Új Korszak, 1935 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1935-06-10 / 6. szám
ezzel a fájó kérdéssel és föl kell emelnünk tiltakozó szavunkat a tervbe vett intézkedéssel szemben . a magyar tanítóképzésnek eddig is igen súlyos hibái voltak . a legnagyobb az volt, (ez már eredendő bűn!) hogy az állam meghagyta a felekezeti képzőt, amely a felekezet kezében nem lehet a konszolidációnak és a köztársasági gondolatnak erős bástyája s megelégedett azzal, hogy fölállította az állami koedukációs tanítóképzőt, amely eleinte minden második, későbben minden évben 40—40 növendéket vett föl s így történt gondoskodás az utánpótlásról s fejlesztésről . pontos és megbízható statisztikai adatokkal kimutattuk, hogy ez az évenkénti 40- es létszám, a felekezettől nyert szintén 40- nel kiegészítve, a magyarság létszámához viszonyítva elégtelen . amikor az évenként így kikerült anyaggal a támadt réseket betölteni nem lehetett, megnyílt az abituriens kurzus s az externistázás . az az elégtelen s költségkímélés szempontjából sem megokolt megoldás, hogy megengedték a magán úton való vizsgázást, vagyis az externista rendszert, ez a népkultúra szempontjából határozottan elítélendő . ez a megoldás a tanítóképzés megcsúfolása s az iskola színvonalának fokozatos lesüllyesztését jelenti . az externista módon érettségizett tanítók — eltekintve egy igen kicsi százaléktól —, nem megfelelők! még azok sem, akik középiskolai érettségi után egy vagy két évi kisegítői tanítóskodás után tettek vizsgát, mert nem volt meg a megfelelő alapjuk . egy-két sikertelen próba után, ha megszerezték a tanítói érettségit, ezzel még nem lettek a tanítói munkára alkalmasabbakká . módszeres ismeretük az ilyeneknek olyan minimális, hogy szinte kétségbeejtő . hogy mégis valami eredményt mutassanak, leckét adnak föl, követelik, hogy a gyermek mindent otthon tanuljon meg, magoljon s ha másként nem megy, jön a bot, a különféle büntetések (amiket ugyan semmiféle jegyzetből vagy könyvből nem tanult, de mégis csinálja), buktatás stb. ezzel tetézik a saját hibájukat, leplezik tudatlanságukat . és most tervbe van véve, hogy a jövő tanévtől kezdve beszüntetik pláne kulturális, nem lehet a tanítói kar keretei közé szorítani . a kisebbség helyzetéből természetszerűleg adódik, hogy minden akció vagy reakció, amely bár szűkebb keretben is történik, hatását kitapinthatóan az egész kisebbségi életben érezteti . éppen azért, mert átéreztük mindenkor a mulasztások és rossz akciók súlyos kárát tanítói életünkön túl a kisebbségi életben is felemeltük kritikailag szavunkat mindenkor az üres, céltalan tanítói akciók ellen a reális, komoly tanítói és kisebbségi értéket mentő és alkotó munka mellett . hogy kritikánkat, amit mindenkor a tanítói és kisebbségi érdek igaz szolgálata és szeretete következtében gyakoroltunk, mennyire fogják a most hivatalos vezetők magukévá tenni, és ezek alapján a szükséges munkát megkezdeni, azt ma még nem tudjuk, — ám a most következő gyűléseken összeállítandó munkaprogram mindent megmond majd . a lévai közgyűlés programjához már most lenne néhány, figyelembe veendő megjegy zésünk . mindenek előtt az, hogy a közreadott programból hiányzik egyik legsúlyosabb, legégetőbb problémánk, amit eddig is már napilapok hasábjain tanítók és nemtanítók egyaránt felvetettek : tanítóképzésünk problémája . e helyeken pedig részletesen, a probléma minden részét olyan tüzetesen megvilágítva foglalkoztunk a kérdéssel, ankétot rendeztünk és általában olyan világos és tiszta képet adtunk a probléma hibáiról és a hibáknak tanítói és kisebbségi életünket egyaránt rontó nagy károsságáról, hogy joggal elvárhattuk volna, hogy ez a kérdés a lévai közgyűlés legsúlyosabb pontjaként szerepeljen . helyzetünk megítélésében reálisabbak, az idő sürgette követelmények iránt fogékonyabbak voltak a podk. ruszi magyar tanító egyesület vezetősége, akik a beregszászban 1935 június 11.-én tartandó közgyűlés egyik pontjának tűzték ki tanítóképzésünk kérdésének megvitatását . reméljük azonban, hogy ezen a mulasztáson még lehet segíteni és a lévai közgyűlés előtt is megvitatásra kerül a kérdés . és nincs a programba felvéve sem ott, sem itt a tanítóság gazdasági helyzetének javítása, nincs egy tiltakozó szó az elsejének a hónap közepére való kitolása ellen . van azonban egy pont a lévai közgyűlés programján, ami feltűnő . a fiatal tanítóság egyesületi életbe kapcsolásának pontja ez . azon az alapon, hogy az új korszak olvasótáborának és munkatársainak legnagyobb része fiatal tanító és általában a haladó fiatal tanítóság kivétel nélkül lapunk mögött áll, joggal szögezzük le álláspontunkat előre ebben a kérdésben is • a fiatal és haladó tanítóság hajlandó résztvenni az egyesületi életben — bizonyos föltétellel . a föltétel egyszerűen az, hogy legyen miért dolgozni az egyesületben . olyan munkaprogramot kívánunk, amiért kötelességük lenne a fiatal haladó tanítóságnak energiáját és tudását az egyesület keretein belül munkába állítani . legyen tartalmas, a haladás gondolatának irányába eső, pontos, reális munkaprogram, akkor rögtön megszűnik a fiatal tanítóság egyesületi életbe kapcsolásának problémája, mert látva, hogy van miért dolgozni, a fiatal tanítóság magától, gyűlések provokációi nélkül lecsatlakozik az egyesületi munkához . ezen kívül adjanak helyet a fiatalságnak az egyesület vezetésében, hogy biztosítva lássa saját elgondolásának és munkájának sorsát . ez a két nagy követelésünk . hogy az első föltétel a reális, haladó munkaprogram alatt mit értünk, az megállapítható az új korszak leszögezett elveiből . csakis ezen föltételek teljesítésével lehet a fiatal tanítóság tényleg munkás részét, a haladó fiatalokat (hiszen ezekről van szó, mert a fiatalság másik részére, a közömbösökre az egyesületnek sincs szüksége) — az ügynek megnyerni . eleve kilátástalan minden esetleges olyan akció, amely a fiatal erőket a régi, meddő program elé szeretné fogni . a fiatal erők nem alkalmasak és nem is kaphatók egy konzervatív programtalanság falazására és törvényesítésére . jogunkat a haladó és problémáink megoldásának munkáját sürgető tanítói élet igenlésére, a jogot, amit erőnk és haladó szellemiségünk biztosít nekünk, nem adjuk el egy tál lencséért . ezeknek az elveknek a kihangsúlyozásával — érdeklődéssel tekintünk a gyűlések elé és várjuk, hogy azok tényleg eseményes gyűlések, a tanítói élet aktív és alkotó munkára fordulásának kezdetei legyenek . ilku .
