Új Korszak, 1935 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1935-08-10 / 8. szám
2. oldal. új korszak 8. szám. egyh. rendelet már támadást Jelent úgy az áll. törvényekkel szemben, mint magával a haladó irányzattal szemben is . hisszük, hogy az áll. isk. hatóságainknak nem lehet céljuk magára hagyni a fiatal tanítóságot, mert még él e köztársaságban a demokratikus rend szeretete . — mégis hangsúlyoznunk kell, hogy a szlovenszkói isk. ügyi referátus csak úgy védheti meg a saját tekintélyét és a fiatal tanítókat a klérus által kiadott jogtalansággal szemben, ha határozott precedenst teremt és megtiltja az új választások megejtését . a jog és az igazság nevében védelmet várunk . a tanítóságtól mindenki elvárja, hogy iskolai és magánéletben jellemes, becsületes munkása legyen társadalmának . megkövetelik, hogy élete és cselekedete minden vonatkozásban összhangban legyen nevelői ténykedésével ; a tanító legyen példa, hangzik mindenfelől . azt azonban elfelejtik, hogy a felekezeti tanító kötött jobbágya az egyházi iskolának, akit akkor rúghat ki a jámbor iskolaszék, midőn éppen jónak látja s akinek csak akkor van tekintélye, ha hallgat, ha mindig hallgat . köztársaságunknak azonban nem fejhorgasztó tanítókra van szüksége, hanem erős, gerinces, az igazságot minden körülmények között kimondó tanférfiakra . ezt tanultuk — és ez a mi örökségünk is — masaryk elnöktől . (d—.) ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ vallás és erkölcs a jóhiszemű laikusokat rémítgetik ravasz farizeusok azzal, hogy a vallásra és a vallás oktatásra rettentő nagy szüksége van a világnak, mert ez javítja meg a gonosz emberiséget, ez tartja féken, ez vezeti a jó útra a bűnösöket . a pokol szenvedései és a menyország boldogsága szabályozzák az emberek cselekedeteit s a vallás nélkül vadállatok gyanánt élnénk itt, e siralomvölgyben . a vallásnak ez a büntetőjogi szerepe nagy tekintélyben áll a laikusok előtt, akik többnyire hajlandók is a vallást a mai társadalom egyik hatalmas oszlopa gyanánt tisztelni és ápolgatni . mi már sokszor megírtuk és bizonyítottuk, hogy az emberek vallásosságának semmi köze sincsen az erkölcsiséghez . most pedig egy idézetet közlünk a „bűnügyi szemle“ Című jogtudományi folyóirat egyik számából, »kultúra és kriminalitás“ a címe a cikknek: „a vallás szerepe egyike a legbizonytalanabb problémáknak . a történeti időkben alakult új vallások keletkezésük idejében, amikor mindenki önelhatározásából lép kötelékükbe, a liturgia alárendelt szerepet játszik, óriási összetartó, erkölcsi erővel bírnak, altruisztikus érzelmeket váltanak ki s így a kriminalitást kedvezően befolyásolják . később azonban, amikor a morális hatás helyett a ceremóniákon van a fősúly s az egyénnek valamely valláshoz való tartozandóságát tőle független körülmények határozzák meg, ez a befolyás erősen csökken . ma a morál és a pozitív vallások szertartásainak követése között igen laza az összefüggés s az, hogy valaki valamely vallás kötelékébe tartozik, még azt sem jelenti, hogy ennek tanait követi . lombroso, hellwig, Wulfen, löwenstimm és mások számos példával bizonyítják, hogy bűntettesek szent képeket hordanak magukkal, gyakran imádkoznak, a bűntett elkövetéséhez a szentek segítségét kérik stb. másfelől az atheisták, monisták stb. közül a bűntettesek legkisebb százaléka kerül ki így írta e sorokat dr. harmat emil s így adta közre azokat a nevezett lap egyetemi tanár szerkesztője . ♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ a nevelőhatású filmeket felmentik a vámfizetés alól . a népszövetség tanácsa rendeletben hirdette ki, hogy a világ összes államainak megegyezése alapján az iskolai és nevelőhatású filmekért nem kell behozatali vámot fizetni egy államban sem . az elemi és a polgári iskolák képesítővizsgájának reformját a véstník 2. számában (1935. január 23.) olvashatjuk, a reform 1936. őszén lép életbe. Akik 1936. tavaszára jelentkeznek vizsgára, azok legkésőbb 1935. őszén iratkozhatnak még a régi rendszer szerint . a lévai Jegyzőkönyv margójára a lévai gyűlés jegyzőkönyve megadja a lehetőségét annak, hogy az egyesület eddigi munkáját kritikailag lemérjük — ismételten . álláspontunk az egyesület munkájával szemben változatlanul a régi, de mégis valami köszönetféíével tartozunk a lévai gyűlésnek, mert az ott elhangzott felszólalások, nyilvánosságra dobott adatok — maradék nélkül igazolják a mi álláspontunkat . maguk a hivatalos vezetők szólták el magukat itt-ott, minden bizonnyal azért, mert az el nem tusolható tények kényszerítették az önleleplezésre a vezér-előadókat . ahogy most kikapkodjuk az önleleplezés számba menő elszólásokat és egy kritikai csokorba kötjük, nem elégtételt és önigazolást érzünk elsősorban, hanem keserűséget és szégyent, hogy a magyar tanítói egyesület eddig is és a jövőben is a változtathatatlan úton halad : a személyi kultusz, a kicsinyes és meddő akciók, a reakció útján . ezt kell megállapítanunk még azok után is, hogy elfogadtak egészséges határozatokat is . ha felállítjuk a mérleget : léván több volt a személyi nimbusz-fokozás, meg ne értő, kicsinyes és reakciós letorkolás, elhallgatás, leszavazás, mint a komoly munka lehetőségét megmutató elfogadott javaslatok . amit leszavaztak, az el van süllyesztve hosszú időre, de a megszavazott javaslatok megvalósítása sincs kellőleg garantálva és egyáltalán nagyon bizonytalan, hogy az elfogadott javaslatokból mikor, milyen formában és mennyi fog valóra válni . egyátalán nem látunk biztosítékot arra nézve, hogy az elfogadott javaslatokat az egyesület tényleg komolyan veszi és nemcsak azért fogadták el, mert a haladó munkálkodás látszatát akarják magukra erőszakolni . semmi feltűnően határozott lendületet, munkaszándékot nem látunk a lévai gyűlés után sem . de vegyük csak sorjában a dolgot . boross béla, = aki igen határozott és befolyásolhatatlan ember lehet, mert nem követte a mindenben követendőnek elismert kovács alajos és vásárhelyi példáját, amikor azok egyesületi tiszteletdíjuk 1000-1000 kc-járól lemondtak, már sokat vezércikkezett a csodálatos tanítócsaládi összetartásról, sőt addig is elment „hivatásteljesítésében“, hogy azt állította egyik vezércikkében (magának), hogy a szlovenszkói tanító becsülete az „egyesületi szellem talapzatán“ áll, vagyis tovább menve borosbélai logikával ez azt lelenti, hogy akik nem állanak azon a bizonyos talapzaton, vagy pláne támadják azt, azoknak egyszerűen nincs taítói becsületük . nos, erről az egyesületi szellemi talapzatról léván maguk a borosbélák állították ki a legszomorúbb szegénységi bizonyítványt . mert milyen szellemisége van az olyan egyesületnek, amelynek gyűlésén az 1600 körül járó tagból csak kb. 170 tag jelenik meg, de az egyesület ugyanakkor 600 tagját perli a jegyzőkönyv szerint. Szörnyű (persze, csak bb-ékre nézve), hogy ez a talapzatos egyesületi szellem a legmagasabb vezetőség tagjait, a megyei vezetőket is annyira hidegen hagyja, hogy legszentebb kötelességüket, a tagdíjfizetést a peresités lehetőségéig elhanyagolják . (herényinek, a könyvesbolt igazgatójának előadása a jegyzőkönyv szerint) . az egyesületi szellemre vet igen jelentős fényt az a javaslat is, amit a galénta-vágsellyeiek terjesztenek elő, hogy a központi, megyei, járási tisztikarnak csak olyanok lehetnek tagjai, akiknek nincs hátralékuk . csak nem ez a határozat fogja a jövőben a központtól távoltartani a hátralékosokat . . ? nos, ez az a bizonyos egyesületi szellemi talapzat, amelyen áll, vagy amellyel bukik a tanítók becsülete? tudni kéne már, hogy a nagy szavak vezércikk stílusa nem alkalmas a meggyőzésre . mi, a progresszívek, megfordítjuk a következtetést és azt mondjuk, olyan egyesület, amelynek gyűlésén a tagok egytizede jelenik meg, de ugyanakkor az egyesület tagjainak egyharmadát perli tagdíjhátrálékért, nem védheti és nem képviselheti a tanítók becsületét ma . a korfelelős tanító becsülete ma valami egészen máson nyugszik, a kultúráért való becsületes és bátor kiálláson a reakció ellen, az emberibb jövő és a lisztultabb, felszabadult életért folyó felelősséges és kitartó harc vállalásán . a tanító becsülete a progresszión áll, mert erre köti azt nemcsak a lelkiismeret, de az a tradíció is, ami végigkísér az emberi haladás heroikus tényein a mai harcig . tévedés azt hinni, hogy a bomladozó egyesületi szellemet a tagdíj hátralékokért indított perekkel össze lehet foltozni . a legmagasabb vezetőség egyesületi szellemiségére vet ellenben erős fényt, hogy bátori kolléga indítványát a tagdíj leszállításáról nem fogadták el, de nem fogadták el bátorinak azon indítványát sem, hogy a központi tisztikar tevékenysége a tiszteletdíjak mellőzésével csupán a készkiadások és a napidijak megtérítésével honoréltassék • a magas tagságidijakat nem szállították le, de ugyanakkor az indítvány ellenére is megtartották maguknak a több mint 19.000 kc-t kitevő tiszteletdijat, amihez még 7.000 ke előirányzott napidij-utiszámla is hozzácsatolandó . nos, ezen az „egyesületi szellemi talpazaton“ nem a szlovenszkói tanítok becsülete, hanem a központ jól kiszabott honoráriuma áll . ha pedig ez az „egyesületi szellemi talpazat“ felbomlik, már pedig fel kell bomlania, akkor nem a szlovenszkói tanítók becsülete esik kútba, hanem a 3.000 és 4.000 kc-s honoráriumok, amikért pedig őszinte kár, úgy-e boros béla . (bizony-bizony, ki mint él.. ) mit akar ez az egyesület még? házat építeni, tagjait perelni, funkcionáriusokat fizetni, frázis mondó versenyeket és találkozókat rendezni . . ? mit akarhatnak mást, hisz pedagógiai és irodalmi pályázatok kiírását arra az időre halasztották, amikor az összes tagdíj hátrálék bent lesz a pénztárban . (de a tanítók házába, mint teljesen meddő és fölösleges kvártélytanyába százezreket beleölni tekintet nélkül arra, hogy nagy a tagdíj hátrálék —, lehet •) irodalmi és pedagógiai pályázatok kiírására néhány ezer korona nincs, de tanítók házára százezer, egymás dotálására központban évente harmincezer meg több is : van . álljon elő az a magyar tanító, aki ha elgondolkozik, pirulás nélkül vállalja ezt az „egyesületi szellemet" . visszatérve : kovács alajos pesszimisztikus nyilatkozata a tanítók házára vonatkozóan máris igazolta álláspontunkat ebben a problémában is . mi régen megmondtuk azt, amit kovács csak most vesz észre . visszatérünk még erre az ügyre is . siralmas az az egyhelyben topogás, bátortalan meglapulás a határozott világnézeti állásfoglalással szemben, ami ma az egyesület természetrajzát jelenti . fiatal római katolikus tagjaival szemben, akiket az egyházi iskoláknál a klérus fölháboritó rendelkezése nyugtalanít, miért nem tette meg a kötelességét ? pedig úgy volt, hogy ebben a problémában állásfoglalás történik . ki a felelős az elsikkasztásért ? meg kellene rémülnünk, ha csak ez a magyar tanítóegyesület lenne ebben az országban . szerencsére a cseh kollégáknak olyan egyesületük van, ami erőt és világos irányt jelent mindenkor nemcsak a cseh, de a magyar progresszíveknek is . törvényszerű, hogy ez a magyar egyesület ezzel a „munkával“ mindjobban a jól megérdemelt részvétlenségbe vész el . viszont minden rágalmazás, pocskondiázás ellenére női azoknak a tábora, akik felismerik a helyzetet és kinyílt szemmel meglátják az egyedüli utat, amely a progressizó elvén keresztül vezet a másult társadalmi és emberi ideához . ez az út az igaz tanítók útja, ezt az utat járja a cseh kollégák impozáns tömege, ezt az utat járja a tanítói internacionalé párisban éppen most ülésező kongresszusa . ez az út a meddő akciók, szócséplések kikerülésével a jövőbe vezet . ilku . a szerkesztőség minden tagja megfizeti az előfizetési díjat s még ezen fölül is hoz áldozatot . ezért indokolt, hogy mindenki — tényleg — : előre fizessen.
