Új Korszak, 1935 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1935-09-10 / 9. szám

9. szám.

új korszak

3. oldai

imperialista krisztus

(két beszédes idézet)

egyik programunk bebizonyítani azt, hogy a vallás ás erkölcs nem egy és a valláserkölcsös nevelés nem elég ahhoz, hogy tényleg erkölcsös embereket neveljünk . sőt nemcsak nem elég az igazán elfogulatlanul erkölcsös ember eléréséhez, de egyenesen helytelen és meddő úton járnánk, ha ezen az úton akarnánk elérni a valóban erkölcsös ember ideáját . a magyar újság 1935 aug. 23.-i számának egyik híre kényszerít arra, hogy ezt a problémát ismételten felvessük . a hír a maga rövidségében és a maga hallatlan szörnyűségébnn a következő:

„nagykomjáton leleplezték kárpátalja első hősi emlékművét . nagyszőlősről jelentik: fényes ünnepség keretében leplezték le nagykomját községben a világháborúban elesett hősi halottak emlékművét, amely az első hasonló emlékmű kárpátaljén . az emlékoszlop terméskőalapzaton nyugszik, amelybe a háború folyamén elesett 70 nagykomjéti katona neve van bevésve . a szobor, amely krisztust ábrázolja, amint megáldja a hadbavonuló katonákat, ortmann rezső munkácsi szobrászművész kitűnő alkotása . az emlékmű felállítása komjáti-rabár jános nagykomjáti főesperes érdeme, aki közadakozásból teremtette elő a hatalmas emlékmű előállításához szükséges összeget . a község ruszin lakossága megértette főpapja nemes törekvését és kiki anyagi viszonyaihoz mérten járult hozzá az emlékmű költségeihez . a felavatóbeszédet komjáti-rabár jános főesperes mondotta . az emlékművet elborították a környékbeliek koszorúi

nos, eddig csak olyan papokról tudtunk, akik megáldották az ágyukat, hogy lelki malaszttal is felszerelve a valléserkölcsös keresztény európában a valláserkölcs nagyobb dicsőségére egymást eredményesebben ölhessék a katonák . . . igaz, tudunk olyan rk. papról is, aki öngyilkos lett a háború elején, mert nem tudta megérteni, hogy a keresztény európában egymást öljék az egy atyának gyermekei és öngyilkosságával protestált az őrület ellen (igaz az is, hogy a diákokat, akiket tanított, nem engedték el a temetésére). tudunk prohászka Ottokárról is, aki emlékirataiban, amiknek oly nagy, felszabadító hatásuk volt egy kispapra, (aki, a püspök halála után az emlékiratokat rendezte és az egészet, megcsonkitatlanul elolvashatta), hogy a kispap — otthagyta a papi pályát —, kihangsúlyozza, hogy szándékosan kerülte azt, hogy fegyvereket és ölni és meghalni induló katonákat áldjon meg és megírja azt is, hogy boldognak érzi magát, hogy fegyvereket és katonákat a háború alatt egyetlen egyszer sem áldott meg . viszont a tábori papi és püspöki szervezet rendszeresítve volt és hallottunk olyan papról is, aki, — a nagy ügy megértésének dokumentálásaképpen — sarkantyus csizmában misézett a tábori oltárnál . mindezek azonban azt bizonyították, hogy a papok és az egyház saját magukat állították oda eddig a kapitalist-imperiálista társadalmi rend szörnyű bűnének, — a világháborúnak szolgálatába . ha krisztus nevében történtek is a fegyver megáldások és krisztus személyes közbenjárását kérték is a győzelemhez, krisztust, ezt a kizárólag szociálista forradalmárt, láthatóan, érzékelhetően nem állították oda eddig az ölés igazolójául. most ez is megtörtént, nagykomjáton . krisztussal személyesen magával áldatják meg a katonákat és ezzel krisztust abban a faluban szociálista forradalmárból, akinek első követői — emlékszünk még a hittan leckéből —, kommunizmusban éltek, imperiálista hadvezérré faragták . azzal a mérész bomírtsággali amivel ezt a döbbenetes erkölcsi torzítást megcsinálták, megcsinálhatták volna már azt is, hogy krisztus mellére k. u. k. katonai érdemjeleket raknak . ha odaáll és megáldja a katonákat, meg is érdemli anynyira mindenesetre, mint egy tábori pap .

