Új Korszak, 1935 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1935-09-10 / 9. szám

2. oldal. új korszak 9. szám. jönnek tömegesen a levelek, keserű életű, küzdelmekben elernyedt, csüg­gedtlelkű tanítók levelei... lönnek az új korszak­hoz és megváltást sürgetnek: megváltást a pa­pok hatalmától, megváltást a tanfelügyelői tűr­hetetlen basáskodástól . ezt írja az egyik: „az új korszak járatása miatt sok kellemetlen­ségen mentem át. az újkorszakosok táborába tar­tozónak érzem magam és amennyiben tehetem, igyekszem is ügyünket előbbrevinni . de már amúgyis egy fegyelmim volt, amit ugyan dor­gálással megúztam, de tudom, a következő fe­gyelmi komolyabb következményekkel járhat . hiába akarunk dolgozni a köztársaság megszi­lárdításáért, nyakunkon a papi csizma, fenye­getnek bennünket, a rémületkorbácsot suhog­tatják a fejünk fölött, a fülünkbe huhogják, hogy nem sokáig tart már ez az állapot, vissza­jön a régi világ mindenestül és akkor jaj lesz azoknak, akik az új világért dolgoztak . sőt igen sok esetben a mi ősi elnyomóink és zsarnoka­ink nem érik be a puszta fenyegetéssel, hanem vakmerőén lecsapnak ránk, fegyelmit akaszta­nak a nyakunkba, felfüggesztenek, százféle go­nosz fogással keserítik ei az életünket, meg akarják törni forradalmi elszántságunkat... meg­váltást kérünk tehát, megváltást az egyházi ter­rortól, de gyorsan, nagyon gyorsan, ameddig még nem késő 1“ ... hát ne féljetek, tanítótársaim, a régi világ nem tér többé vissza soha, soha ne féljetek, a megváltás nem késhet sokáig, ősi szolgasá­gotoknak közeledik már a vége . amit ti szen­vedtek most, akik az egyházak igáját nyögitek, azt én is végigszenvedtem és végigszenvedtük majdnem valamennyien, akik régtől fogva küz­dünk az iskola és a tanító fölszabadításáért . és nem fogunk nyugodni addig, amíg el nem értük célunkat . a tanfelügyelői terrornak is vége lesz . nem lesz az, hogy az új idők szellemevei ellentétes fölfogásu, a régi világ ideológiáját reprezentáló embrek intézzék az új világ pilléreit lerakó ta­nítóság sorsát . nagy söprésnek kell jönni . rend és tisztaság lesz az egész vonalon . a re­akciós és basáskodö tanfelügyelők helyét az új idők szellemét megértő és tisztelő emberek fog­lalják el . akik nem akarnak vagy nem tudnak beilleszkedni a köztársaság új rendjébe, azok­nak a kezében nem szabad hatalmat hagyni 1 de ez nem elég ! a reakciót szolgáló, a taní­tó egyéni szabadságában, önérzetében és tiszt­viselői függetlenségben gázoló tanfelügyelő nem magában való rossz, nem valami különálló je­lensége a mai rendszernek, hanem annak szűk ségképpen való tartozéka . a tanfelügyelők át­laga azért olyan, amilyen, mert még mindig a régi közigazgatás szelleme kisért bennük, a fe­lekezeti iskolázás és az ál-allami iskolázás rend­szerében nem tudnak mások lenni . a demok­ratikus megújhodás nem maradhat csak papi­roson, élő valósággá kell annak lenni, ál '’keli azt érezni minden közigazgatási faktornak, cse­lekednie kell annak szellemében, ez lesz majd, ez a cselekedetekben is megnyilvánuló szellem a tanítói függetlenség igazi biztosítéka . jogok és kötelességek igazságos elosztása: ez a de­mokrácia feladata . kötelességek dolgában mi nem akarunk lefelé licitálni, sőt növelni és mélyíteni akarjuk a tanító kötelességeit, csakhogy nem eddigi ura­ival és elnyomóival, a papsággal, hanem a re­­ája bízott gyermekekkel és azok szüleivel szem­ben . de növelni akarjuk a tanító jogait is : szol­♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ minden esettel, amikor tanítói sérelmeket mentünk, a népnevelésnek, a közerkölcs­nek is hasznára vagyunk . rendes tanítói munkát nem lehet olyan lelkiállapottal vé­gezni, amilyet egy-egy támadás, gáncs idéz elő . amikor tehát tanítók sérelmeit kifo­gásoljuk, tesszük ezt azért, mert ezzel a közerkölc nek, de közvetve a nevelésnek is használ li akarunk . barát, inkát, akik együtt vannak ve­lünk és ve bátorságuk és hitük vállalni a harcol, 1 szöntjük áz új munka kezde­tének és a égi harc folytatásának idején és erőt kív, \unk mindenkinek, erőt, amely összefűz és lankadatlan hitet