Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-14 / 87. szám

Mosolygó £alu A felsőfokú mezőgazda- sági végzettségű Mosoly­gó Miklós immár a máso­dik ciklusban tölti be a polgármesteri pozíciót Ura községben. Nem főállá- •sú polgármester, sokáig a tyukodi termelőszövet­kezetben dolgozott, s most is egy kft. tagja. A kép­viselő-testület tagjai tisz­teletdíjasok, amit eddig nem vettek fel: az összes pénzt a lakosság igényei­nek kielégítésére fordítják. Minden év decemberében Mikulás-csomaggal ked­veskednek a családoknak, tavaly hatszázezer forintot fordítottak e célra. Idén ta­vasszal minden család ve- teménymagot kapott aján­dékba, az önkormányzat ezzel is segíteni kíván helyzetükön. A polgármester elmon­dása szerint elöregedőben van a falu lakossága, mi­vel ezelőtt nyolc évvel nyolcszázon felül voltak, de mára csupán hétszáz- hatvanöt lelket számlál a település. Mivel 1990- ben megszűnt a termelő- szövetkezet, a fő foglal­koztató az önkormányzat és a cipőüzem, s az itt élők egy része munkanélküli segélyből, jövedelempótló támogatásból él. A köz­munkaprogram segítségé­vel az árkok és az épületek rendbetételénél alkalmaz­nak embereket. Az infrast­ruktúra szempontjából sze­rencsésnek mondható a falu, mivel rendelkezik víz-, villany- és gázhálózat­tal, telefonnal. Szerepelnek a szociális földprogramban, traktort és gépeket vásároltak, me­lyekkel a lakosság igénye­it szolgálják. Az idén sze­rették volna felújítani a kultúrházat, de sajnos nem nyertek a pályázaton. Nem tárgyalt még a testület ar­ról, megkísérlik-e önerőből finanszírozni a rekonstruk­ciót, azonban a tetőszer­kezetet sürgősen le kell cserélni, s szükség lenne belső javításokra is. Aszfalton taposva Az önkormányzat igen nagy figyelmet fordított a közlekedés biztonságosab­bá, kényelmesebbé téte­lére. Két éve újjáépítették a Kossuth közt és az Ady utat, melyekre körülbelül nyolcmillió forintot köl­töttek. Tavaly a Csengeri út, a Rákóczi utca, a Ber­csényi köz és a Bercsényi utca felújítására tízmillió forintot áldoztak, s ezzel elérték, hogy ma már nem kell a lakosságnak földuta- kon zötyögni. Két templom, öt felekezet 1998. április 14., kedd Olasz-magyar egyet akar Ura községben az egyik fő munkahelyteremtő vállalkozás a cipőüzem. Az olasz-magyar ötven-ötven százalékos vegyes vállalat működéséről Klenik Mihály, a magyar tulajdonos - aki 1971 óta tevékenykedik a cipőiparban, korábban a nyír­bátori és a csengeri üzemben dolgozott, majd magánvállal­kozó lett -, a következőket mondta el:- 1996. október elején egy olasz vállalkozóval közösen megvásároltuk az akkor öreg­otthonnak helyet adó épületet, majd átalakítottuk az üzem működésének megfelelően. Cipőfelsőrészeket készítünk bérmunkában. Az alapanyag Olaszországból érkezik, innen a kész felsőrészt szállítják el Olaszországba, s ott készül el a végtermék. Főként utcai, spor­tos cipők felsőrészeit készítjük három olasz cég számára. Negy­venhét dolgozónk van, s né­hány embert még betanítunk. Mielőtt megkezdődött a terme­lés az üzemben, a lakásunkra jártak az emberek, hogy gya­korolják a munkát. Bárkit be­tanítunk, szakembereink szá­ma az összlétszám tíz százalé­ka. Leginkább uraiak találtak itt állást, de Nagyecsedről, Tyúkodról, Csengerről és Csengerújfaluról is járnak ide dolgozni. Hétmillió az idősekért Tavaly újították fel azt az épületet, melyben az öregott­hon és az orvosi rendelő kapott otthont. Korábban az önkor­mányzat tulajdonában lévő, s az idősek napközijeként üze­melő épületet eladták - ott lé­tesült a cipőüzem -, így új hely­re volt szükség. A felújítás hétmillió forint­ba került. Az idősek fél nyolc­tól délután négyig tartózkod­nak az idősotthonban, ahol te­levíziót nézhetnek, tisztálkod­hatnak. Huszonkét-huszonöt fő veszi igénybe ezt a szolgál­tatást és a házi szociális ellá­tást. Amikor lehetőséget kap a község a munkaügyi központ­tól arra, hogy szociális munká­sokat foglalkoztasson, mindig kihasználják ezt, s egy-két höl­gyet azzal bíznak meg, vigyék ki az ebédet a rászoruló idő­seknek, váltsák ki a gyógysze­reiket, esetleg takarítsanak ná­luk. A község konyhája napon­ta százhúsz embernek ad me­leg ebédet: az iskolásoknak, az óvodásoknak és az időseknek. Az egészségügyi ellátás