Új Korszak, 1936 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1936-03-10 / 3. szám
3. szám. uj korszak 3. oldal. az iskola műhelyében! III. az új ismerel átadása, (szintézis .) 1. rész . amit eddig beszélgettünk, azt már tanultuk és sokszor ismételgettük, most olyant fogok nektek mondani, amiről még nem igen hallottatok . hogy megérthessétek a "szabadság nagy éltető erejét, vissza kell tekintenünk a múltba . a m'i őseink, az ősemberek nagyon tudatlanok, tapasztalatlanok voltak . az ősembertől a mai művelt emberig nagyon hosszú út vezet . ami eredményt az ember eddig elért, azt az ő Ludása, tapasztalata, a műveltsége révén érte el . az ősember fákon húzódott meg, később barlangokban lakott, ma olyan palotákat tudunk építeni, olyan hatalmas házóriásokat, amelyekben 20- 30-40-50-60 ezer ember fér el . az ősember gyökerekkel, gombával, gyümölccsel táplálkozott, ma puha kenyér, tej, tojás, húsok és sok mindenféle eledellel táplál kozhatunk . — az ősember nem tudott ruhát készíteni, a mai ember az időjáráshoz alkalmazkodva : nyáron könnyebb, télen melegebb ruhát ölthet magára . — az ősembernek nem volt semmiféle szerszáma, sem segítő társai : állatok és gép . legtöbbször kőből készített szerszámot s azzal indult el meghódítani a földet . közben megszelídítette az állatokat, megismerte a fémeket . nem voltak közlekedési eszközei . ma vonatokon száguldja be a szárazföldet, óriási hajókkal szeli át a tengereket, repülőgépekkel, léghajókkal száll a levegőben sokkal sebesebben, mint a legsebesebben repülő madár . a telefonon keresztül ezerszerte messzebbre hallatszik az ember hangja, mint a leghatalmasabb mennydörgés . a telegráffal behálózzuk az egész földet . a rádión keresztül ezer meg ezer kilométerről beszélhetünk egymással s hallgathatunk zenél, éneket stb . az ember feltalálta a dinamitot és más robbantó anyagokat, melyekkel hegyeket robbanthat fel . az emelőgéppel olyan vastömböket emelhetünk fel, amelyhez képest az elefánt súlya kis játékszer súlyává törpül . toronymagasságú távcsövén keresztül idegen világok életét tanulmányozhatjuk . van olyan nagyítónk a mikroszkóp, mellyel megfigyelhetjük a haciliust, melynek átmérője a milliméter kétezred része . Csatornát építhetünk, melynek nyomában a sivatag virágos kertié alakul s kiszárad a mocsaras táj, mely dögletes levegőjével megfertőzte a levegőt . pusztító betegségeket gyógyítunk meg és meghosszabbítjuk az ember életkorát . és mindezt és még igen sok mást az ember alkotta az ő munkájával, az ő tapasztalatával, az ő műveltségével . nemcsak azért kell tehát kiművelnünk magunkat, mert a tudás az élet küzdelmében a legértékesebb fegyver, hanem azért is, hogy ezeket a javakat, amelyeket felsoroltam, gyarapítsuk, hogy életünket szebbé, jobbá, boldoggá lehessük . az I. rész kikérdezése . (az új képzelek tisztázása, a közölt anyag elmélyítése, a benne rejlő erkölcsi elemek, logikai és természeti törényszerűségek észrevétletése .) milyen volt az ősember '? — az ősember tudatlan volt . — mi által jutott el az ember a művelődés mai magas fokára ? — az ember a művelődés mai magas fokára a ludas állal jutotl el . - ki tanította meg az embert arra a sok mindenre ? az emberi arra a sok mindenre a tapasztalat vezette . — mik az emberi művelődés legszembetűnőbb alkotásai? — az emberi művelődés legszembetűnőbb alkotásai az élelem, a ruházat, a lakás tökéletesítése, a szárazföldön, a tengereken és a levegőben való utazás megvalósítása, a te legraf, a telefon, a rádió, a betegségek gyógyí tása és sok más valóságok . 2. rész . mindazok, melyeket most felsoroltunk, az emberiség vagy szűkebb értelembein : a haza javai s ezeket sok ezer éven át az emberi ész alkotta . mit gondoltok, ezek nek a javaknak a megalkotásában mi a legfontosabb tényező ? — az emberi munka . — úgy van, az emberi munka . van másféle munka is, az állatok és a gépek segítő munkája, de ezek is az emberi munka nyomán lesznek hasznossá, mert az állatokat az ember gondozza, táplálja, a gépeket is ö tervezi, ő készíti, ő indítja meg munkára) s ő állítja meg munkájúban . a természet ereje : a szél és a víz is végez munkál, de az is csak az emberi akarat irányításával válik igazán hasznossá . tehát az emberiség vagy szűkebb értelemben a haza javai alatt mindazt értjük, amit sok ezer éven át az emberi ész alkotott: a földművelés, az ipar, a kereskedelem, az erkölcs és vallás területén . annyi sok kincset soroltunk most fel s még ezeken kívül is mennyi kincse van a földnek ! a legbecsesebb kincsünket még sem ezek között kell keresnünk. mi lehet a legbecsesebb kincsünk ? legbecsesebb kincsünk az egészségünk . — miért az egészségünk ? — mert egészség nélkül semmiféle munkát nem végezhetünk . — én azt mondom, kedves gyermekeim, hogy van még egy olyan drága kincsünk, mint az egészségünk, ez a drága kincsünk : a szabadság . a múlt évben tanultunk egy pár sornyi versrészletet a mi halhatatlan kültőnk, pelőfi sándor verséből . azt kérdezi a nagy költő, hogy : „mi célja a világnak ? boldogság ! s erre eszköz ? a szabadság !“ egy közös jó van, miből egyenlőn jár mindenkinek a rész s ez a közös jó a szabadság ! ki ebből elvesz egy porszemnyit is mástól : halálos vétket követ el s azt ki szabad, azt ki kell irtani !...“ nehéz, súlyos szavak ezek . de aki ezeket leírta és örökségül reánk hagyta, az nagyon is jól tudta, hogy milyen nagy kincse a népnek a szabadság . ez a nagy szellem annyira szerelte a szabadságot, hogy még az életét is feláldozta érte . hogy még jobban tisztában legyetek a szabadság nagy éltető erejével egy hasonlatot mondok . a szabadság olyan éltetője életünknek, mint a napfény a növénynek . napfény nélkül a növény, pl. a pincében : elsatnyul, edsárgul, elcsenevészedik s végül idő előtt elpusztul . hát a madár, mely a szabadsághoz szokott, hogy érzi magát a kalickában ? — a madár a kalickában csak szomorkodik, nem eszik, búsul s végül elpusztul . hallottatok már az oroszlánról, tigris s más vadállatokról . tudjátok azt is, hogy ezeket ha fogságba ejtik, a fogságban hamar legyengülnek, elvesztik erejüket és hiába táplálják akármilyen jól, sokkal hamarább elpusztulnak, mint a szabadban . miért, mit gondoltok ? — igen, mert a rabság elsorvaszt, a szabadság éltet . mi a szabadság ellentéte ? — a szabadság éllenléte a rabság . — akit rabságra ítélnek, az olyan ember hamarosan ellbetegesedik, elveszti kedvét, erejél, sápadt, beteges lesz . — a nép, mely nem élhet szabadon szintén elsorvad, elszegényedik. azt már tudjátok, hogy nép alatt az 'emberek sokaságát értjük . most azt kell meghatároznunk, hogy mit értünk a nép szabadsága alall . gondoljatok most hazánkra ! a mi köztársaságunkban népuralom, demokrácia van . mit értünk népuralom, vagyis, demokrácia alatt ? demokrácia vagy népuralom alatt azt értjük, hogy a törvényeiket, mélyek szerint élünk, a nép által választott képviselők csinálják, tehát az történik, amit mi akarunk, hogyan ? a 21. életévüket betöltött férfiak és nők kiválasztanak az egész országból néhány száz érdemes embert : férfit vagy nőt, akiket képviselőnek vagy szemá tornak neveznek . a képviselők és szenátorok választanak maguk közül e_gy vezetőt, akit élnöknek nevezünk . a mi köztársaságunk jelenlegi elnöke benes eduárd dr. az így megválasztott elnök a képviselők és szenátorok közül minisztereket nevez ki, ők gondoskodnak a törvények végrehajtásáról, ők az ország legelső tisztviselői . a képviselők, szenátorok és miniszterek az ország fővárosában, prágában, az országházban tanácskoznak . megbeszélik, hogy mire van szüksége a népnek, hol kéll iskola, vasút, bíróság, katonaság stb. és mennyi kell ebből vagy abból, mibe kerül mindez és még sok más és hogy honnan szerzik meg mindezekre a szükségletekre a pénzt v ezt megtárgyalják, írásba foglalják és azután az elnökkel aláíratják, kihirdetik, hogy mindenki tudja . az így elkészült határozatokat törvénynek nevezzük . a miniszterek, akiket a képviselők közül az elnök nevez ki, gondoskodnak arról, hogy a törvények, mélyeket a nép képviselői hoztak végrehajtassanak , kivonat a tanítói internacionálé Vili. kongresszusának jegyzőkönyvéből . ,,a hitleri diktatúra vad terrorja elpusztította az összes németországi független tanítói szervezeteket és megkísérelte véglegesen megfosztani a tanítói személyzetet az összes lehetőségektől, melyekkel megvédhetné a tanítók és gyermekek érdekeit . Ezzel egyidejűleg az iskolák redukálásának folytonos növelése (az osztályok tényleges helyzetének túlzása, a tanítói szolgálati órák növelése, iskolai tanszerek szolgál tatásának megtagadása stb.), a mindenfajta pénzgyüjtések, az idegen elemeknek az iskolába való beavatkozása folytán a tanítás állandó leromlása, minden pedagógiai szabadság elnyomása, a tudománynak szemérmetlen meghamisítása és a nevelésnek faji, háborús és soviniszta célokra való kihasználása elégedetlenséget szült a tanítóság nagy részében, amely mind nyíltabban kezdett megnyilvánulni . az „i. t. e.“ tagjai hősi ellenállást tanúsítottak és folytatták azt a súlyos vesztességek ellenére is . mégsem sikerült még eddig nekik a tanítóság nagy tömegét aktív ellenállásra rábírni az oktatásnak nemzeti szocialista kormányzása ellen . ezért, kivéve néhány esetet, az ellenállás kizárólag inkább a passzív védekezés jellegét vette fel . ezt az elégtelen eredményt nem számíthatjuk be csupán ennek az embertelen terrornak, hanem a múlt szektái hibáinak is, melyeket még nem győztek le teljesen . az „i. t. e.“ német tagjai lelkesedéssel üdvözölték a Vili. kongresszus határozatait és alapos vita után, melyben a titkárság egy tagja is résztvetl, arra a következtetésre jutottak, hogy teljesen újjá kell szervezni előbbi munkájukat, úgy formailag, mint tartalmilag . törekedni fognak a szektarianizmus ősz szes követelményeit liquidálni, kiszélesíteni munkájuk alapját, egyesíteni és az aktivitásnak megnyerni az oktatás összes tagjait, pártállásra való tekintet nélkül, akik készek állást foglalni a tanítóság és a gyermekek érdekeiért . végre fogják hajtani ezeket a határozatokat egy közös és független szervezetbe tömörülve . a „c. e.“ a következő levelet mutatja be, mely a főtitkári hivatalhoz érkezett . az „i. t. e.“ és az „s. p. i. e.“ több tagja, akik németországban az együttműködés új formáját találták meg : testvéri üdvözletüket küldik nektek . el vagyunk ragadtatva az „s. p. i. e.“ berni kongresszusának egységes határozataitól . meg vagyunk győződve, hogy ezen két kongresszus határozataival megegyezően az oktatók egységes internacionáiléja hamarosan létrejön . a hitleri fascizmus, mely vadul, lábbal lapodla a mull idő összes iskolai reforinját: halálos nemzetközi veszélyt jelent, amelynek csak egy séges és határozott nemzetközi ellenállással lehet megfelelni . ha lehetséges volna nektek beszélni a mi, harcosaink csak egy kis frakciójával, akik dacolnak minden fenyegetéssel, szembeszálnak a legsúlyosabb veszedelmekkel és életüket kockáztatják, hogy folytathassák szyndikális kötelességeik teljesítését, megalkuvás nélkül, határtalan energiával, amely hivatali elmozdítással és koncentrá ciós táborokba vagy börtönökbe való zárással végződik, anélkül, hogy hibáztunk volna vagy valamit is vesztettünk volna a nemzetközi harc szolidaritásába való hitünkből... ti nem haboznátok egy percig sem összekovácsolni a szerves egységet, azt a fegyvert, amcly egyedül képes megvédeni a tanítóság és a gyermekek érdekeit. mi, németországiak, esdeklően kérünk titeket, hogy támogassatok minket energikusan a mi nehéz és áldozatos harcainkban, hogy megszervezhessük közösen és rögtön szolidaritási szervezeteinket . kérjük a két internacionálét, hogy segítsenek a németországi tanítóság egységes szervezetének közös felépítésében . készek vagyunk egy kollégát küldeni t ti unifikációs kongresszusotokra és reméljük hogy7 felhívásunk meghallgatásra talál nála tok . nagyon boldogok lennénk, ha hamaro san megtudnék, hogy tetté vált a 2. kongresz szus határozata . “ (fordította : s. &•
