Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-07 / 82. szám

Gazdaság 1998. április 7., kedd Napi tőzsdeinfó Új Kelet-információ A péntekinél jóval alacsonyabb árakon kereskedtek a Bu­dapesti Értéktőzsde részvénypiacán hétfőn. A BUX 125 pon­tot veszített értékéből, s 8755 ponton zárta a napot. A vezető értékpapírok közül a MOL-részvények ára több mint 200 forinttal esett vissza, 6765 forintot értek záráskor. A TVK-papírok is 100 forintot veszítettek értékükből, záróárúk 4500 forint lett. A Matáv árfolyama 1411 forintról 1378 forintra esett vissza. Mindezek mellett tovább gyen­gült az OTP árfolyama is, 10 530 forintra csökkent az ára. A kárpótlási jegyek látványosabb mélyrepülése tovább foly­tatódott, s 930 forintot értek záráskor, 15 forinttal keveseb­bet, mint az elmúlt hét végén. Értékpapír-piaci hírek Noha az elmúlt heti részvénypiaci szárnyalás sok be­fektetőnek okozott jelentősebb árfolyamnyereséget, a heti nyitás rácáfolt a mérsékeltebb előrejelzésekre. A tőzsde­piaci szakértők vegyes ítéletet mondanak a következő egy hónapban várható tendenciákról. A pesszimista elemzé­sek piaci hullámzásokat, erőteljesebb visszaeséseket je­leznek előre. Mondván: a hazai tőkepiacon árbefolyásoló hatással bíró nyugati és észak-amerikai befektetési ala­pok brókerei a válsztások befejezéséig a védvonalaik mögé húzódnak, vagy a rosszabb variáció szerint a papír- eladásokkal kivonulnak a piacról. A mérsékeltebb meglá­tások szerint befagynak az árfolyamok, minimális moz­gással fűszerezve. Mindkét elemzői szemlélet azonban abban megegyezik, hogy a parlamenti választásokat kö­vető mérlegelések után jelentősebb változás várható az értékpapírpiacon. Környezetvédelmi alap Új Kelet-információ A tiszavasvári önkormány­zat rendeletét alkotott Önkor­mányzati Környezetvédelmi Alap létrehozásáról és felhasz­nálásának szabályairól, mely­nek célja az önkormányzat Helyi jelentőségű környezet­védelmi feladatai végrehajtá­sának hatékony elősegítése. Az önkormányzathoz befo­lyó környezetvédelmi bírság és egyéb bevételek a helyi jelentőségű környezetvéde­lem ellátására fordítható pénz­ügyi forrásokat pótló, illetve kiegészítő alap. A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért szén-monoxid 24 órás átlagkoncentrációja 1998.3.30.—1998.4. 5. között 5000 - - 4500 - - 4000-- 3500 3000 - - 2500 - - 2000 - - 1500 — 1000 500 0 24 órás levegőminőségi határérték szén-monoxid (|ig/m3) hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért nitrogén-dioxid 24 órás átlagkoncentrációja 1998. 3.30.—1998. 4.5. között nitrogén-dioxid Qig/m3) 24 órás levegőminőségi 82,0 83,4 határérték hétfő kedd szerda csütörtök péntek nodal vasárnap További csökkenés várható Szabó Zoltán (Új Kelet) A fehérgyarmati térség gaz­dajegyzője, Körösi Lajos tájé­koztatta lapunkat arról, hogyan állnak az időszakos mezőgaz­dasági munkákkal a körzetébe tartozó települések termelői. Elkezdődtek a munkák A gyümölcsfák metszési munkáival szinte kivétel nél­kül végeztek a gazdálkodók, a nyesedékek összeszedésével már 80 százalékban elkészül­tek. A lemosó permetezéseket a kertészek egyharmada már befejezte. Általában a szüksé­ges növényvédő szereket és műtrágyákat mindenki megvá­sárolta, de az utóbbi hetek vi­harosan szeles időjárása miatt nem lehetett permetezni. Az ültetvények nagyjából egyö­töd részén a tápanyag-vissza­pótlást is elvégezték a gyü­mölcstermesztők. Elkezdődött az ültetvények talajművelése, és a termelők 8-10 százaléka már el is végezte. A többiek még azért nem mozgolódnak igazán, mért mindig megvár­ják azt, hogy a fák alja erősen bezöldüljön. így lényegesen kevesebbszer kell a kerteket végigjárni a tárcsával, csökke­nek a művelési kífltségek. Nagyon rossz képet mutat­nak az őszi kalászosok. A ve­téseknek csak a 15 százaléka minősíthető jónak, 35 száza­léka közepes, a fele rossz. A jó állapotúakban a fej trágyá­zás! munkákat is elvégezték. A nem megfelelő képet muta­tó őszi kalászosok tulajdono­sainak csak az javasolható, hogy szántsák ki a gyenge táb­lákat, és vessenek valamilyen más növényt. Az árpa- és a zabvetéssel már minden termelő végzett, aki úgy gondolta, hogy szüksége van ezekre a növényekre. A zöldségnövények közül a paradicsom és az uborka ter­mesztése fejlődőben van a különböző integrátor szerveze­teknek köszönhetően, akik fi­nanszírozzák a termelést, ha a gazda úgy gondolja, akár a pa­lántát is odaadják nekik, és a költségeket a majdani termés árából vonják le. Az állattenyésztésről Felszámolták az utolsó szö­vetkezeti tulajdonban lévő ál­lattartó telepet is. Nagyüzemi sertéstenyésztésbe az RKON Kft. kezdett: nemrégiben felvá­sárolta a FEHÚS Kft. sertéstele­pét, ahová most viszik az álla­tokat, terveik szerint 700 kocás lesz az állományuk. A kö­zelmúltban az időszakos növe­kedést követően újra csökken a sertéshús felvásárlási ára, ez sajnos a termelési kedv lanyhu­lásához vezethet a közeljövő­ben. A szarvasmarhaszám las­san, de folyamatosan csökken. A megtermelt tejet a Szabolcs- Tej Rt. vásárolja fel. Nem elé­gedettek a termelők a felvásár­lási árakkal. A kisgazdaságok nem képesek a szabványok kö­vetelményeinek megfelelő minőségű tej előállítására. Körösi Lajos úgy véli, maguk közölt kellene először rendet tenni, s azokat, akik nem meg­felelő minőségű tejet termel­nek, egyszerűen ki kellene zár­ni a felvásárlási láncolatból, hogy a többiek minősítését ne rontsák. Az őstermelőkről és a támogatásokról Tavaly Fehérgyarmat térsé­gében 3984 termelő váltott ki őstermelői igazolványt. Az ér­tékesítési betétlapokat 60 szá­zalékuk már meg is újította. Az ideális az lenne, ha ezt már min­denki megtette volna a gazdál­kodók közül, hiszen az ebben az évben eddig felmerült költ­ségek elszámolásával gondok lehetnek. Idén 140-en csatla­koztak az őstermelők népes tá­borához. Ültetvénytelepítési támoga­tásokra elég kevesen nyújtot­tak be pályázatot, főleg 3-5 hektáros területű gyümölcsö­sök telepítéséhez igényeltek állami segítséget. A gépvásár­lási támogatások igénylésénél igen aktívak voltak a termelők. Idén a legtöbben műtrágyaszó­rót szeretnének vásárolni. Na­gyon hiányzik a szervezettség. A gazdajegyző megfogalmazá­sa szerint lassan már annyi műtrágyaszóró lesz, hogy akár --egész Ükrajnát -végigszórhat­nánk. Ugyancsak a szervezett­ség hiánya mutatkozik meg a betakarítógépeknél. Ha ennyi kombájn lett volna a rendszer- váltás előtt, akkor az idénymun­kákat feleannyi idő alatt is el lehetett volna végezni. Sok eset­ben nincs reális esély a gépek árának megtérülésére. Vethetjük a spárgatököt Szabó Zoltán (Új Kelet) A kobakos zöldségnövények közül a legkevésbé igényes a spárgatök. Termesztéséről Ame­rika felfedezését követően emlé­keznek meg először. Hazánkban szinte mindenhol termesztik a kiskertekben, hatalmas fogyaszt­ható terméstömeget ad, amit ál­lati takarmányozásra is felhasz­nálhatunk. Főnövényként igen ritkán termesztik, jellemzően a földterület elő- vagy utóhaszno­sítására alkalmazzák. i Jól elágazódó főgyökérrend- szere van, ami a talajt sűrűn be­hálózza. Viszonylagos igényte­lensége többek között ennek is köszönhető. Egylaki virágait a rovarok porozzák. Hőigénye nagy, de az uborkához és a dinnyéhez viszonyítva alacso­nyabb hőmérséklet is elegendő számára. A talajok közül nem válogat, de különösen kedveli a könnyen télmelegedő, laza szerkezetű ho­moktalajokat. Ha termesztéséhez ilyen terület áll rendelkezésünk­re, akkor elegendő a szántási O (/) o CD o o munkákat tavasszal elvegezni. Tápanyagigénye nagy, főleg fejlődésének első harmadában. Ezt fészektrágyázással elégíthetjük ki. A korai termesztés kivételével állandó helyére, fészekbe vetjük, legjobb, ha április közepéig vá­runk ezzel a munkával. Palántá­ját csak gyepkockával együtt mozgassuk, amit fagytól védett helyeken már április végén kiül­tethetünk, de ahol fagy veszélye lényeget, ott várjuk meg a május eleji, kései fagyok elmúltát. Tenyészterületigénye nagy, ér­demes 1-1,5 méter sortávolságot és 0,8-1,2 méteres tőtávolságot alkalmaznunk, ami fejlődésének kezdeti szakaszában a gépi nö­vényápolási munkákat is lehe­tővé teszi. Vetőmagját a palánta­dőlés és a kladóspóriumos méz- gás varasodás kórokozói ellen célszerű csávázni. Erre a célra a TMTD vagy a kaptán hatóanya­gú készítmények alkalmasak. A magokat legalább 5 percig rázzuk a csávázószerben. A jó védettség kialakításához a TMTD-ből öt gramm elegendő minden kilo­gramm vetőmaghoz. Költségek A vetó'magboltokban a spárgátok magjából 10 gram­mért 46 forintot kérnek, míg a nagyobb, 100 grammos csoma­golású változatokért 350 forin­tot kell fizetnünk. A csávázás­iul/, használható növényvédő' szerekből a TMTD a legol­csóbb, 700-800 forintért lehet a legkissebb kiszerelésű válto­zatát megvásárolni. Fajták' A spárgatök termesztésére alkalmas fajtáknak több típu­sa ismert. A nagyobb kertésze­tekben általában az úgyneve­zett guggonülő változataival foglalkoznak. Az engedélyezett fajták közül valamennyi ma­gyar nemesítésű. Leggyakrab­ban az Indútlan fehér fajtát használják, amelyet állami szinten 1951-ben ismertek el. Levelei nagyok, többnyire márványozottak, 40-60 centi­méter hosszúságú száron hoz­za a termését, ami zöldesfehér színű, és érésében csontszínűre változik. Enyhén bordás hen­geres alakú töktermése a ko- csánya felé keskenyedik. Húsa vastag és fehér színű, héja vé­kony. Termésének átlagsúlya a betakarítás idejétől függően egy és három kilogramm kö­zött változik. Az Alhát 1986-ban ismerték el államilag, az indátlan fe­hérből nemesítették. A hu­muszban gazdag talajokat kedveli, sok vizet kíván. Akár másodvetésű növényként is termeszthető. A Vecsési indás 1982-ben el­ismert fajtánk. Indája több méter hoszúra is megnő, és a talajon elfekszik. A növény fejlődéséhez hasonlóan a ter­mése is lassan nő. Kedvező víz­ellátású területeken egész év­ben folyamatosan terem. Tejtermék­gondok Munkatársunktól A joghurt- és kefírgyártók nem ügyelnek eléggé a tisz­taságra és az előállítás körül­ményeire. Az ellenőrzött ter­mékek negyedében talált ki­fogásolnivalót a Fogyasztó- védelmi Felügyelőség. A vizsgálat eredménye szerint ízetlenek a kefirek, túlsava­nyított a joghurt. A termékek műanyag po­hárban, alumíniumfólia bo­rítással, tetszetős formában kerülnek piacra. A gyártók ügyelnek az élelmiszertör­vényben leírt kötelező jelö­lések betartására is. A méré­sek bizonyítják, hogy a cé­gek nem spórolnak, a gyár­tás során tényleg a feltünte­tett mennyiség keiül a poha­rakba. A gond inkább a tarta­lommal van, hiszen a teszt so­rán két termelő terméke is nem megfelelő minősítést kapott. A kefirek és joghurtok ese­tében kiemelt ninőségi jel­lemző a savanyú ízt biztosí­tó savfok. Lényegében ez dönti el, hogy a termék mi­lyen ízű. Értéke tág határok között mozog, a megvizsgált ötvenhat savanyú iejíészít- mény közül a szabványban vagy a gyártmánylapon előírt savfokértéknél egyetlen esel- ben találtak a felső határér­téknél magasabb savfokot, vagyis az elvárhatónál sava­nyúbb terméket. Mérték a termék hasznos- anyag-tartalmából a zsír- és zsírmentes szárazanyag­tartalmat. A zsírtartalomérték megfelelt a várakozásoknak, de előfordult, hogy a feltün­tetett 1,4 százalék helyett 3,5 százalékos zsírtartalmat mu­tatott az egyik cég joghurtja. Ezzel ugyan nem károsítot­ták meg a vásárlót, de min­denképpen félrevezető az információ. Az érzékszervi vizsgálat­nál a termék színét, állomá­nyát, szagát és ízét vizsgál­ják. A két utóbbi tényezői a hozzáadott mikrobatenyé­szet és az alvasztás körülmé­nyei határozzák meg. A kefi­rek tesztelésénél kiderült,* hogy jellegtelen, az aludtej- hez hasonló a termékek íze, ennek feltehetően az az oka, hogy a savanyítóból hiány­zik a kefírgomba szűrlete, vagy a többszöri átoltás so­rán a savanyító már elvesz­tette erejét. A Fogyasztóvédelmi Felü­gyelőség laboratóriumában azt is megállapították, hogy a termékek külső megjelenés­re általában megkapják a maximális pontszámot, volt azonban olyan eset, hogy ki- sebb-nagyobb savkicsapó­dást tapasztaltak, ez vélhe­tően a rossz tárolásból adó­dott. Sok üzletben ugyanis a helykihasználás vagy a jobb láthatóság érdekében fekve tárolják a poharakat. Nem elhanyagolhatók a gyártás során alkalmazott hi­giéniai és technológiai betar­tások sem. A mikrobiológiai labor vizsgálata szerint az ellenőrzött kefirek huszon­három százaléka, illetve a joghurtok tíz százaléka nem felelt meg az élelmezésügyi előírásoknak. A kifogásolt termékeknél az esetleg has­menést okozó coliform ma­gasabb volt a kelleténél. Ez a nem megfelelő higiénés kö­rülményekre utal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom