Új Korszak, 1935 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1935-07-20 / 7. szám

• • II. évf. — 7. szám. ujságbélyeg használatát a kosir“i postaigaz­gatóság 10.623-IV.-34 sz. alatt engedélyezte. ________feladó postahivatal berehovo._______ m '• urnaí. kilóvá 4 * 2- műt taty berehovo—-beregszászi^ 1935 július 20. követeljük a közoktatás államosítását, minden felekezeti tendenc sót s a felekezetek hatáskörébe való utalását, a tanítók gazda az iskolából való kizárá­etmek gyökeres javítását. tsehszlovákiai progresszív irányú magyar tanítók lapja. felelős szerkesztő: czabán samu.---megjelenik mindet^# lO.-ér szerkesztőséggé*, kiadóhivatal;;" berehovo— beregszász, asztélyi u. 6. vv1 4»< lapzárta minden hó 1.-én. előfizetési ár: egész évre 40 kő fél évre 20 „ negyed évre 10 „ 34:1 a beregszászi tanfelügyelő szem­behelyezkedik a miniszteri rende­lettel . 35 tanító közül csak egy mer tiltakozni a törvénytelen rendelet ellen . arról van szó, hogy a republikának és a demokráciának alapja és erőssége a polgárság törvénytisztelete . a törvé­nyeket a népképviselet hozza s meg is változtathatja megfelelő alkotmányos úton . a minisztereknek törvények végrehajtásá­ra vonatkozólag joguk van utasításokat: rendeleteket adni ki ! ezek a rendeletek éppen olyan érvényűek, akár a törvények . ezeknek betartása tehát éppen úgy köte­lező, mint bármely törvényé . aki a fenn­álló miniszteri rendelettel szembehelyez­kedik, az törvénysértést követ el . a tör­vények és törvényes rendeletek megtartá­sa fölött elsősorban a hatóságok őrköd­nek . rombolóbb munkát el sem lehet kép­zelni annál, ha a törvényt vagy a törvé­nyes rendeletet maga a hatóság sem tartja mód nlnnA * kn omt mir : ^ 1 foglalásban nyilvánul meg . mi, tanítók, különösen fontos hivatást töltünk be ezen a téren . a fiatal generá­ciót mi látjuk el útravalóval az állampol­gári jogok és kötelességekkel való élés gyakorlati kivitelére . megtanítjuk a gyer­mekeket arra, hogy a törvényt tisztelni nemcsak azt jelenti, hogy megtartjuk azt, hanem azt is, hogy a törvénytelenség el­len ellenszegülünk ! csak az igy értelme­zett állampolgári kötelesség lehet szilárd biztosítéka a köztársaság létének . erköl­csi kötelesség ez, melyet be nem tartani: bűn . e rövid bevezetés után ime maga a száraz tényállás ! van egy miniszteri rendelet, az isko­la- és népművelésügyi minisztérium 68.636 I. sz. alatt 1925. júli 12.-én kelt rendelete, mely az elemi iskolákban az óraközi szü­neteket így szabályozza : „az első óra'után 5-perces, a máso­dik után 15-perqss^ a harmadik után 10, a negyedik után ismét 15-perces óraközi szünet tartandó .“ hogy miért van -rre szükség, azt a U:i ... 1— • • •• pedig beregszászban 35 tani kadt egy, aki ez ellen a törve delet ellen tiltakozott volna . azaz, akadt egy, aki a adásakor betegszabadságon v< visszatért, elfoglalta hivatalát törvénytelen rendeletről : megfellebbezte azt, mondván az igazgatónak, hogy ha a tanfelügyelő hajlandó visszavonni törvény­telen rendeletét: eláll a fellebbezéstől . és? és a tanfelügyelő, a nemrég aktív tör­vényhozó nem volt erre hajlandó, mert — amint mondja —, nem csengettek rende­sen, hosszabb szüneteket tartottak az elő­írtnál . a tény az, hogy a csengetés az iskolaszolga kötelessége és ha az iskola­­szolga elmulasztotta kötelességét, nem csen­getett idejében, annak nem az az elinté­zési módja, hogy szembehelyezkedünk a miniszteri rendelettel, büntetjük a gyerme­keket és tanítókat, hanem az, hogy az is­kolaszolgát kötelességének pontos betar­tására utáltjuk . miért nem történt ez meg ? hol te/esít az iskolaszolga hivata­los elfoglaltságának ideje alatt privát szol­gálatot ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom