Új Korszak, 1936 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1936-03-10 / 3. szám
4. oldal. új korszak 3. Szám. az osztály társadalma írta : ilku pál krammer Jenő tanárnak a magyar tanító 1936 febr. 15.-i számában megjelent „az osztály lélektana“ c. cikke, amelyre feletel is kér a cikkíró, teszi aktuálissá azokat a megfigyeléseket, amiket az osztály társadalmának lélektana terén szereztem . azért nevezem így, mert az osztály elsősorban és legdöntőbben : társadalom, leszűkített, naiv, kezdetleges tükre annak a társadalomnak, amelyből ennek a kis társadalomnak tagjain összetevődnek . az osztály társadalmisága adja az osztály lélektanának legjellegzetesebb és Legfontosabb vonásait . nem tévednénk akkor sem, ha azt mondanánk, hogy az osztály társadalmisága alapja, kerete és tartalma az osztály lélektanának . nincsenek még messze tőlem diákéveim, nagyon is élénkéin és sokban kesernyés ízzel éltnek bennem diákéveimnek azok az emlékei, amelyek arra kényszerítettek, hogy osztályomnak a nagy társadalommal hasonlatos vonásait felfedezzem . talán ón fedeztem fel akkor ezeket a vonásokat a ilegefesebbeh, mert mint falusi fiú kívül voltam az osztály társadalmán és nem az észrevétlen, leginkább önkéntes elkülönítettségem, hanem azok az előnyök és eredmények bántottak, amiket az osztály kis társadalmi és ezek esetenkénti egységfrontja kicsikart és biztosított magának . én ezekben az előnyökben nem igen részesültem, az eredményekben s'cm, egynéhány tanárom különös jóvoltából . (érettségi előtt a fiúk az egyik tanártól példáid megtudták, hogy körülbelül milyen kérdéseket fognak kapni . éri nem voltam ott, de a tanár, mert hisz én is benne voltam a névsorban, nekem is megüzente, hogy miből készüljek él különösen . érettségim elölt egész éjszaka ezl az anyagot tanultam, hogy jól menjen . az érettségin másnap nyugodt voltam, mert mindenki azt kapta, amit várt — csak én nem . se előttem, de utánam se történtek meglepetések . (de igen ! az én egyik fiammal ezt ketten is megcsinálták . szerk.) így és ennyire voltam én benne az Osztály társadalmában) . kétségtelen, hogy diákéveim élményei, amelyek oly erősek voltak, hogy könyv alakjában is megíródni kívántak, determinálták szempontjaimat, amelyek szerint osztályomat mindenkor kezelem. tanítói működésem kezdetétől fogva a legfelső évfolyamokat tanítom, előző működési helyemen két éven ál a 7.-8. évfolyamokat, míg mostani működési helyemen ugyancsak két éve a 4.-8. évfolyamokat . két működési helyem egymástól merőben különbözik . az előbbi színmagyar, nagy, történelmi múlttal rendelkező falu, ahol nagy skálája van a lakosok gazdasági nívójának az osztályban voltak szegény napszámos-gyerekek és gazdag emberek egyetlen gyermeke . mostani működési helyem etnográfiailag is érdekes pont, a ruszin és a magyar nyelvterület érintkezik itt, a falu is már kétnyelvű, két iskolája is van és ami a legfontosabb : növendékeim otthoni gazdasági viszonyai közt nincs számbajöhető különbség . ez a szöges ellentét mindkét hely iskolájának oszlályéletében csöppet sem tompítva vetül ki . az előbbi helyen a falu társadalma, gazdasági nívó szempontjából, több csoportra oszlott fel, az osztályban is félreismerhetetlenül meg volt ez a feloszlás . különösen a leggazdagabb családokhoz tartozó növendékek egv csoportot alkottak, arra törekedtek, hogy egymás mellett ülhessenek, szünetekben is egymással voltak, a játékokban nem vegyültek el a többiekkel, sőt még a torna órai kötelező közös játék is kedvük ellen volt . különösen a módosabb lányok szeparálódtak így el, kis klikkjük alapja kizárólag a gazdasági determináltság voll . a csoportban voltak jó és közepes, sőt egy határozottan gyönge képességű lány, az egyetértés a klikk-harmónia azonban tökéletes volt, egymás ellen szóló panasszal soha nem jöttek hozzám . csoportosulásuk, sőt annak alapja és céljai is öntudatos volt, nemcsak náluk, hanem az osztály minden növendéke előtt . öntudatos volt, mert nem elégedtek meg azzal, togy egy külön klikkbe tömörülve elszeparálják magukat az osztály közösségétől, de íatározottan klikk-uralomra törekedtek, és eljesen tisztában is voltak azokkal az eszköökkel, amelyekkel ezt az uralmat elérhetőek vélték , ezek a falu különböző részeiből sszegyüitek délutánonként leckét tanulni, köösen oldották meg feladataikat, a szükséges .kólái szereket legelőbb szerezték be és azt tüntetőleg mutogatták, ruházkodásukban is egymáshoz akartak hasonulni, a többitől kiválva . organikus klikk volt ez, meg volt bennük a többiek fölé növő klikké-formálódásnak az a hibás társadalmi hajtólendülete, amely az életben is a nagyobb szeparálódások, hibásait felismert érdekvédelmek kialakulását csinálja meg . az osztály másik és legnagyobb része a szegények csoportja volt . ezek nem csoportosullak klikkbe, bár egymásra voltak utalva és segítették is egymást . szervezetlenek voltak és bár érezték sorsközösségüket, nem érezték a szükségességét annak, hogy zártan tömörüljenek és mint szervezettség lépjenek fel a gazdagok klikkjének osztályuralmi törekvése elten . (nincs-e így ez — sajnos —, az életben is ?) egyenként és szinte kívülről nézték a klikk tagjainak elért eredményét és nem törekedtek arra, hogy rivalizáljanak . volt közöttük is nagyon jó képességű növendék, akinek éredményei a legjobb eredmények közé tartoztak, de az ilyen eredményeit, mini egyéni eredményekéi vette, aminek semmilyen szorosabb kapcsolata és vonatkozása nincs az ő osztály-rétegének életével és törekvéseivel, mivel hogy nincs is. határozottan egységes törekvése . bár szervezetlenek voltak, egyénenként is az osztály klikkjével szemben, ellentét’ tudatuk határozottan meg volt, és éles volt . megtörtént egyszer, hogy a klikkbe tartozó egyik növendéknek elfogadtam, mert igaz volt, a készüietlenségét igazoló kifogását . rögtön utána egy szegény tanulóra került a sor hasonló ok miatt, aki azonban kifogásál nem tudta igazolni . ezért nem is akartam azt elfogadni . a növendék meg is mondta a véleményét (erre én tanítottam meg őket) : „a tanító úr azért hitte el x kifogását, mert ő gazdág“. az ellentét tudatnak váratlan és főleg helytelen kirobbanása akkor rám volt a legnagyobb hatással : vizsgálni kezdtem magamat, hogy — határozott és szigorú elveim ellenére is : vádolható vagyok-e ezzel . nemcsak én, hanem az osztály tagjai is hangos magyarázással győzték meg a vádaskodót . de ezzel az ellenem emelt váddal mégis élesen igazolódott az a tudat, amelynek gyökere a gazdasági determináltságban van és amely az élszeparálódást eredményezi . igein, gazdasági nívó szempontjából heterogén összetételű falu iskolai osztályának szellemisége — heterogén, amely kizárója a bensőséges egységes osztályszellemiségnek, a legnagyobb tévedés azt hinni, hogy a gazdasági okból eredő osztályszellemiségi szétdaraboltságol mesterségesen mélyítve és tudatosítva eredmények felé vivő erővé alakítjuk át, ha azL rivalizáló ellentétté akarjuk alakítani . a szegény sorsú tanulóra nem hat az, ha azt mondjuk neki : „látod, x (aki a gazdagok klikkjéhez tartozik) rendesen készül, miért nem csinálsz te is így ? mutasd meg, hogy te is meg tudod azt tenni . “ a tanuló belső felelete ez lesz : könnyű neki“. és ezzel el is intézte a rivalizálás rá nézve eső részét . vagy ugyancsak tévedés a szükséges iskolai szerek beszerzéséi a szegényebb sorsú tanulóknál azzal gyorsítani, hogy hivatkozunk azokra, akik már beszerezték (és akik jobb módúak) . a kérdés itt is azzal intéződik el, mint az előbbi esetben . althoz, hogy minél nagyobb eredményekei érjünk el, egységes oszlályszellemiség kell, de ha ez külső determináltságnál fogva nem lehet meg, arra kell törekedni, hogy megakadályozzuk a klikk-csoportosulást és azt az erőt, amely klikk-csoportosulás felé tör, aktívabb és hasznosabb eredmények felé irányítsuk . ez a felismerés is irányított, amikor megcsináltam annak idején sejtrendszeremet, amit ilt már ismertettem . a sejtrendszer lényege abban áll, hogy 5-6 Lagú csoportokra osztjuk fel a növendékeket és a csoportokban, fiúk, lányok, gyöngébb és íjobb képességűek és — jobb és szegényebb módúak vannak. a sejtet a sejtvezető vezeti, aki minden nap pontosan kikérdi az anyagot a sejt tagjaitól, megnézi feladataikat, és mindenről naponta jelentést tesz . a jelentéseket füzetbe írjuk, így az osztály munkájának minden mozzanatáról névvel megjelölt, dátumozott, írott nyoma marad . minden héten sejtvezető választás van, azok közül, akik egész héten mindenből elkészültek és nem volt magaviseletük ellen kifogás . a sejtrendszerrel mesterségesen törtem szét a klikket, legalább is a klikk iskolai élegasparik ignác áll. tanfelügyelő úr portréjához erről az úrról már szóltunk, méltatni vollunk kénytelenek a demokratikus népnevelés érdekében kifejtett munkáját . (lásd : somorja). legutóbb egy fiatal kollégát minősített négyesre, különös de cseppet sem igazoló előzmények után . most új oldalról ismerjük meg a „csalóközi hírlap 1936 febr. 9.-i számában . még régebben egy pap ellen, egy szlovák újságban, cikk jelent meg, amely azt állította, bőgj' az hitető pap okt. 28-án gyászistentiszteletet tartott . kiderült, hogy az aláíratta» cikkben gasparik, valamint hamis és stipanic szlovák tanítók a ludasok . két tárgyaláson ál azt hangoztatta gasparik, hogy ő csak „szakvéleményt“ adott, hamis pedig, hogy ő csak stiláris javaslatokat végzett . a szerzőséget stipanic vállalta. a harmadik folytatólagos tárgyaláson most váratlan dolog történt : stipanec kijelentette, hogy ő a szerzőséget csak gasparik „felbujtására“ vállalta, öszszes vallomásail visszavonja, mert a szerző — gasparik . el lehet képzelni gasparik urat ezek után, aki „vörös ábrázattál, körmeit rág„ va, idegesen fészkelődön a vádlottak padján gasparik vállalta is a teljes elégtétel adást, amely egy nyilatkozaton kívül 2.400 köjálba kerül . szép . mi nem szólunk semmit gasparik úr eme remek teljesítmény éhez . az ő jellemessége, erkölcsi nívója kibírta . a zsebe is . mi is kibírjuk . de jó lenne, ha gasparik úr elárulná, hogy összeférhetőnek tartja-e, a sötétben bujkálást a jellemességre névelők feletti hivatábiokoskodással ? gondolja, hogy azok az érkötési törvényiek, amelyek az igazmondásra. a nyíltságra kötelezik a kuttúremberl, a tanítói is (akiket ön klasszifikál), önre nem vonatkozik ? vagy azt hiszi talán, hogy a tanfelügyelő még ezek fölött is áll ? és végül : gondolja, hogy a tanfelügyelő mindent, még jellembe vágó dolgokat is megtehet anélkiil. hogy abból erkölési kár ne származzon a demokratikus és miagaislabb erkölcsi nívó felé törekvő népnevelésre ? gondolja, hogy a tanító arria is felhasználható, hogy — kellő előkészítés utóin — a hátát tartsa a tanfelügyelője dolga miatt'! mi más véleményen vagyunk . tét . a sejtben a szegény tanuló célja ugyanaz, ami a gazdagé, hogy l. i, az ő sejtjük legyen az lejlső, amely mindig pontosan elkészül . azt, hogy ezzel a közvetett eljárással megtaláltam azt a keretet, amelyben az osztály minden egyes tagja igyekszik képessége legjavát kifejteni, bizonyítja az alábbi eset . egyik tanulóm, a falu csordásának a fia, nagyon rossz iskolába járó volt . előző éten, elődömnél, alig járt iskolába . az iskolában rendetlen volt és hanyag . érezte azt az elmaradottságot, amedy őt az osztály több tagjától elválasztotta és kísérletet sem akart tenni, hogy ezl az elmaradottságot szorgalommal, i gye keze Ítél áthidalja . a helyzet azonban gyökeresen megváltozott, amikor bevezettük a sejt-rendszert . a fiú a falu egyik legnagyobb gazdájának lányával került egy csoportba . a fiú pontos iskolába járó lett és nagy szorgalommal tanult, amikor pedig a sejt vezetője lett, őszintén örült és talán bizonyos elégtételt is érzett, amikor a legmódosabb lánynak tanulmányai után érdeklődött — jogosan . ismeretei nagyon hiányosak voltak, ami nagy nehézségeket jelentett neki a 8. évfolyam tananj'agának elsajátításánál, de hallatlan lendülettel, szinte hevesen, akart mindent pótolni, hogy derekasan megállhassa a helyét a sejtben . év végére pedig a nyelvtant és a helyesírást kivéve, amely végig értelmetlen és érthetetlen maradt a számára, sokban elérte az osztály átlagos színvonalát . mit bizonjít mindez ? azt, hogy olyan osztályban, ahol külső okoknál fogva hiányzik az egységes osztályszellemiség, a jobb értélemben veti osztályszolidarítás, szét kell törni a szeparáltságot és olyan keretet csinálni, amély a maga iskolai rendeltetésével az iskolai munkában eltünteti a külső társadalmi osztálykülönbség reflexeit . meg kell találni a módját, hogy az osztályunkban a közös munka és eredmény érdekében leromboljuk az osztályt . csakis így közelíthető meg az a szellemiség, amely egy osztályközösség: éleiének nívóját és a legnagyobb teljesítmény lehetőségét jelenli . (folytatjuk.)
