Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-07 / 82. szám

1998. április 7., kedd Háttér Fehér könyv Internet-piac - ma és holnap Magyarország az európai mezőny vége felé kullog az­zal, hogy a lakosság mintegy 2 százaléka, hozzávetőleg 250-300 ezer felhasználó fér hozzá az Internethez. A be­kötött háztartások aránya alapján még rosszabb a hely­zet: Nyugat-Európában a háztartások 4 százaléka be­kötött a világhálóba, Ma­gyarországon ez az arány mindössze 0,7 százalék. Ha az információs forrada­lom kihívásaira Magyaror­szág valóban válaszolni kí­ván, akkor a problémakör megoldása fokozottabb álla­mi szerepvállalást igényel. Közvetlen állami támogatás Az állam eddigi szerepvál­lalása arra irányult, hogy az intézményekben hozzáférhe­tővé váljon a hálózat. A ha­zai internetezők túlnyomó többsége az egyetemi-akadé­miai hálózatot (Hungarnet) használja. Ez azt jelenti, hogy az oktatás, kutatás profitál alapvetően a gyors és haté­kony kommunikáció elő­nyeiből, a gazdaság szereplői kevésbé. A Sulinet gyors startja mutatja, hogy állami kezdeményezéssel, 3 milli­árd forintos költségen egy év alatt annyi új inter­netezőt lehetett bekötni, amennyit piaci eszközök­kel három év alatt. Akik használják... Egy meghatározó hazai In­ternet-szolgáltató becslése szerint a kereskedelmi Inter­net-szolgáltatóknál regisztrált felhasználók száma 1998 ja­nuárjában 34 ezer volt. Az NIIF (Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Program) háló­zatban jelenleg mintegy 60 ezer állandóan bekötött számí­tógép van, s az úgynevezett akadémiai szféra feltehetően 180 000 felhasználót jelent. Horváth János, az Informa­tikai Tárcaközi Bizottság el­nöke a kormányzati informa­tika fejlesztéseivel kapcsolat­ban elmondta, hogy 1996 ele­jén 2000 állomással indult az államigazgatás belső, X.400- szabványú levelezőrendszere, és az idén további 6000 vég­pont bekapcsolódása várható. A Sulinet-hálózat még épül, az eddig bekötött 650 iskola tanulószáma alapján elméleti­leg mintegy 260 000 középis­kolás fér hozzá az Internethez. A Sulinet pályázatnyertes Inter­net-szolgáltatója szerint iskolán­ként átlag 5-7 számítógép van a hálózatba kötve. A rendszer ki­építése augusztus végére feje­ződik be. ekkorra várhatóan 20- 25 ezer számítógép rendelkezik majd Internet-kapcsolattal a mintegy 1200 középiskolában. A Sulinet-felhasználók tényle­ges száma várhatóan 100-175 ezer között lesz. Az állami informatikai programok költsége (M Ft) 1994 1995 1996 1997 1998 NUF 232 290 449 562 770 Kormányzat 448 395 400­­Sulinet 0 0 0 2900 1500 Ahol olcsóbb IM Ahol olcsóbb a telefon, ott megnő a bekapcsolódási kedv. Monoron 1997 júniusában szétválasztották az adatkommunikációt a beszélgetésektől. A Monor Te­lefon Társaság vonalain az Internetre való csatlako­zás ára időszaktól függetlenül óránként 96 forint+áfa. A DataNet adata szerint megötszöröződött a havi új belépők száma, és a DataNet-központok közül ez a legnagyobb fejlődési ütemmel rendelkező központ. Ami ingyenes... Az e-mail cím ma már nem pénzkérdés. Az elmúlt fél évben Magyarországon há­rom olyan szolgáltatás is in­dult, mely ingyen kínál e-mail postafiók-szolgáltatást: Egon Március közepén újabb ingyenes levelezési rend­szerrel bővült a magyar Inter­net. A Guards Távközlési Szolgáltató Rt. gondozásá­ban működő Egon nevű rend­szer weben keresztül szolgál­tat ingyenes postafiókot. (http://egon.gyaloglo.hu) Freemail Időrendben az első a Soros Alapítvány C3 Kulturális és Kommunikációs Központja által 1997. október elején indított Freemail-szolgálta- tás volt. A Matáv Rt. támo­gatásának köszönhetően a Freemail kék számon, vagyis helyi tarifáért hívható az or­szág egész területéről. A rend­szer üzemeltetői szerint a fel­használók száma jelenleg 37915, a napi beérkező levél- forgalom megközelíti a 100 ezer levelet. A modemmel közvetlenül csatlakozó fel­használók száma 7649. A szolgáltatás non-profit jelle­gű. (http://freemail.c3.hu) Drótposta Néhány héttel később in­dult a Drótposta Kft. Drót- PostaGalamb (DPG) szol­gáltatása. A postafiók hasz­nálata ingyenes. A Free- maillel szemben a rendszer erőssége a rendkívül köny- nyen használható levelező- program, melynek haszná­lata se nyelvtudást, se inter­netes ismereteket nem igé­nyel. A Drótposta Kft. sze­rint a felhasználók száma jelenleg 9500, e felhaszná­lók mintegy fele vidékről hívja a szolgáltatást, va­gyis vállalja a távhívás költ­ségeit is. (http://www.drot- posta.hu) Még gyermekarcú a jövő óriása Egy kis történelem • M A Telefonhírmondó példája Száz évvel ezelőtt a Tele­fonhírmondó három év alatt terjedt el. Az előfizetés ugya­nis olcsó volt, egytizede a normál telefonelőfizetésnek, 18 forint volt egy évre, és a felszerelés ingyenes volt. Az 1897-ben kezdődött prog­ramban a kortársak legalább olyan lelkesen nyilatkoztak az új találmányról, mint kor­társaink az Internetről. Jókai Mór: „A Telefonhír­mondó korunknak legelmé­sebb találmánya. Egy élő hír­lap, mely minden nyomtatott hírt megelőz, a nap eseménye­it odahozza helyünkbe: nap­pal értesít, tudósít, este pedig a színházi élvezeteket osztja szét az otthoni ezereknek”. Jászai Mari: „Én a tündérme­sék világát látom megvalósulni a Telefonhírmondóban. Mintha a Szentivánéji álom Puckja in­cselkednék velünk a valóság­ban, ki azt mondja Oberonnak: övét kerítek negyven perez alatt a föld körül. És nem-e egy paj­kos tündér az, amelyik képes arra, hogy egyszerre tíz ember­nek sugdossa a fülébe ugyanazt a bohóságot, melytől mosolyra derül az öreg és a beteg arcza...” Táviratok után fax, fax után e-mail A kommunikációs szokások átalakulnak, gyorsan változnak. A távirat húsz évvel ezelőtt élte fénykorát, azóta a telefon elter­jedése és a fax háttérbe szorítot­ta. A 90-es évek végén az üzleti kommunikációban a faxot vált­ja fel az e-mail. A Szonda Ipsos 1996-os felmérése szerint az elektronikus levelezésben a kérdezettek 87százaléka vesz részt, és ez szolgáltatás a leg­népszerűbb: 67százalék na­ponta ad fel vagy kap e-mailt. Ezek a folyamatok átalakítják a posta szerepét is. A gyors fejlődés problémái A Matáv az elmúlt 5 évben megduplázta a bekötött telefo­nok számát, 1 millióról 2,2 mil­lióra. 1995-ben még 600 ezren vártak telefonra, 1996-ban ez a szám 264 ezerre csökkent, mára gyakorlatilag megszűnt a sor­ban állás, az országban lehet telefonálni. A telefonbeszélge­tések száma azonban nem nö­vekedett ilyen arányban. Fővo­nalanként mindössze napi 3,6 beszélgetést regisztrált a sta­tisztika, és rögzítette, hogy drasztikusan csökkent a beszél­getések időtartama. Míg 1980- ban a helyi beszélgetések átla­gosan 4 percig tartottak, addig 1996 végén már csupán 2,1 percet vettek igénybe. A bel­földi beszélgetések 1980-ban mért 3,4 perces átlagos ideje 1996-ban 3 percre mérséklő­dött, a nemzetközi beszélgeté­seké pedig ezalatt 5,6 percről 3,2 percre rövidült, ami nem­zetközi összehasonlításban meglehetősen alacsony. A tari­faemelést az intenzív beruhá­zási tevékenységgel indokol­ják. A Matáv időközben a ma­gyar gazdaság egyik legsikere­sebb vállalata lett, tavaly év végén a New York-i tőzsdére is bevezették. Az éves eredmé­nyük egy év alatt 56 százalék­kal nőtt, és elérte a 36 milliárd forintot 1997-ben. Csökkenő kedvezmények Az otthoni internetezők szá­mára megfizethető éjszakai ta­rifa ára gyorsabb ütemben nőtt az elmúlt években, mint a nap­pali. A Matáv február elsejétől este 10 után csak az első 53 percért számláz (100 Ft+áfa), utána térítésmentes a telefoná­lás. A kedvezmény nyomán a korábbi esti Internet-forgalom megkétszereződött. Egy orszá­gos napilap február 13-án cím­lapon számolt be arról, hogy a kedvezmény nyomán éjszakai dugó alakult ki az Interneten. Az 51-es körzetszám hívásával elérhető MatávNet szolgáltatá­sait február 9-én éjszaka a fő­városban több mint 600-an, vi­déken 400-an vették igénybe, nyilatkozta Gelencsér Zoltán, a Matáv osztályvezetője. Erre az évre a minisztérium 16,6 százalékos emelést hagyott jóvá. Ez azonban a valóságban nem sokat ér, hiszen csak átla­gos mértéket jelent, a telefon- társaságoknak pedig éppen elegendő tér marad az emelé­sekhez. Az emelések a kö­vetkezők szerint alakultak: lakossági havi előfizetési díj: 14,1 százalék, helyi beszél­getési díjak: 26 százalék, hely­közi beszélgetési díjak: 11 szá­zalék; bp-i agglomerációban a beszélgetési díj mértéke: 45 százalékbelföldi távolsági be­szélgetési díj: 13 százalék, nemzetközi beszélgetési díj: 9 százalék. Javaslatok Az itt jelzett problé­mákra nincs egyetlen megoldás. Az erős éj­szakai Internet-forga­lom mutatja, hogy a piac a 100 forint/óra kö­rüli telefontarifát elfo­gadja. Ezekkel a lépé­sekkel azt lehetne elér­ni, hogy a háztartások­ban lévő 250 ezer szá­mítógépet rákössék az Internetre. Utána az Internet ter­jedésének szűk keresztmetsze­te már nem a drága telefontari­fa, hanem a számítógép ára lesz. A telefontársaságok saját ha­táskörükben tovább finomít­hatnák a tarifapolitikájukat. Erősíthetnék a hét végi kedvez­ményeket. Ez nem idegen a Matáv tarifapolitikájától, mely­nek egyik célja, hogy a holt időket eltüntesse. Ha kiterjesz­tenék a mostani éjszakai tarifát (100 ft/óra) a hét végére is (most 180 Ft/óra), az komoly előrelé­pés lenne a háztartásoknak, a hétből két napra megoldást je­lentene. A telefontársaságok saját ha­táskörben adhatnának átalány- díjas egyéni bérelt vonalakat, így mindenki megjelölhetne egy telefonszámot, amit áta­lánydíjban fog hívni. Megyei helyzetkép A megyei Internet-piac a szár­nyait bontogatja, minden egyes bukás után újjáéledve. Mintegy két évvel ezelőtt megjelent az első üzleti alapú kereskedelmi szolgáltatás, de úszavirág-életű- vé vált. A szolgáltatási árai ma­gasak voltak, amit nem voltak ké­pesek csökkenteni a kereslet hiá­nya miatt. Idén, ibrányi központ­tal beindult egy újabb szolgálta­tás, amely a helyét keresi. A tér­ség legelső és egyben legna­gyobb szolgáltatója mind a mai napig a nyíregyházi tanárképző főiskola számítóközpontjának infrastuktúráján kinőtt Szabinet közhasznú társaság. A városi ká­beltévé-rendszerű szolgáltatása mellett megalkotákaz Intelligens Város minta programját, s meg­kezdődött a megyei nagy terüle­tű hálózat kiépítése, kapcsolód­va a Teleház-elképzeléshez. Az egyetlen olyan társaság a térség­ben, amely vállalati tartalomszol­gáltatókat tömörít. A fejlesztése­ikkel párhuzamosan ma már kö­zel húsz megyei iskola kapcsoló­dott rá a Sulinet-programon ke­resztül az Internetre. A potenciá­lis megyei Internet-piac ösz- szességében pár ezer felhasználó­ra tehető, s a régióban is alacsony a háztartási felhasználók aránya. Alternatív megoldások A kábel-tv Ez a megoldás izgal­mas, mert 1997-ben a KSH adatai szerint 1,7 millió lakásba volt bekötve a kábel-tv. A legígérete­sebb alternatívát a kábel- televíziós hálózatok je­lentik. A kábeltévés rend­szer 60 tévécsatorna átvi­telére alkalmas, egy csa- tományi helyen nagy adat- átviteli sebesség érhető el. A másik előnye, hogy nem kell telefondíjat fizetni a hozzáféréshez. Ebben Nyíregyházáé volt az úttörőszerep, az ot­tani kábeltelevízió-háló­zaton már 1996 óta hoz­záférhető az Internet. Meg­lepő módon, rohamosabb terjedésének akadálya nem jogi természetű. A korábbi telepítésű kábel- hálózatok nem alkalma­sak a kétirányú kommuni­kációra. Bonyolítja a hely­zetet, hogy a nagy ká­belmodem-gyártók eddig nem tudtak megállapodni közös szabványban. Ahol a hálózat alkalmas (az ún. visszirányú modulokat kell csak beépíteni), ott ez mindössze 3-5 ezer forin­tos költség, az átlag rend­szerben azonban az összes kábel és aktív elem cseré­re vár. A mobil A telefonhelyzet javulá­sában jelentős szerepet ját­szott a mobiltelefonok ro­hamos terjedése. Mindhá­rom mobiltársaságnak van Internet-szolgáltatása, ami­vel a mobiltelefonon ke­resztül is be lehet lépni a világhálóba, ez főleg e-ma- ilezésre alkalmas, még a kedvezményes, 600 forint/ órás hét végi tarifa mellett is csak kiegészítő e; lehet. Teleház Internetet a falvakba! A teleházakban irodai inf­rastruktúrát biztosít egy- egy közhasznú társaság. Ma 24 teleház működik az országban. További 26 házat most szerveznek: 7 teleházhoz a Hálózat a de­mokráciáért program biz­tosítja a pénzügyi hátte­ret, 10-et a Népjóléti Mi­nisztérium támogat, 9 tele- házat magánerőből, illet­ve az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) forrásaiból hoz­nak létre. Az Országos Teleház Program 1998-ra további 100 teleház kialakítását irányozza elő, ennek ér­dekében a KHVM-hez tartozó Hírközlési Alap 110 millió forinttal, a Környezetvédelmi és Te­rületfejlesztési Miniszté­rium 100 millió forinttal támogatja idén a mozgal­mat. Az eddigi tapaszta­latok szerint egy teleház indulóköltségc - épület nélkül - körülbelül 3 millió forint, az eszköz- beszerzéseken kívül eb­ből az összegből kell az első év működtetési költ­ségeit is fedezni. FORRÁS: FEHÉR KÖNYV

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom