Új Korszak, 1936 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1936-03-10 / 3. szám
3. szám. uj korszak 5. oldal. tanítók a világosságon az inkvizíciók, az autodafék, tehát a krisztusi szeretet klasszikus hazájában nagy dolgok történtek : kiszabadultak a börtönökből azok a politikusok, munkások tanítók, akiket a spanyol fasizmus — miután az uccákon halomra lövette a demokráciát védő emberekei —, annak idején bebörtönöztetett ... ez volt minden bizonnyal a történelem legszívósabb hagyományaival rendelkező spanyol reakciónak (kleriko-fasizmusnak) utolsó „dicstette“ . ott már véglegesen lezárul az a korszak, amely a terror, a butítás és a mesterségesen tenyésztett analfabétizmus eszközeivel akarja a „nép boldogságát“ (értsd : a boldogítani akarók boldogságát) elérni . a legutóbbi példa is azt bizonyítja, hogy az embereknek a világosság utáni vágya minden butítás és terror ellenére olyan nagy, hogy azt nem lehet elnémítani és eltemetni, feltör az és elsepri azokat, akik ott is és mindenhol a feltörő életerő ellenségei . igen, tudtuk azt hogy a reakció eszközei az élettel szemben csak brutálisak, véresek, de nem eredményesek . annak idején louis barzana letertóztatott spanyol tanító barátunk érdekében küldött tiltakozásunkban azt írtuk : „a haladó tanítóság és a tisztultabb emberrétegek munkája és harhá, amely világszerte a békeért, a szociális igazságokért, a béklyótlan kultúráért, a szabadságért folyik : végül is győzni fog és mindenki életének áldása lesz .“ példák igazolják és még példák fogják igazolni, hogy ez mindenütt és mindenkor igaz . kisebbségi notesz vezeti: ilku pál . ezt a rovatot arra szántuk, hogy regisztráljuk itt azokat a kisebbségi kuítúreseményeket, amelyek valamilyen vonatkozásban vannak az iskolával vagy a nevelés kérdésével . nem a mi hibánk, hogy olyan dologról kell most itt szólni, ami nem könyvelhető el kisebbségi kültúreseménynek, bár magyar iskolával és azok tanulóival történi . az új somórjai igazgatónak, klem ént blahónak arról az ismeri rendelkezéséről van szó, amelyiyel a polgári iskola magyar növendékeinek ölti!tolla, hogy neki. mint igazgatójuknak magyarul merjenek köszönni és hozzá magyar nyelven beszéljenek . itt nem azt akarjuk megmondani most, hogy blahó, mint igazgató, sőt mint tanító is megbukott abban a pillanatban, amikor kiadta emlékezetes és a pedagógiával, de különösen komensky pedagógiájával ellentétes rendelkezését . talán, mint kultúrember is, akitől ezért a megkülönböztetésért tisztultabb és emelkedetlebb horizontot vártunk volna — gyengén felelt abból a tantárgyból, amit mint külön tantárgyat nem tanítanak az iskolában, de amelynek értéke ma különösen, több, ‘mint az osztályozható tantárgyak értéke . hoL_van itt a baj és hol kezdődött itt a baj i kétségkívül ott, hogy ez a klemen! blahó : kinevezés és nem megválasztás vagy meghívás folytán került arra a posztra, amelyen működését oly harciasán kezdte meg. egészen biztos, hogyha a somorjai magyar tanítók a maguk köréből választottak volna vagy függetlenül minden befolyástól maguk hívtak volna meg valakit az igazgatói posztra, akkor ez az esel nem történt volna meg. vagy ha már az iskolai felettesek nem akarják az iskolai életet demokratizálni, ami pedig kizárna minden ilyen és hasonló esetet (mert nemcsak egy klement blahó van !), akkor legalább azt a nagyon is jogos és indokolt elvet kellene magukénak vallani, hogy magyar iskolák élére magyar tanítók valók . sem az első, sem a második esetben klement blahó nem került volna a somorjai magyar iskolához igazgatónak, ami — a példa mutatja egyáltalán nem tett volna a kisebbség veszteisségére, sőt ! nem értékeljük túl magunkat, ha azt mondjuk, hogy nagyon sok magyar tanító sokkal inkább megfelelő lett volna arra a posztra, mint klement blahó . (és húzzuk alá, hogy tucatjával olyan magyar tanítók, akik az államnyelvet is perfekt beszélik ! a klement blahók magyar iskolákhoz való kinevezése tehát : indokolatlan gyámságot, megbízhalatianságol és megalázást jelent ! Iszerk.) hadd kérdezzük meg ezek után, hogy mégis mik azok az érvek, elvek, amelyek a köztársaság életének 18. évében egy iskola életének rendezésénél a pedagógia elvét és érdekét háttérbe szorítja . és : vallhatjuk-e magunkat őszintén pedagógusoknak és felelősségét jót ellátó intézőnek, ha azt hisszük, hogy az iskolai életben a pedagógiát könnyen helyettesíthetjük más elvekkel . a somorjai eset nem használt sem a somorjai iskolának, sem a kisebbségi iskolaügyinek, sem a köztársaság népkultúrális és konszolidációs munkájának! kinek az érdeke hát, hogy somorjai esetek történjenek meg ? hogy7 miért csinálta azt blahó ? őt nem a magyar tanítók megtisztelése és bizalma kérte arra a helyre, ahol most van, hanem kinevezték . ebből azt következtetheti, hogy neki nem a magyar tanítók megbecsülését, szeretetét kell kiérdemelni és viszonozni azzal, hogy minden inlézkedésében úgy jár el, ahogy azt a demokratikus népnevelés kívánja, hanem a kinevezők bizalmára kell rászolgálnia . a haj pedig ott van, hogy egyes urak nem tudják a demokratikus népnevelés elvét összeegyeztetni azzal a hálával amellyel a felülről jövő kitüntető bizalmat akarják viszonozni . itt botlanak és esnek el az emberek . az ilyen bollás, elesés pedig csak árt mindennek, ami ilt komolyan számbajöhet . ezeket a nagyon is káros botlásokat azonban — ismételjük —, könnyen ki lehetne küszöbölni, ha demokratizálnák iskolai életünket az egész vonalon . a választással is csak 3—4 évre betöltésre kerülő igazgatói és tanfelügyelői posztokra csak olyanok kerülhetnének, akiket a tanítók elismerő kritikájuk tolmácsolása képpen szavazataival oda emelnek . és ezek a tanítók nem jönnének zavarba, amikor a bála megnyilvánítását meg a pedagógia elveit kellene összegyeztetni, tudnák azt, hogy hozzáértő tanítók figyelik kritikai szemmel mindéin ténykedésüket és a következő választásnál ezek szerint fognak dönteni . rögtön megváltozna egész iskolai életünk képe . ez a változás pedig csak előnyös lenne minden felhozható komoly elv szempontjából . kinek nem érdeke ez ? emlékszem egy nyílt levélre, amit az új korszak szerkesztője írt annak idején a pozsonyi neferálus új vezetőjének, halló gyulának és amelyben a kisebbségi magyar iskola védelmét kérte . a „magyar tanító“ lapjain akkor boross béla szerkesztő úr az ő erkölcsiségének és modorának megfelelő módon „rendreigazító“ és más eléggé el nem palástolt célzattal beleszólt az ügybe . akik olvasták akkor azt a kotnyeleskedést, azok mindent kiolvashattak abból a cikkből, csak a kisebbségi magyar népoktatás féltését nem . a somorjai eset nagyon is beigazolta, hogy menynyire igaza volt az új korszak szerkesztőjének a nyílt levél tendenciáját és határozott kívánságait illetően . arra vagyunk kiváncsiak, hogy a „magyar tanító“ azon lapjain, ahol annak idején ,,bb“ elkövette ezt a hátbatámadást, talál-e helyet a somorjai iskola megvédésére. gyógyulás : vagy létezik az ilyesmi vagy nem létezik : ha létezik, úgy a természetben létezik és következésképpen. természetes . s ugyancsak francé a. mondja „pinguinek szigete“ című munkájában „nem kételkedek benne, mert... a tudatlanság nem engedi a kételkedést, ami okon alapszik, mert nem kételkednek ok nélkül, ahogy hisznek ok nélkül... egyáltalán nem kételkedtek, mivelhogy rendesen hiszik azt, amit óhajtanak és végül, mivel a kétkedés tehetsége ritka az emberek között . a telkeknek igen csekély része hordja magában csiráját, ami nem fejlődik művelés nélkül . “ viszont az elégedetlenségről wilde Oszkár vélekedik érdekesen : „mindenkinek szemében, aki történelmet olvasott, az elégedetlenség az ember ősi erénye . elégedetlenség által történi minden haladás, — elégedetlenség és lázadás által . mert ha az emberek mindenben megnyugvók, nincsen meg bennük a kutatás iránti vágj7, a megismerés utáni törekvés . már pedig ez nem egyéb, mint az örök tudatlanság. azoknak pedig, akik a kultúra ügyét szívükön hordják, nem érdeke ez . akik pedig mégis ebbe nevelik bele az embereket, azok nem a kultúra ügyét, hanem saját érdekeikét szolgálják, amint erről carlyle szavai szólnak ékesen : „a papságnak van anyaga, vannak eszközei : eszközei a szám, szervezet és — társadalmi súly, anyaga ha nem más, a köztudatlanság, amelyről tudva van, hogy a vallásos odaadás anyja . “ hasonlóképpen akadálya a tudásnak az abszolút tekintély tisztelete s azorífölül sók viszás helyzet alakulására van befolyással . néha elképedve látjuk, hogy egészen intelligens emberek is milyen gondolat nélkül fogadják el és tartják kötelezőnek — kritika nélkül —. a legnagyobb szamárságokat csak azért, mert régi szamárságok — ami különben általában így van —, hány embert tisztelünk, aki valaha fiatal szamár volt, csakis azért, mert most vén szamár ! ki kell irtanunk a gyermekek telkéből annak a lehetőségét, hogy a munkát csak anj7- nyira becsülje, mint balsac egyik regényében írja, hogy : „a táncosnő öllébe gondtalanul szórjuk az aranj7at, de húzzuk, halászijuk a fizetési, mikor a munkás tartja e'libénk a számlát, amelynek kifizetését éhező család várja . “ rá kell nevelnünk a gyermeket a munka szeretetére és megbecsülésére . tanítsuk meg gyermekeinket arra, hogy ismerjék kötelességeiket, teljesítsék azt örömmel . ne keressenek jutalmat azon örömen és megelégedettségen kívül, amit a jó tett véghezvitelének öröme minden becsületes emberben kelt . ezt már a sztoikusok is belátták, amint seneca írja : ,,... a jó tett jutalma véghezvitelében van és önmagán kívül nincsen az erénynek jutalma . “ és lássák be a gj7crmekek, bőgj7 : „az egyetlen kínálkozó békés üdv a földön : a teljesített kötelesség édes öröme“ — mint zóla írja . a jótékonyság fogalmának fonák értelmezésétől szabadítsuk meg őkel és értessük meg velük, hogy „az egyetemes jótékonyság csak annyi hogy mindenki a maga munkájából éljen és ne a más munkájából . ami nem kölcsönösség és szolidaritás, az már aljas, szégyenteljes és meddő . az emberhez méltó könyörületesség nem egyéb, minthog}7 minden ember egj’esül és résztvesz a termelésben és a javak elosztásában . ne alamizsna osztásra buzdítsuk gyermekeinket, hanem hogy minden törekvésük oda irányuljon, hogy mindenki számára lehetővé tegyék, hogy munkája titán megélhessen . ez aztán az önérzet fejlesztésére vezet . sz, j. — a világi erkölcs (befejező közlemény, kezdete megjelent a Lé. 1. számban .) a mi törekvésünk az erkölcs tanításánál ne n lehet egyéb, mint az, hogy minden körülmények közölt csak igazságot ismertessünk és csak annak szere te téré neveljük a gyermekeket . képesítsük őket arra, hogy az igazságot fölismerjék, annak teljesítésében örömet találjanak . meg kell tanítanunk a gyermekeket arra, hogy tudás csak kutatás, tapasztalai és meggyőződés útján sajátítható el . a tudás terén nem a hit az, ami a haladáshoz vezet, ami kutatásra serkent, mert ez éppen az, ami a haladásnak útját állja . nem szabad a gyermeknek megelégednie azzal, amit lát, hanem érteni ismernie is kell azt . ha annak amit lát, nem tudja magyarázatál adni, az nem jelenti, hogy amit látott, az csoda, hanem hogy ő nem bír kellő ismerettel arra, hogy azt megmagyarázhassa . minden haladás szülőanyja a szükség, ennek meg örök táplálója az elégedetlenség, a kétkedés . ez utóbbi az elérhető bizonyosság és igazság kutatására, az előbbi pedig annak megszerzésére készteti. fel kell a gyermeket világosítani, mint francé analole mondja, „epikuros kertje“ című munkájában, hogy : „mindig akad majd ,'gy gomba, egy csillag vagy egy betegség, melyről az emberi tudomány nem fog tudni és éppen ezért kell majd mondania a legbámulatosabb dolgokról, mint amilyen a bolsenai ostya, a mágusok csillaga, a béna A A A A A A. A4) é*. A J A A A A A A, A A - t. A. A, A A. A A A. A