most pedig vigyük az ügyet gyakorlati térre . micsoda vallás-erkölcsös nevelés lehet nagykomjáton, ahol a tanuló krisztust, mint a vallás-erkölcs inspirálóját, szeretet apostolát, idegen és emberi szempontból elítélendő érdekért, parancsra ölni küldött katonák megáldójaként látja . micsoda valláserkölcsös nevelésre hivatkozhatik egyáltalán az az egyház, amely az ilyen szörnyű torzításokat megengedi és lehetővé teszi . metsző élesen láthatja mindenki ezek és az ilyenek után, hogy a vallás-erkölcs csak fikció és éppen ezért a vallás-erkölcsös nevelés sem más és nem is lehet más, mint fikció, ami azonban elég jó ma még ahhoz, hogy mesterségesen, logikátlanságban tartott embereket bármire felhasználhatóvá preparáljon . „vattás-erkölcsös neveléssel“ boldogított katona minden bizonnyal elmegy a háborúba, akármilyen háborúba, a sajátmaga elleni háborúba is — ha krisztussal áldatják meg . és ha ezt, az ilyet el tudja érni a valláserkölcsös nevelés, akkor — elérte célját . ködös fejű, meghúnyászkodó, tekintély tisztelő, szellemileg agyon nyomorított és megfélemlített emberek kellenek ahhoz, hogy megelégedjenek a ténnyel : krisztus megáldja a katonákat és több semmi nem érdekel . a vallás erkölcsi nevelésnek ez a legnagyobb célja és ilyen a legnagyobb eredménye .

mi tiszta emberi erkölcsi alapon állva és ennek érdekében tiltakozunk a szeretet és szociális megújhodást hirdető krisztusnak nagykomjáton militárista hőssé való torzítása ellen, mert krisztushoz, mint igazságot és szocializmust hirdető emberhez közünk van és éppen azért nem engedhetjük, hogy kisajátítva ezt az embert, az igazságait és személyét is a leggyalázatosabb bűn igazolójává alakítsák .

hogy mit várhatunk attól a vallás erkölcsös neveléstől, amelynek inspirálóját a nem vallás erkölcsös alapon álló embereknek kell megvédeni, azt nem kell kifejtenünk ,

van mér egy hely, ahol az embereket nem vallás erkölcsös alapon nem ködös fejű és mindenre felhasználható masszának nevelik, hanem a közösség boldogsága érdekében öntudatosan építő, világos fejű embereknek .

ez a hely : szovjet Oroszország . még csak 16 éve építik ott az emberi erkölcs alapján az új embert, de máris olyan eredményt mutatnak fel, amit vallás erkölcsös neveléssel nem lehet elérni . az alábbi idézetet illyés gyulának, a budapesti polgári írónak „Oroszország“ című könyvéből vettük, 1 amely könyvre, mint tárgyilagos írásra felhívjuk olvasóink figyelmét .

„zsúfolva közeleg az autóbusz a tverszkáján, azaz uj nevén : az ulica gorkavón . j rövid utunk van, gyalog is megtehetnénk, de mivel épp előttünk áll meg, hamar be-t állunk a sorba és fölfurakodunk . »vigyázz a zsebedre“, figyelmeztet újra, nem tudom mér hányadszor, egyik új ismerősöm . a tolongásban egy pillanat alatt elsodródunk a kalauznő előtt, aki a bejáratnál ül s nem is mozdul el onnan . Nem váltottunk jegyet J a szokás ilyenkor az, hogy az ember a jegy árát a szomszédja markába nyomja s megkéri, juttassa el a kalauzig . kézbőlkézbe vándorol a pénz s kézből-kézbevándorolva érkezik vissza a jegy is . igy! váltanak jegyet azok is, akik a kocsi elején levő kijáratnál kivételesen felszállhatnak : a terhes nők, aggastyánok, rokkantak, gyermekes anyák .

eddig társaim váltották mindig a jegyet, most rajtam a sor, aprópénzem azonban nincs . átadok egy tízrubelest legközelebbi szomszédomnak . „négyet a vörös térig“ . tőlem a kalauzig legalább harmincán

a kapaszkodókon . kék bankjegy útját . a közönség — nyuvalljuk meg, nem a tíz rubel sem kis meg

függnek, hajladoznak egy ideig figyelem a eltűnik a szemem elől gateurópai szemmel — legbizalomgerjesztőbb pénz . legfeljebb odalesz, nyugtatom magam, a kötelességnek eleget tettem . nem vádolhatnak bennünket jegycsalással, melyet különben itt nem is ismernek . eltelik tíz perc, mindjárt megérkezünk . a jegy s a visszajáró pénz még nem érkezik . harminc ember közül csak egynek kell némán maradnia, elárulnia a láncolatot, amit a sűrű tömegben, föl- és leszállásban, a kocsi zajában észrevétlenül megtehet . ha mást nem, tapasztalatot nyerek, gondolom .

valóban gazdagabb lettem egy tapasztalattal . ebben a pillanatban valaki megpöccenti a vállam s kígyószerű mozdulattal

hátrafordulva, fején át kezembe nyomj pénzt és a jegyeket . ha akarnám, se t nám zsebrevágni .

leszállás után kíváncsiságból megs mólóm, mennyi érkezett vissza . pontos kilenc rubel negyven, egy kopéka sem 1 lódott el az utón . társaim érdeklődésére mondom kis megfigyelésemet, melyet j lemzőnek tartok . hosszasan tudom cs megértetni velük, mi itt a jellemző . ho nem veszett el útközben ? hogy valaki adta volna tovább ? — nem, arra még s hasem volt eset . hivatkozom a zsebtolv jókra .

— a lopás, az más és ez is más . i ilyen pénzt még a tolvajok is tovább a ják, eszükbe se jutna, ezt elemelni . itt t zalomról van szó . „a közösség egy funl dójáról" — adja meg azonnal a tudom« nyos nevet az egyik barátunk

itt van egymás mellett két idézet, eg} részt a vallás erkölcsös nevelés alapjána militaristává hazudtolt krisztusa, másrészt i közösség érdekében megmásult új embei lélek . nem nehéz kiszámítani, hogy az em beriség érdekét és fejlődését melyik embe: csoport képviseli: az e, amelyik naponta e vallás erkölcsös nevelés leple alatt a legdurvább torzításnak van kitéve vagy az az ember csoport, amely megszabadítva a szellem mesterséges terheitől eredményesen építi az emberi erkölcs és szeretet világ történelmi époszát .

amikor minden sajnálatunk az imperiálistává torzitott krisztusé, ugyanakkor minden hitünk az épülő új emberi szellemmé .

♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦

várományos tanító... fogelfrei I

trochta józsef a podk. ruszi tanítói személyt ügyek

vezetnének különös figyelmébe ajánlva

azok a kollégák, akik az új korszak programját magukévá fogadták, igyekeznek 1100 százalékosan valóra váltani azt . elsőig sorban lelkiismeretes tanítói és nevelői mun' kával, szeretettel való bánásmóddal (büntetés és buktatás kiküszöbölése) nevelik a gondjaikra bízott gyermekeket . ez a munka nem marad elismerés és gáncs nélkül . elismerés kél nyomában a szülők részéről, akik gyermekeik előhaladásában és viselkedésében hamar fölismerik az új módszer jó hatását . gáncs éri az ilyen tanítót sok esetben a papok részéről, akik nem tudnak belenyugodni abba, hogy nem korlátlan urai, mint régen voltak, az iskolának és a tanítónak . s az önérzetes, a maga útján haladó tanítót, különösen ha nem vesz részt a falusi életet jellemző korcsmázás- és kártyázásban, mindenképpen igyekeznek elgáncsolni . már nem egy ilyen esetet örökítettünk meg az új korszak hasábjain .

ez alkalommal is ilyenről van szó, macsoláról, amely p. ruszban van s ahol a fital tanító tanítása nyomán (megírtuk az esetet az új korszak ez évi 4. számában) fölhorkantak a papok . az egyik a saját lapjában megtámadta a fiatal tanítót és az apját (az apa az új korszak szerkesztője . sajtópört van felyamatban) . egy másik meg följelentést tett ellene a referátuson .

az első következmény az lett, hogy ellentétben a törvény előírásával pályázatot hirdettek az állására . tehát minden kihallgatás nélkül elitélték . pedig a mi demokratikus köztársaságunkban a törvény a várományos tanítót is tanítónak, embernek tekinti s részére is biztosítja a hivatásával járó védelmet .

amikor én ebben az ügyben trochta referens úrnál ezt az eljárást kifogásoltam, azt válaszolta, hogy a várományos tanítót panaszra át lehet helyezni minden vizsgálat mellőzésével, mert nem definitiv .

hát nem egészen így van, tisztelt referens űr 1

a törvény ugyanis ezt mondja : „a várományos (ideiglenes) tanító megbízása csak az állás megszűnése — vagy azon esetben szűnik meg, ha az 1928. évi 162. sz. kormányrendelet 76. §-a alapján (egymásután következő két évben nem volt legalább „jó“ minősítése) a szolgálatból elbocsáttatott . ebből következik, hogy ideiglenesen szervezett állásra vállasztott tanítói érettségivel bíró várományos tanító megbízása addig tart, míg az isk. referátus az állás további engedélye-