Új Kelet, 1998. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-04 / 103. szám
‘-isi' W 3C5Í íqbm y inijjü Politika 1998. május 4., hétfő 7 Robbanásig feszült ••• Fekete Tibor (Új Kelet) A kilencvenes választás az elsőségével marad emlékezetes, míg a kilencven- négyes a kormányváltó jelzőt kapta. Most már szinte biztos, hogy az idei a robbantásos választás néven marad meg az emberek emlékezetében. Kezdődött a kisgazdaszékház elleni merénylettel, majd Tárgyán József lakása előtt robbant bomba. A hét végén pedig Szájer József fideszes politikus lakását és lakókörnyezetét tette romhalmazzá a robbanószerkezet, és egyáltalán nem biztos, hogy ezzel befejezettnek kell tekinteni a merényletsorozatot. Lehet, véletlenül éppen akkor lépett működésbe a szerkezet, amikor nem tartózkodtak otthon Szájerék, de lehet szándékos is az időzítés. Tény azonban, hogy még így is komoly veszélyt jelentett a társasház többi lakójára is. A rendőrség tehetetlen, főleg azért, mert még az indíték sem egyértelmű. Lehet például az ellenzéki pártok megfélemlítése, de mint a nyilatkozatokból is kitűnik, nem olyan félősek ezek a politikusok. Nem kizárt a másik oldal indítéka sem, mely szerint megirigyelték volna Horn Gyula négy évvel ezelőtti glóriáját (kör alakú fejtámaszát), amit az ismert közúti balesete után viselt, és amit követően az MSZP magasan meg is nyerte a választásokat. Csak rosszindulatú viccből lehetne párhuzamot vonni a négy évvel ezelőtti választási győzelem és a miniszterelnök balesete között. Az sem bizonyított, hogy Horn Gyula szerzett-e szavazatokat sajnálatból, de május végére kiderül, hogy „glória” nélkül megismétlik-e a négy évvel ezelőtti eredményt. De félre a viccel. A korábbi két választáson leghitelesebbnek bizonyult Módusz közvélemény-kutató szerint négyes befutó várható. MSZP, FGKP, SZDSZ, Fidesz sorrend várható a jelen állás szerint. Ennek bekövetkezése azonban most még bizonytalanabb, mint a nyolc vagy a négy évvel ezé- lőtti előrejelzéseké, mert most sokkal több az ingadozók száma. Többen vannak azok, akik egyáltalán nem mennek el szavazni, illetve, akik még most sem tudják eldönteni, kire adják le a voksukal. Nem tudni, hogy a robbantássorozat végül is a kormánypártoknak vagy az ellenzékieknek hoz-e több szavazatot, de a politikai nézeteltérések robbanószerkezetekkel történő rendezéséi mindegyik ismert politikai erő elítéli. Valóban, a bomba csak arra jó, hogy feszültséget és bizonytalanságot keltsen, igazolja a központi bűnüldözés gyengeségét, és anarchiát teremtsen. Csak arra jó, hogy a Király utcában már senki sem akar házat venni, és a politikusok szomszédai is mind nagyobb félelemben élnek. Ma még csak Pest utcáit tartja rettegésben a sötét erő, de ha nem sikerül a nyomozásban eredményt elérni, akkor nem kizárt, hogy idővel itt is megjelenik a trotil, a paxit vagy a plasztik robbanószer. Nem kellene megvárni a végkifejletet. Véget ért a felelőtlenség négy éve? Hétindító beszélgetés a szeméthegyekről, a drága ivóvízről, a büdös levegőről Tapolcai Zoltán- Az elmúlt négy évet ezen a területen teljesen elvesztegette a kormányzat. Nem a szakértelem került hatalomra, nem történt más, mint a környezetvédelemre elkülönített pénz osztogatása. A törvény, amely megszületett, csak jóindulattal nevezhető még keretnek is, egy zöld lufi, kívánságok és megnyilvánulások tömkelegé. Óvjuk a vizet, a levegőt, meg hogy csatornázni kell, de hogy ki, mikor, milyen végrehajtási utasítás szerint, milyen pénzből és mikorra, arról szó nincsen. Emellett olyan beruházásokat támogattak, amelyeknek a környezetvédelemhez semmi köze sincs...- Elnézést! Mivei szavai folyamatosan az. egyik szabolcsi minisztert, Baja Ferencet kritizálják, s most nem válaszolhat a felvetéseire, nézzünk a személytől függetlenített konkrét példákat...- Nagyon nehéz lesz az ő munkájától elválasztani a most meglévő problémákat...- De ha már a zsurki vodkagyár esetére utalt az előbb a környezetvédelemtől független támogatások osztogatásával, hadd emlékeztessem, hogy Baja Ferenc területfejlesztési miniszter is. Es ez a beruházás munkahelyeket teremtett, s a záhonyi övezet gazdasági fejlődését szolgálta...- Ha Ön mondja! S ma már üresen áll a gyár... Jó, akkor mondok mást. A Mátrai Erőmű privatizációjakor a külföldi cég ÁMÍT VÁLLALUNKTELJESÍTJÜK. Az SZDSZ az egészsége, kényelmesebb életért: & Az elmúlt négy évben újabb 297 települést kapcsoltunk be a vezetékes ivóvízellátásba<f így mára az ország 98,7 százalékában egészséges vizet ihatunk. Ezzel elértük tiz európai uniós átlagát. 1994 óta szennyvízprogramunk keretében 4800 km csatorna épült. Ehhez kellett az SZDSZ. A következő négy éveben:- 4500 km csatorna,- napi 300000 ni5 szennyvíz tisztítására alkalmas berendezés,- 70 települést tehermentesítő út,- 400 km autópálya és gyorsforgalmi út épül, 2000-re 2000 km-re bővül a kerékpárút-hálózat. Ehhez kell az SZDSZ. 1994-ben több mint 700 ezren vártak telefonra. 1998-ra a várakozók száma Y750Q-ra csökkent. Ehhez kellett az SZDSZ. Legkésőbb 2002-re minden igénylő telefonhoz jut, és az új szolgáltatók megjelenésével a telefondíjak csökkennek. Ehhez kell az SZDSZ. Ehhez kell az Ön szavazata is! E gy jó társaságban még valahogy megbocsátják az új vendégnek, ha szegényes az öltözete, avagy rossz az ízlése. De ha egész lényéből süt a gondo- zatlanság, messzire bűzlik leheiete, sáros cipővel toporog a szoba szőnyegén, hát nagyon hamar az ajtón kívülre tessékelik a szemrehányó pillantások. Illés Zoltán szerint, aki a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnökeként a környezetvédelem élharcosa, Magyar- ország most úgy akar belépni az európai uniós társaságba, hogy enyhén szólva pucolatlan a lábbelije, külleme kellem helyett elhanyagoltságot áraszt, a többéves borosta mögött jobb, ha nem nyitja ki a száját. A kérlelhetetlenül és keményen fogalmazó - keselyű típusú - politikus szerint az infrastrukturális fejlesztések mellett a környezetvédelemben a legnagyobb a lemaradásunk Európához képest, és ezt az elmúlt négy év kormányzati tehetetlenségével és hozzá nem értésével magyarázza. vállalta, hogy felszámolja a környezeti problémákat, és ezért milliárdokat engedtek el a befektetőnek a vételárból. Ugyanakkor a német cég megjelent a környezetvédelmi tárcánál, és tíz- milliárdot kért a „környezetvédelmi problémák felszámolására”. Igaz, hogy csak hatszázmilliót kapott, de kapott! Egyszóval az elmúlt négy évben olyan környezetpolitika folyt ebben az országban, ami nem hatékony; a meglévő forrásokat nem szakmailag, nem a megfelelő módon hasznosították, az elkészült projekteket nem ellenőrizték, sőt már az 1999-es pénzek terhére is vállaltak kötelezettséget.- A politikai ellentéteket, „másképp látásokat” félretéve, miben a legnagyobb az elmaradásunk a többi európai uniós tagországhoz képest?- A kommunális és veszélyes hulladékok területén elsődlegesen, Ezt követi a felszíni vizek szennyezettsége és a vízadó rétegek szennyeződése, amihez szorosan kapcsolódik a csatornázottság és a víztisztítás hiánya. Ez utóbbinál lenne elegendő kapacitás, csak nagyon elaprózódott rendszerben végzik, nem régiókban gondolkodtak, így költséges és nem hatékony. Lemaradásunk óriási a levegőszennyezetlség csökkentése területén is. Az iparban pedig az a jó környezetvédelmi politika, amelyik nem a munkahelyek megszüntetésével együtt tud csak eredményt felmutatni, hanem olyan beruházásokat támogat, amelyek csökkentik a szennyezést, elősegítik a tömegközlekedés térnyerését, a MÁV-nál teremt új munkahelyeket azzal, hogy a tranzitkamionok vasúti szállítását támogatja.- Egyszóval a környezetpolitika nem független a gazdaságtól...- Sőt! Nagyon szorosan összefügg, hiszen a környezetpolitika az újraelosztás rendszere, s mint ilyenben, nagyon nagy a kormány felelőssége.- Tehát jó ötlet volt a terület- fejlesztéssel társítani az elmúlt négy évben! „ -Mi még a turizmust is hozzákapcsolnánk! Ha tehát mi azt mondjuk, területfejlesztés, akkor a keleti régió kiemelt szerepet kap, hogy ne álljon meg a tőke a Dunántúlon, meg kell építeni az M3-ast, ahol nem döntöttük még el, hogy Barabásnál vagy Záhonynál hagyja el az országot, de egy biztos, nem koncesszióban építjük, azaz a külföldi befektető kénye-kedvére bízva a pályadíjat. Legyen matricás rendszer, amely évi egyszeri befizetés után korlátlan közlekedést engedélyez az új autópályái. A külföldiek és az átutazó kamionok fizetnének csak autópályadíjat. Gyorsforgalmi utakat akarunk itt építeni, ezzel is ide vonzva a befektetőket. Mindezek környezetvédelmi és turisztikai szemlélet nélkül nem történhetnek meg, és nem működnének hatékonyan.- Távirati stílusban nézzük az elmúlt négy év „bakijait”, majd ugyancsak röviden azt is, mit tenne a Fidesz kormányzati pozícióban?- A mohi atomerőmű még 1995-ből. Az osztrák kancellár nyomására a szlovákok ideiglenesen elálltak az üzemeltetéstől, míg Honi Gyuláék egyetlen lépést sem tettek az atomerőmű ellen. Pedig Budapesthez közelebb van, mint Bécshcz. Ott volt a letenyei veszélyes hulladék ügye, ahol olyan nyilatkozatok születtek, hogy az a bizonyos szállítmány jogtechniká értelemben nincs Magyarországon. Csak a valóságban. Az ügy pikantériája, hogy az egyik szocialista csúcspolitikus felesége is érintett volt az ügyben. Aztán jött a garéi hulladék problémája. A minisztérium rémhírnek minősítette, hogy rákkeltő anyagok lennének Garén. A saját dokumentumaikkal bizonyítottuk nekik, hogy egy cseppet sem rémhír. A mai napig nem történt semmi. Annak a cégnek akarnak 2,7 milliárd forintot adni a probléma megoldására, aki maga a szennyező! Hol van itt a „szennyező fizessen” elve? A Bős-Nagymaros-ügyre nem is akarok sok szót vesztegetni. Az egész kormányzatot minősíti, hogy környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni Pilismarótra. Könyörgöm! Ha Nagymarosnál valami környezet- pusztító, akkor nyolc kilométerrel arrébb miért ne lenne az? Ugyancsak egyetlen szót sem ér meg a környezetvédelmi alap elvtelen osztogatása...- S mit lehet tenni?- Négyéves programban gondolkodunk. Szeretnénk elterjeszteni a szelektív hulladék- gyűjtést, de nem kísérleti jelleggel! Nincs értelme kampányszerűen itt vagy ott gyűjtögetni. Ennek meg kell teremteni a törvényi, a pénzügyi, az ösztönző hátterét, érdekeltté kell tenni a polgárokat, a cégeket, a feldolgozó üzemeket, tudni kell, hogy a nyert terméket hova lehet eladni, egyszóval sokkal összetettebb, mint hogy kampányjelleggel elindítsuk. A veszélyes hulladékoknál be kell vezetni a biztosítások rendszerét. Csak akkor adunk ki engedélyt cégeknek a veszélyes hulladék kezelésére, feldolgozására, szállítására, ha biztosítást kötnek. így ha eltűnnek, de a hulladék itt marad, a biztosító fizeti az ártalmatlanítást, és nem az adózók zsebéből kell kihúznunk a maradék forintokat. A környezetkímélő energiaforrásokat támogatnánk, a geotermikus erőműveket és a napkollektorok használatát. A termékdíj rendszerét is megváltoztathatnánk, hiszen ma például a műanyag flakonokba üdítőt töltő cégeknek elég a göngyöleg 10 százalékát összegyűjteniük, hogy a termékdíj teljes összegét visszaigényeljék! S a maradék 90 százalékot miből ártalmatlanítjuk?-Ennyi negatívum után valamijót is szeretnék hallani az elmúlt négy évről! •- A természetvédelmet említhetném. A felügyelőségek, a nemzeti parkok nagyon jól működtek, de a maguk erejéből és akaratából.- Az átlagpolgár csak a nagy balhékat látja, vagy mást is érzékel?- Ez úgy működik a mindennapi embernél, mint a Tocsik- ügy. Nem tudjuk elképzelni, hogyan lehet 800 milliót lopni, de tudjuk, hogy valaki ilyet csinált, és ettől kezdve a közvetlen környezetünkben is hamarabb észrevesszük a kisebb csalásokat, lopásokat, hazugságokat. Nem kell ahhoz azonban hatalmas ügy, hogy az emberek lássák: a mai Magyarország a korrupció terjedésében élenjár! Látjuk, és az utcán tapasztaljuk, hogyan jelenik meg a maffia. A környezetvédelemiben ugyanígy van. A nagy ügyek még jobban láthatóvá teszik, hogy probléma van, és az emberek mellette sorolni kezdik, hogy az 50-es úton már nem lehet közlekedni az autópályát elkerülni akaró kamionoktól, hogy Tokaj-hegyaljá- ra akarnak akkumulátor-feldolgozót építeni, hogy a növekvő városi zsúfoltság ellenére nincs megfelelő műszerpark a légszennyezettség mérésére, a szmogriadó elrendelésére. A településeken emelkednek a vízárak, mert a tiszta víz már nem tiszta, és csak hatalmas költséggel tehető azzá, vagy messzebbről hozzák. A szeméttelepek nagyon hamar betelnek, mert nem szelektálják a hulladékot, a „könnyű szemét” hamar telíti a tárolókat. S ha útra kelünk sem látunk mást, mint hogy nincs tisztaság, nincs nyugalom, nincs tiszta víz, már nem fürödhetnek ott a Tiszában, ahol egy éve tették. Már nem süketek a fülek a vészharangra, sőt már majdnem mindenki ott van a kongatok között. A következő évek, évtizedek környezetvédelmi vezetőinek illene rájuk is figyelni...
