Új Korszak, 1934 (1. évfolyam, 2-18. szám)

1934-07-21 / 10. szám

2. oldal.

UJ KORSZAK

10. szám.

4. §. Az egyesület célja :

a) Előmozdítja a hazai magyar közoktatást, küzd annak államosításáért és teljes ingyenességéért, a gyermekekre is kiterjedő teljes lelkiismereti szabadságért, a durvaságnak és a testi fenyítéknek az iskolából való kiküszöböléséért s a köztársasági szellem és állampolgári hűség elmélyítéséért;

Ib) Iparkodik a nevelők (óvók, nő- és férfi tanítók, tanárok, Isk. felügyelő személyzet) erkölcsi és anyagi érdekeit minden téren előmozj dítani, a szülőket bevonni a népoktatásügybe s megteremteni a szorosabb kapcsolatot az iskola és a szülők között ;

— c) Előmozdítja a gyermekvédelem ügyét.

5. §. Az egyesület célját szolgáló eszközök :

a) Közoktatásügyi lapot ad ki, mely egyúttal az egyesület hivatalos közlönye ;

b) Évenként „Pedagógiai Évkönyv “-ben ismerteti az elmúlt év főbb nevelésügyi eseményeit, a külföldi mozgalmakat s beszámol az egyesület működéséről;

c) Nyilvános fölolvasásokat, előadásokat, szaktanácskozásokat, szülői értekezleteket rendez s törekvéseinek népszfirítésére fölvilágosító röp iratokat, tudomány terjesztő füzeteket ad ki.

6. §. A tagok jogai és kötelességei:

Az egyesület tagjai a) rendes, b) pártoló és c) alapító tagok.

7. §. Az egyesület rendes tagjai lehetnek a közoktatás bármely fokozatára képesített egyé nek, továbbá a különböző fokú iskolák felügyelői és a felügyelői segédszemélyzet. A rendes tagsági díj évi 50 Ke, mely negyedévi előleges részletekben fizetendő.

8. §. Pártoló tag lehet bárki, aki a 4. §ban megállapított célokat előmozdítani kívánja. A pártoló tag évi tagsági díja 100 Ké amely összeg negyedévi előleges részletekben fizetendő.

9. §. Az alapító tag az (egyén vagy testület), aki az egyesület céljainak előmozdítására egyszersmindenkona 500 (ötszáz) Ké t az egyesület pénztárába befizet.

10. §. A belépés úgy történik, hogy a belépni óhajtók sajátkezű aláírásukkal jelentkeznek az elnöknél, aki a fölvétel megtörténtéről az illetőket értesíti.

11. § A tagokat a tisztikar veszi föl, aki minden indokolás nélkül megtagadhatja valamely jelentkező fölvételét.

12. §. A tisztikar a tagsági jelentkezések elintézéséről jóváhagyás végett a választmánynak tesz jelentést.

13. §. Kizárandó az egyesületből az a tag, aki diffamálő bűncselekményért jogérvényesen elítéltetett.

14. §. Ha valamely tag egy évi tagsági díjjal hátrálékban van és a fölszólítást követő 30 napon belül fizetési kötelezettségének eleget nem tesz vagy kérésére halasztást nem kap, a tagok sorából kilépettnek tekintetik. Az ekként törölt tag kiegyenlítetlen tagdíj tartozása a törlés által nem szűnik meg.

15. §. A rendes és pártoló tagok kötelezettsége a belépéstől számítva 3 (három) évig tart s aki a harmadik vagy valamely következő évben június végéig kilépési szándékát az elnöknek be nem jelenti, annak tagsági kötelezettsége további egy-egy évre meghosszabbodik.

16. §. A tagsági díj fizetése annak a negyedévnek elejétől kezdődik, melyben a tagot az elnökség fölvette.

17. §. Az egyesület tagjai egyenlő jogokkal bírnak, de az egyesülei tisztikarába csak rendes tagok választhatók meg.

18. §. Az egyesület hivatalos lapját és évkönyvét minden tag a befizetett tagsági díj fejében kapja.

19. §. Minden tagnak díjtalanul rendelkezésére áll az egyesület könyvtára és díjtalanul hallgathatja az egyesület által rendezett előadásokat.

20. §. Az egyesület gyűlésein felszólalási és szavazati joga van minden tagnak.

A határozatok mindenkor szótöbbséggel hozandók. A gyűlésre szóló meghívókat legalább két héttel a gyűlés előtt szét kell küldeni s az egyesület hivatalos lapjában is közölni.

A gyűlés idejét, tárgyát a választmány határozza meg.

A gyűlés minden esetben határozatképes. A gyűlés tárgya a 4- §-ban felsoroltakon kívül minden a gyermekneveléssel és népkultúrával összefüggő dolog.

Záróhangok

a ver. kevefdi tanítóválasztáshoz

A vei. kevezdi tanítóválasztás körül felmerült és az Új Korszakban lepergett pro és kontra vitatkozások végire pontot tett a Kraj. Úrad 1934. IV. 26.-án kelt 109.617/934/6 sz. alatti végzésével, amellyel egész terjedelmében megsemmisíti a kr. chlumeci járási hivatalnak 17.680/933 számú végzését annak törvénytelensége miatt, s utasítja az illetékes hivatalt, hogy a vei kevezdi tanítóválasztás újból legyen lefolytatva.

A Kraj. Úrad eme végzését a köv. indokok alapján hozta meg :

1. Meg kellett semmisíteni a tanítóválasztóst azért, mert azt névszerinii szavazással ejtették meg. Ezen eljárás ellenkezik a V. K. M. 44.246/902 sz. „Utasítás“ 63 §.ának 8. pontjával. A névszerinti szavazást u. i. senki írásban nem kérte.

2. A tanítóválasztás törvénytelen volt már azon oknál fogva is, mert a megválasztott tanító, Újlaky József, a pályázati határidő letelte után adta be kérvényét, s ezért a választási elnök nem jelölhette s az iskolaszék őt meg nem választhatta.

3. Végül meg kellett semmisíteni a választást azon okból is, mert az első választás (1933. aug. 27.-én d. u. 5 órára kitűzött) indokolailanúl lett elnapolva• Erre a választási elnöknek a citált „Utasítás“ 63. §•ónak 13. pontja értelmében nem volt oka, ennélfogva joga sem. Az iskolaszéki tagok szabad vélemény-nyilvánítását semmi körülmény nem zavarta és így e választást le kellett folytatni. A Kraj. Úrad e végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.

A végzés hangsúlyos része az utolsó indokojásban rejlik. Itt u. i. megállapítja a Kraj. Úrad, hogy az első választás (kitűzve 1933. aug. 27. 17 órára) indokolatlanúl lelt elhalasztva. Ebből az következik, hogy 1933. aug. 27.-én d. u. 5 órakor a tanítóválaszlást meg kellett ejteni. E terminusig, az akkor felvett jegyzőkönyv, másrészt az iskolaszék által kiadott és birtokomban lévő „Elismervény" szerint 1 nem képesített és 1 képesített pályázó jelentkezett. Augusztus 27.-én du. 5 órakor a választást e két egyén között kellett megejteni. A Kráj. Úrad az első választás elhalasztásánál észrevette a turpisságot, a törvények kijátszására való törekedést. Éppen ezért szögezte le vymerében, hogy az első választás indokolatlanúl lett elhalasztva, ezért a tanítóválasztást újból (znova) kell lefolytatni.

Melyiket ? Felelet: Az indokolatlanúl elhalasztottat. A vei. kevezdi állás 1933 évben üresedett meg, mert a vymer megsemmisítette a választást. Jogi szempontból tehát az állás 1933 szept óta nincs betöltve, üres. Megüresedett állásra pedig csak egyszer lehet kiírni pályázatot. Lásd : „Instrkcie-“ „Rinsano císlo. 60.100/l-ai 1933. fejezet: IV- 2. pont 6. bekezdés: „Súbeh sa vypíse pre kazdí stanicu len ráz“. Már pedig a vei. kevezdi állásra a pályázatot egyszer már 1933 aug. 6.-án tartott isk. széki gyűlésen ki lett írva.

Tóth István közs. tanító Vdky Tarkán.

♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦

21. §. Az egyesület feloszlása.

a) Az egyesület föloszlik, ha a tagok abszolút többsége írásban kívánja azt. A föloszlatást kérőknek a föloszlatást kimondó gyűlésen jelen kell lenniök. A föloszlott egyesület vagyona kizárólag magyar kulturális célra fordítandó ;

b) Ha az egyesület alapszabályát be nem tartaná, ill. hatáskörét túllépné, amennyiben az állam vagy a tagok anyagi érdekét veszélyeztetné, a csehszlovák kormány által fölfüggeszt hető és az elrendelt vizsgálat eredményéhez képest föloszlatható, illetve az alapszabályok legszigorúbb betartására föloszlatás terhe alatt kötelezhető ;

c) Az alapszabályok megváltoztatására, az egyesület föloszlatására és a vagyon hováfordítasára vonatkozó közgyűlési határozatok végrehajtás előtt a csehszlovák kormányhoz föltetjesztendők.

22. §. Ezen alapszabályokat jóváhagyás céljából föl kell terjeszteni a csehszlovák belügyminisztériumhoz.

Szóljatok hozzá ! Akarjátok-e ? Hallgatás : beleegyezés!!

Elképzelés és valóság.

Nem egyszer szó esett a szlovenszkói magyar kisebbségi ifjúságról. A probléma csirájától kezdve egészen a szélesre-dagadt problémáig az egész kérdés-felvetésnek csak egy része volt jogosan elfogadható. Másik része erőszakolt, illetőleg fölösleges téma-szaporítás volt. Az ifjúsági kérdés mindaddig nagyszerű kísérleti nyúl anyagot nyújt, ameddig a tanuló ifjúságról szól. Mihelyt azonban az iskolákról elkerült fiatalokról, illetőleg iskolásokról van szó, akkor a kérdést már nem lehet ál-lelkesedéssel, nem lehet ál-felismerésekkel elütni. Mert az ifjúsági kérdés ebben a stádiumban már egyszersmind a közélet problémája is, hiszen az ifjúság a közéletbe tart. Az ifjúságtól nem önmagáért várjuk az útat, a jobbat, a többet, hanem gyökeresen azért, mert vele akarjuk áthatni a még mindég beteg közéleti tespedtséget.

Itt az ideje, hogy a közéletbe került ifjúság valósághelyzetéről röviden beszámoljunk. Emlékszünk arra az időre, amikor a viharos különválások idejében azzal csendesedtek el a világnézeti viták, hogy hát hiszen nem baj, majd az életben meglátjuk, hogy a szlovenszkói kisebbségi magyar ifjúság tényleg pluszt jelent az itteni magyarság életében. Már akkor hallottunk hangokat, amelyek a legreálisabban jelentették : az ifjúsági kérdés amíg az az iskolák folyosóin van, csak időszaki jellegű és az ifjúsági forrongások csupán természetes jelenségek. Mindössze egy pont volt a fontos. Az, hogy az ifjúság világnézetileg is szigorúan körvonalazta feladatait, mert komolyan látta feladatát nem az ifjúsági élet rövidvirágzású szólamaiban. hanem a közéleti munka szerepvállalásában.

És már nem egy generáció áll kint a közéletben. Lesújtó, hogy a kép ugyanaz, amelyet már régebben reálisan analizáltak azok. akiket akkor a szélsőségesség, dagályosság vádjával illettek; a közéletbe kikerülj generációk nem jelentenek új magyarságot. Amíg főiskolások voltak, addig elhitették velük, hogy új feladatok várnak rájuk. De lírai elhitetések sohasem hozhatnak történelmi, pozitív eredményeket. Most (és már régen), hogy kikerültek az életbe, Mi maradt velük? Az egyre erősebben tompuló érdeklődés. A céltalanságbafulladás. Nem látni őket, nem hallani munkájuk serénységét. Az őrtállók tragikus unszolása fülekig sem ér el.

Egyrészt érthető ez a realitás. Az ifjúság analízisén kell kezdeni. A főiskolára a középosztály, jobbmódú réteg gyermekei kerülhetnek, hiszen ez egyenes arányban áll a gazdasági standarddal. Egészen természetes, hogy még a legszegényebb ifjú is szenvedve, nyomorogva tanul. Mikorra kikerül az életbe, ott új fejezet kezdődik: tülekedés az állás után. Új harcok, végnélküli harcok. Ebben az atmoszférában leggyorsabban a beléjük csillogtatott lírai hatásokat koptatják el, azután jön a társadalmi fronton való közömbösség apatikussága.

Itt az ideje annak, hogy megnézhessük a kikerült generációk munkáját, magukkal hozott másságát, hatékonyságukat a közélet területein, mert a realitások mezején egyre foszlóbbak az értékek, egyre kiáltóbbak az ellentétek. Az elképzelések és a valóság világa között halálosan mély a szakadék. Már pedig ez a vonal a legfontosabb, mivel a politikai és társadalmi élet erő-utánpótlásait mégis csak az egykor fiatalból kapja.

A kisebbségi élet úgy-ahogy kitermeli a maga kullúrális életlehetőségeit, de a társadalmi életben elmulasztott felelős szociális érzésű munkáért, a komoly valóság-megmozgatásért a generációkat teszi felelőssé a történelem és a valóság kiáltása.

Itt az ifjúsági kérdés tengelye. Ebben a megvilágításban van csak létjogosultsága az ifjúság világnézeti tisztulásának. Mert minden hamis ifjúsági vezérkedéstől is ezt lehet számon kérni; melyik az az ifjúság, amely nem önmaga másságáért, de önmaga másságán keresztül a munkás, a más társadalmi élet agitatív jövőjéért harcol becsülettel, kitartóan.

(P- gy)

♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Rendezzétek iá előfizetésieket • •