és szívóssá­got ad a harcban . ügyünk mindenképpen igazságos ügy és az igazságos ügyek vég­ső eredménye mindig a győzelem ! ilku pál . gai függéstől mentes, erkölcsi és anyagi tekin­tetben megbecsült, köztisztviselővé és szabad polgáré kívánjuk fölemelni. az iskolának és a tanítónak az egyházak befolyása alól való fölszabadítása már nem kés­het sokáig . a közoktatást az egész vonalon ál­lamosítani kell . a szocialista pártok ebben telje­sen egyetértenek . a vallástanítás kérdésében sem fog elzárkózhatni egyetlen párt sem a mo dern kornak követelménye elől. ha összehason lítjuk például az iskolai vallásoktatástól már rég megszabadult amerikai egyesült államok és franciaország népének anyagi és erkölcsi álla­potát a kötelező valiáserkölcsi“ oktatás alapján álló országokéval, akkor be kell látni, hogy a tömérdek bajt okozó vallásoktatás sem erkölcsi javakban, sem anyagi javakban nem gyarapítja a népeket . egyébiránt ma már ez a kérdés is túl van azon, hogy argumentumokkal lehessen és kelljen eldönteni, immár tisztán hatalmi kér déssé lett . a vallásoktatást ki kell zárni az is­kolákból . államivá kell tenni az iskolákat és az állami iskolában a tanító legyen minden, ott a papnak semmi keresni valója ne legyen - tisz­tán csak szakszerű ellenőrzés alatt álljon az is­kola, a szakszerű felügyeletet pedig tanítókból lett tanfelügyelők gyakorolják . a szülők nagy tömegének az iskolára még ma is csak papíron van befolyása, a tanfelügyelőségek mellé demokratikus szervezetű iskolai néptanácsoi kell áll tani, amelynek -- egyelőre —, az lenne a leg­főbb feladata, hogy az iskola anyagi ügyeit in­tézze és gyermekjóléti intézményeket szervezzen a népiskolai i nulók anyagi szükségleteinek biz­tosítására . tehát gyors és kiadós személyi változások a tanfelügyelet terén, demokratikus közigazga­tás, a közoktatás államosítása és minden fele­kezeti befolyástól való megszabadítása . az ál­talános iskolareform keretében a tanfelügyelet gyökeres átszervezése . ezek azok az intézkedé­sek, amelyek meghozhatják és meg is fogják hozni a tanítóságnak az annyira óhajtott meg­váltást . ezek mellé a kisebbségi magyar taní­tóságnak még az az óhaja is járul, hogy a ma­gyar községeket — a demokrácia szellemének megfelelően —, külön tankerületekbe osszák be s ezeknek vezetői magyar anyanyelvű tanítók sorából kerüljön ki . ezekért a reformokért küzd az új korszak és minden okunk megvan arra, hogy bízzunk, hogy küzdelmünk nem lesz si­kertelen . arra azonban figyelmeztetnem kell tanító­társaimat, hogy a győzelemnek első föltétele a harc, harcot pedig nem lehet vívni áldozatok nélkül ! könnyű azt mondani: megvárjuk, amíg a köztársaság fölszabadít bennünkek és meghoz­za szívünk vágyainak teljesedését s akkor az­tán — mint szabad és független emberek —, teljes szívvel és létekkel dolgozhatunk köztársa­ságunk kultúrális érdekeinek fejlesztésén . nem egészen így van az, tanítótestvéreim 1 a szabad­ságok és jogok a harcok füzében születnek meg és ha ti akarjátok a célt, akarnotok kell, az eszközt is: a bátor és áldozatos harcot! nem elég csak megszervezni önmagunkat, meg kell szervezni mindenütt a népet is a köztársas'ági eszmék védelmére, mert csak ezeknek teljes di­adala hozhatja meg az iskola és a tanító meg­váltását . a tanítóság ebben harcban szembe fog kerülni ellenségeivel, de hát hadd legyen harc! aki gyáva, aki folyton a kockázatot mérlegeli, az nem érdemel egyebet, minthogy cseléd ma­radjon . arról biztosíthatjuk tanítótársainkat, hogy az új korszak mindenkit, akit a sötét reakciós hatalmak üldözőbe vesznek, teljes erejével meg fog védelmezni . de hisszük, hogy a népműve­lődési miniszter sem fogja tűrni, hogy a köz­társaság megerősítéséért dolgozó tanítót bárki is bántani merészelje . mi össze akarjuk törni a reakciót, biztosítani akarjuk a republika létét, erre föltesszük minden erőnket, minden akara­tunkat . regent . ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ egyelem a szovjetiskolában I anollrE^flfegaradt fol^WBreWWt’'á gá­lát és akadályt nem ismerve zúg minden irányban, úgy ment a felszabadult orosz tö­meg az uccákon. az országutakon a cári tjt rezsim megdöntése után . minden szabad voltl a muzsik, akit tegnap még ütöttek, ver­tek s a hivatalnok előtt görnyedt háttal állt. ma barbár módon törte be a féeyes paloták ablakait s a széttépett szőnyegekben a gyű­lölt rabszolgakor megsemmisítését látta . minden szabad volt I a fegyelem megszűnt . a kívül ragyogó, de belül már rothadásnak indult kancsuka­­fegyelem egyszeriben felmondta a szolgálatot. a fegyelem megbomlása nem maradha­tott hatás nélkül az iskolára sem . az isko­lában megszűnt az abszolutizmus . az osz­tálytanító, az iskolaigazgató, a tanfelügyelő már nem korlátlan úr . a karcer, a tesfi fe­nyítés, a magaviseleti jegy egyszeriben a múltté lett . a tanuló és tanítóönkormányzat demokratikus érája következett . a tanulók önkormányzata Vette a kezébe a fegyelmet. a fegyelmi bizottság állapította meg azon módszereket, amelyek a fegyelemsértő tanu­lót rendre szoktatják . bevezették a javítha­tatlanok feketetéblájáf, a faliújságban külön sarok volt a rendefíenkedők nevei számára . a fegyelemsértőket bojkottálták . természetesen nagyon sok pedagógust igen kellemetlenül érintett ez a változás . a régi cári rezsim tanítóinak 90%-a katedra­isten volt, akiknél a tanuló sohasem kérde­zett . a fegyelem épségére a militarismus szellemében vigyáztak . a szovjetpedagógusok jól tudták, hogy a fegyelem forradalmi állapota nem tarthat soká . a fékevesztett folyamot új mederbe kellett vezetni . csakhogy addig, míg a for­radalom utáni iskolát teljesen nem szervezték át, amíg nem oltották bele a tanulókba a kollektív öntudatot, a fegyelmezés új, emberi formájának bevezetése sok nehézséget oko­zott . sőt teljesen megoldani ezt a nagyon fontos kérdést csak később sikerült . meg­nehezítette az új fegyelem bevezetését az a körülmény is, hogy az új viszonyokba bele­szokni nem tudó régi pedagógusok és az öntudatos, politikailag fejlett diákság között mélyreható ellentétek voltak . ; a fordulat az ötéves terv és az iskolák politechnizálásának megkezdésével követke­zett be . a szovjetiskola kényszer és bünte­tés nélkül igyekszik a fegyelmet fenntartani: a tanulóval megkedveltei az iskolát, a ta­nulást s ezzel máris megszünteti a fegye­lembontás főokát . minden pedagógusnak ismernie kell tanulóinak szociális viszonyát, mert csak így tud eredményt elérni . a taní­tók az iskolai szovjettel, a szülők szövetsé­gével, az ifjümunkásszövetséggel, a pione­­rokkal együttműködve arra törekednek, hogy a tanulók munkáját érdekessé tegye . a ta­nulók dolgoznak a műhelyekben, a közmun­kákban is résztvesznek . az olyan tanító, aki remetemódra elzárkózik a nyilvánosság elől az iskolába, sohasem tudja bevezetni az igazi fegyelmet, mert nem tudja a gyerme­keket céltudatosan foglalkoztatni . ennek elő­feltétele az, hogy az iskolát összekötjük a nyilvánossággal és a termeléssel . a szovjetiskolában a felületes szemlélő nem igen lát fegyelmet . a szünetben a fo­lyosón hemzsegnek a tanulók . az egyik osztályból a másikba mennek, hangosan be­szélnek, kiabálnak, a folyosón futkároznak . a tanító bizony alig észrevehető közöttük . ellenben mennyire más képet mutat áz osz­tály munkaközben : a tanteremben, a műhely­ben vagy a laboratóriumban I a legnagyobb komolysággal és érdeklődéssel dolgoznak. a szovjetpedagógusok és az iskolákkal együtt­működő szervek beieoltották a tanulókba a kollektív munkával járó egyéni felelősségér­zetet., amelynek természetes következménye a fegyelem . a taní'ókar is változott , új em­berek jelen ek meg, akik már részt vettek a szocialista építőmunkában, szoros kapcsola" tűk van a komszomoilal, a párttal s így a tanulók előtt is meg van a tekintélyük . az iskola politechnizálásával és a tanu­ló önkormányzat fejlődésével párhuzamosan mutatkozik az ú! fegyelmezés eredménye . a szövjelsko'ában a fegyelmezetlenség okát elsősorban áz iskolában, a tananyagban, a taní'óban keresik . a pedagógiai lapok kíméletlenül kritizál­ják azon iskolákat, hol a fegyelem laza . (skola a lid. vzdclání v sssr.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom