a nyilatkozatot, akkor az Egyesült Államoknak háborúba kellene mennie, mert különben elveszítené méltóságát az emberiség előtt. “De volt elég háború a földön ambícióért, vagy önző érdekekért, sőt női szeszélyért, hogy egy nagy nép dicsőséges példát adjon az emberiségnek, hogy még háborúra is kész, — nem önző érdekért, hanem az igazságért, a népek törvényéért, a természet és a természet Istenének törvényéért. És ez lesz a legnemesebb, a legnagyobb dicsőség, amit eddig nép magáénak mondhatott, nemesebb és nagyobb, mint amit eddig bármely nép megérdemelt.. .”127 “Hosszú századokon át hódítással és elnyomással volt kapcsolatos a dicsőség. Önök szerezzenek uj dicsőséget maguknak: adjanak szabadságot a világnak .. <”>28 A külpolitika fontossága. A kormányra és a Kongresszusra ruházott érdekek közül a legfontosabb a külpolitika. Kevés dolgon csodálkozott annyira, mint azon, hogy az utolsó 37 évben majd minden keresztyén nemzet osztozott a nagy hibában, hogy nem sokat törődött a külpolitikával. Pontosan a nagy nemzetek, Franciaország, Anglia, Amerika, melyek szabályozhatták volna kormányaik irányát, csaknem teljesen elhanyagolták közügyeiknek ezt a részét, amely a nagy népeknél a legfontosabb, mert az ország helyzetét szabályozza. A legkisebb belső ügyeiket is nyilvánosan megvitatták mielőtt a kormány végrehajtotta, de a legnagyobb érdekű ügybe, ami az ország pozícióját és a világhoz való kapcsolatát jelenti, a titkos diplomácia avatkozott bele és a népeknek el kellett fogadni a befejezett tények konzekvenciáit. Az Egyesült Államokban éppen úgy, mint Angliában nincs hasonló fontosságú kérdés, mint a külpolitika és különösen az európai ügyekhez való viszony. “És meg kell mondanom önöknek, hogy ha az Egyesült Államok nem tanúsít kellő időben olyan magatartást, mely megakadályozza a cárt és despotikus szatellitéit annak feltevésében, hogy az Egyesült Államok szabad kezet engedett nekik Európa helyzetének rendezésében, ami morálisan és materiálisán egyaránt elengedhetetlenül kihat az önök helyzetére, akkor baj, veszély és szenvedés tornyosul önök felett rövid időn belül.” — De úgy hallotta, hogy az Egyesült Államok népe nem közömbös és van politikája más népekkel kapcsolatban, de ez éppen az európai ügyekbe való benemavatkozás politikája. Ha valóban ez lenne politikájuk, akkor ez nem lenne külpolitika, de még politika sem, mert a külpolitika: éppen más népekkel való 19
