Új Korszak, 1935 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1935-09-10 / 9. szám
4. oldal. új korszak 9. szám. ísét meg nem tagadta, azért az így betöl•tt ideiglenesen engedélyezett állásokra minen évben új pályázatot hirdetni nem szaad“ . (v. ö. a 276/920 sz. törvény és a 04/926 sz. törv.) tehát először is nem lett volna szabad z állásra pályázatot hirdetni (hacsak azért iem, hogy a szomszéd község papjának elesége, aki a saját községében az egyházi skolánál tanított, állami iskolába kerülhesen, aki előre eldicsekedett azzal, hogy a kormányzó úr rokona s neki ez is menni og) . másodszor pedig abban sincs igaza a eferens úrnak, hogy a várományos tanítót minden kihallgatás nélkül áthelyezhetik, mert ez azt jelentené, hogy a várományos tanító nem részesül ugyanabban az elbánásban, védelemben, amiben többi kollégája . ilyen embertelen szellemet a mi demokratikus szellemben írt törvényeinkben nem lehet találni . a tanítók pragmatikájának II. cikkelye világosan megmondja, hogy „ . . . tekintet nélkül arra, hogy az iskolai s szolgálatban mint várományosok vagy mint végleges vagy mint végleges vagy ideiglenes vagy kisegítő tanítók vagy mint tiszteletdíjban részesülő melléktanífók vannak alkalmazva (ugyanabban az elbánásban részesülnek, mint a def. tanítók, mert „tanító“ alatt az itt elsoroltak is értendők I) . amennyiben ezen tanítók valamelyik csoportjára külön rendelkezések érvényesek, ez kifejezetten mindig külön meg van említve .“ mutasson a tisztelt referens úr olyan §-t, ahol külön meg van említve, hogy a várományos tanító elitélhető, áthelyezhető . . . kihallgatás, szabályosan lefolytatott fegyelmi nélkül I hiszen ez megcsúfolása volna az egyenlő elbánásnak, a jognak, az igazságnak . nem kell más, csak éppen annyi, hogy egy edzett bőrű denuncians (lehet az pap vagy bárki más I) följelentse azt, aki neki nem tetszik . a pap vagy bárki más följelentését készpénznek veszik és a tanítót minden kihallgatás nélr kül áthelyezik . hát ez ellen az eljárás ellen. az idézett törvény nevében, minden emberi érzésünkkel tiltakozunk ! tessék megmondani : miről van szó, ki panaszol és mivel I ha igaz, amit mond, nem kell bujkálnia . ha hazugságot ír, rágalmaz, akkor büntetni kell az ilyent, keményen, példaadóan. ha pap, ha bárki más foglalkozású az illető I hát ki az a pap, milyen szent a szavá, akinek följelentésére még a törvény is eltörpül ? a hivatkozott törvénynek szelleme és §-ai azt diktálják, hogy senkit kihallgatás nélkül elitélni, megbüntetni nem szabad . hiszen ha az ilyen eljárás állandósul, rendszerré válik, ha minden denunciáns szavára hivatalos eljárások, büntetések zúdulnak a tanító vagy más tisztviselő fejére, akkor pokol lesz az életünk . de tisztelt referens úr : ilyen erővel önt is. bárkit be lehet mázolni, olyan följelentéseket lehet ellene fabrikálni, amikért súlyos büntetés jár és ha nem adnak módot a védekezésre, akkor el van temetve, lelkében az igazságban vetett hit megrendül s átkozni fogja a sorsot, amely a tisztességes emberekre rászabadította az aljas denunciánsok hadát . ha nem szabad ezt velem, veled, vele elkövetni, nem szabad azt a várományos tanítóval sem . mivel különb ön vagy bárki más otta referátusban nálunknál definitiv és várományos tanítóknál ? a nagyobb több felelőséggel járó munkakörrel, amelyért viszont több tekintély, nagyobb fizetés és — aki azt is kiérdemli —, több tisztelet is jár . ahogyan ma sokszor ezek az ügyek intéződnek, teljesen megegyeznek a régi időkben használt módszerekkel 1 már pedig most nem élünk a múltban, hiába, ebbe már bele kell nyugodni, hogy a demokrácia mindenkit embernek ismer el, mindenkit egyforma elbánásban részesít : jutalmaz és büntet s nem egyedül a hivatal minéműsége, hanem a lelkiismeretesen teljesített munka a fokmérője minden polgár értékének . a várományos és ldsegítő tanítók ugyanazt a munkát végzik, amit a definitiv kollégák a felényi, sőt nanál is kevesebb díjazásért s ha még kivételesen mostohább elbánásban részesülnek, nem tekintik őket a többiekkel egyenlő embernek, ez nem emberséges, nem demokratikus és nem is törvényes elbánás I és még valamit 1 a kis emberek sorsát kezükben tartónak soha sem volna szabad megfeledkezni arról, hogy amit mondanak, amit ígérnek, az nem lehet egyszerűen csak arra való, hogy valakit lerázzunk a nyakunkról . vagy méltányos és teljesíthető valami kívánság vagy nem - ha méltányos és teljesíthető s megígérik, akkor teljesíteni kell, ha nem teljesíthető, nem szabad ígéretet tenni . ez olyan erkölcsi imperatívusz, amelyen minden hivatalos ember becsülete, igazmondása s a hivatalnak jó hírneve nyugszik . amikor a macsolai fiatal tanító megtudta, hogy állására pályázatot hirdettek, elment a taefelügyelőhöz és megkérdezte, hogy mi lesz most már vele . a tanfelügyelő is azt mondta, hogy nem lett volna szabad állására pályázatot hirdetni, de ha már megtörtént, úgy segít rajta, hogy amennyiben 120-nál több tanuló iratkozik be, visszaállítja a harmadik tanerőt (az iskola azelőtt 3 tanerős volt) is és ő ott maradhat . hát igen, beiratkoztak 132-en és a fiatal tanító mégis el lett helyezve I ezek mellett el kell mondani még a következőket is . amikor a nép megtudta, hogy tanítóját áthelyezték, küldöttség kereste föl a tanfelügyelőt, s kérték, hogy fiatal tanítójukat ne helyezzék el . ez a történet nagy mementó azokra, akik a tanítóság személyi ügyeit intézik és ellenőrzik . aki ilyen ügyek intézésével van megbízva, vegyen magának fáradságot, olvassa el, tanulmányozza a törvényt s próbáljon meg demokratikusan gondolkodni és cselekedni . legfőképpen pedig minden egyes esetben gondolja magát bele annak helyzetébe, akinak rovására az ilyen szabálytalanság elkövettetik . az ilyen elgondolás sok ballépéstől óvhatja meg . mert az bizonyos a fenti törvény-idézetből, hogy : 1. nem lett volna szabad a várományos tanító állására pályázatot hirdetni és 2. nem lett volna szabad kihallgatás és vizsgálat lefolytatása nélkül áthelyezni, pláne, amikor a harmadik állásra is megfelelő számú gyermek iratkozott be az iskolába . két eset lehetséges : vagy ismerte az intéző ezeket a törvényeket s ha igen, ez esetben szigorú büntetést érdemel . vagy nem ismerte s ez esetben az ilyent föl kell menteni az ilyen ügyek vezetése alól, nem szabad olyan megbízatást adni neki, ahol tudatlanságával másoknak kárt s a hivatalnak szégyent hozhat . közhellyé vált mondás, de igaz. hogy a köztársaság konszolidációja, léte mindenkinek lelkiismeretes munkáján s a törvények és törvényes rendeletek tiszteletben tartásán, megtartásán nyugszik . mi azt akarjuk, hogy ezt az igazságot mindenki lelkiismeretesen átérezze és gyakorolja . suhogó . ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ podkarpatszka ruszban a legújabb rendelet szerint minden tanítónak részletes vázlatot kell készíteni és pedig : minden tárgyból, minden órára . volt már egy ilyen miniszteri rendelet, de azt a tanítóság intervenciójára 1924-ben visszavonták, illetőleg oda módosították, hogy csak a képesítő vizsga megszerzéséig kötelező (tehát csak a fiatal kartársakra I) . akárki újította is föl ezt a rendeletet, egy bizonyos, hogy az iskolát csak a statisztikából ismerheti, mert ha a gyakorlatból is ismerné : ilyet nem adott volna ki, mert maga sem helyeselné . ezer érvet lehet fölhozni ellene . elegendő csupán annyi, hogy teljesen céltalan . céltalan azért, mert a tanítói munka minéműsege nem a jól kidolgozott vázlaton nyugszik (hiszen el is készíttethetem valakivel 1), hanem a lelkiismeretes tanítói és nevelői munkán . az előkészület szükséges, azt meg is teszi minden lelkiismeretes tanító, de leírni. . . ennek nincs semmi gyakorlati értelme . aztán azért is kivihetetlen, mert nincs rá idő I a felsőbb osztályokban annyi a munka, füzetek javítása stb., hogy a rendeletnek csak úgy lehetne eleget tenni, ha az otthoni minden szabad időnket is a vázlatok elkészítésére fordíthatnék . ezt pedig — azt hiszem —. a rendelet készítő sem kívánja . keresztülvihetetlen . vissza kell vonni . . . sürgősen I a. arosav : moszkva-prágai kultúrcsere Csehszlovákia és a szovjetszövetség között még a rendes diplomáciai érintkezés felvétele előtt volt kultúrkapcsolat . tíz éve annak, hogy prégéban egy egyesület alakult, amely a szovjetunió és Csehszlovákia közeledését lűzte ki célul úgy kuítúrális, mint gazdasági téren . rövid időn belül minden nagyobb városban megalakult a fenti egyesület . magyar vonatkozásban kassán, komáromban, bratislavéban is működik „szovjetbarátok egyesülete“ címen . szovjetrészről a „voks“ (a szovjetunióban működő egyesület, melynek célja kultúrkapcsolatok felvétele az idegen államokkal) igyekezett kultúrvonatkozásban bensőséges viszonyt létrehozni a két állam között . Csehszlovákia franciaország után a második helyen áll könyvcsere és a közös kullúrmunka tekintetében . 1934.-ben a voks Csehszlovákiában 20 kiállítást, előadást stb. rendezett . ilyenek voltak: a szovjetgrafikusok kiállítása prágában, kassán és ungváron . a szovjetgyermekirodalom kiállítása Prágában és brnoban . a szovjet gyermekjáték kiállítás a pozsonyi dunavásáron . a szovjet fényképészet kiállítása prágában . a vakok írásainak kiállítása prágában . a. arosev prágai és brnoi, fersman prágai, abrikosov és spielrein prof. prágai és natalie sacová prágai előadásai . ezen előadásokat a prágai szovjetbarátok egyesülete rendezte . a kiállításokon és az előadásokon kívül hangversenyek is voltak . pl. szovjet dalest, szovjet zeneest, szovjet szonátaest, szovjet zenekari hangverseny és a szovjetkelet népdalai . ugyanezen évben számos tanulmányutat szerveztek Csehszlovákiából a szovjetszövetségbe . ilyenek voltak pl. „• prágai cseh technika tanárai és hallgatói, számszerint 80-on; a csehszlovákiai orvosok 11 tagú küldöttségének részvétele a reumaellenes kongresszsuson moszkvában; a szovjetírók kongresszusán résztvevő 6 csehszlovákiai író; a nemrég megtartott színházi ünnepségeken 24 tagú küldöttség vett részt; a csehszlovákiai újságírók és a morva tanítók tanulmányútja . az egyéni tanulmányutak száma állandóan növekszik . a személyes érintkezésen kívül a leglöbb csehszlovák és szovjet tudományos intézet között Írásbeli kapcsolatok vannak . így pl. 1933.-ban a voks 20 csehszlovákiai iudományos intézettel tartott fenn kapcsolatot . ez a szóm 1934.-ben 40-re, 1935. első hónapjaiban 76-ra emelkedett . jelenleg a következő jellegű tudományos intézetekkel tart fen a voks kultúrkapcsolatot: 12 tudományos és technikai, 8 orvosi, 10 pedagógiai, 9 gépészeti és képzőművészeti, 8 irodalmi, 7 zenei 20 szinházi (film) . a voks az 1934. év szeptemberétől 1935. áprilisig 1321 küldeményt utalt át Csehszlovákiába a különböző tudományos intézeteknek . ebből 920 könyv volt . a többi fénykép, népdalok, cikkek és plakát volt . 1934.-ben 6553 könyvet cseréltek kölcsönösen a szovjet és Csehszlovákia tudományos intézetei , a icserélők: 3 akadémia, 17 tudományos intézet, 4 múzeum, 38 tud. kísérleti intézet. 12 főiskola, 10 állami hivatal és közkönyvtár, 28 szaklap szerkesztősége, tehát összesen 112 intézet . mi, szovjetrészről úgy nézünk Csehszlovákiára, mint a legműveltebb államok egyikére, amelynek ugyanúgy célja a béke fennJ tartása, mint nekünk . épen ezért örömmel nézzük a tudomány terén való együttmunkálkodás állandó kibővítését, mert csak a kulturális együttműködés hozza létre a nemzetek megértését és ezzel biztosítja a békét . zemé sovétú c. 4. ezzel a számmal új negyedév kezdődött!