meg­oldott, a Csengerújfalun is praktizáló dr. Kereskényi Zsolt hetente kétszer, kedden és csü­törtökön rendel Urán, gyógy­szertár azonban legközelebb csak Csengerben található. Napraforgó A lakosság kilencvenöt száza­léka rendelkezik termőfölddel, azon próbálnak gazdálkodni. Főként napraforgót, kukoricát és őszi búzát termesztenek. A nap­raforgó a legjobban eladható növény volt korábban, s manap­ság is van rá kereslet. Az őszi bú­zának ugyancsak megvan a fel- vásárlási piaca. Korábban ken­derrel is foglalkoztak, de a piaci lehetőségek visszaszorulása mi­att ma már nem nagyon érdemes termelni ezt a növényt. Az állat- tenyésztésnek ugyan nagy hagyományai vannak Urán, a nyolcvanas évek közepén két­százötven-háromszáz szarvasmar­ha is volt a faluban, azonban idén tavasszal huszonöt-harminc te­hén látható a legelőn. Ebből adó­dóan csökken a tejtermelés is. A híres szülött A huszadik század jelen­tős írónőjének, Kaffka Mar­gitnak az édesanyja, Uray Margit származott e község­ből. Életrajzi adataiból nem derül ki, hogy az írónő elju- tott-e valaha édesanyja szülő­falujába, de egyik legszebb versében, a Morvamezőtől Uráig címűben szülei szár­mazásának színhelyeit is megörökíti. Az Urayak uralma A hajdani Ecsedi-láp men­tén, a Szatmári síkságon fek­szik Ura. A magyar-román határ melletti község terüle­te több mint háromezer hek­tár, hozzá tartoznak a Börve- lyi úti tanyák. Alapvetően mezőgazdasági jellegű falu, mely történelme során első­sorban földművelésből élt meg. Kisnemesi település volt, a tizenharmadik század végén egy idevaló nemest említenek. A tizennegyedik század elején az Uray csalá­dé volt, s azé is maradt a job­bágy-felszabadításig, sőt a család a község egy részét még 1944-ben is birtokolta. Gróf Károly iÁdám 1642-ben néhány telket megszerzett a területről. A tizennyolcadik században az Ecsedi-láp több ízben elöntötte, és a te­lepülés a középkori helyéről a Csenger felőli határra köl­tözött át, a régi templom kö­vei még a múlt század elején is látszottak. Átmenetileg el­néptelenedett a tizennyolca­dik század elején, s az Uray család román jobbágyokkal telepítette be. Az 1800-as évek kezdetén még csupán kétszázhuszonöt lakója volt. Az Uray-kriptát, mely a temp­lom mellett helyezkedett el, 1960-ban életveszélyes álla­pota miatt lebontották. Ura községben a népi rigmusok, csúfolok élénken éltek, me­lyek legtöbbször a falu lakó­inak nevét, foglalkozását és legjellemzőbb cselekedeteit, esetleg hibáit ötvözték rímes formában. Ura 1992. január 1-jétől önálló, előtte társköz­sége volt Tyúkodnak. # Urán két templom van, és öt felekezet él egymás mellett. A katolikus templom épülete a település egyik ékessége. Az oldalt Babus Andrea írta, a felvételeket Csonka Róbert készítette. Alapítvány Tavaly négy számítógéppel gazdagodott az iskola, ezzel lehetővé vált a számítástechnika oktatása. Pályázaton nyerték az 1 millió 775 ezer forintot, melyből a gépeket vásárolták. A nyolcosz­tályos általános iskolába hatvan­négy gyermek jár, így a tizenkét- tizenhárom fős osztályok már nagy létszámúnak számítanak. A német nyelvet tanulják, tanáraik szorgo­san vesznek részt a továbbképzé­seken, hogy minél jobban megfe­leljenek a Nemzeti Alaptanterv el­várásainak. Bejegyzés alatt van az az alapítvány, melyet az urai gye­rekek javára tett a helyi önkor­mányzat. Az alapítvány alaptő­kéje 500 ezer forint, ebből a tehet­séges és a rászoruló gyermekeket támogatják. Az önkormányzat emellett minden esztendőben in­gyen füzet- és tankönyvcsomag­gal könnyíti a tanévkezdést. Asztalitenisz’hagyományok Az első önkormányzati cik­lusban épült a kis tornaterem, melyet szívesen birtokba vesz gyermek és felnőtt. Korábban a gyermekeknek osztályter­mekben tartották a testneve­lés órákat, a terem megépü­lése óta azonban nem csupán a nebulók tornáznak ott, de az idősebbek is igénybe ve­szik esténként: futballoznak, asztaliteniszeznek és kosár­labdáznak. Futballszerető nép él a községben, a húsvét első napját is barátságos mérkőzéssel köszöntötték. A sportot az önkormányzat és néhány vállalkozó támogat­ja. A focistákat saját gépko­csival szállítják a találkozók helyére. Komoly hagyomá­nyokkal rendelkezik az aszta­litenisz Urán, minden évben beneveznek a megyei bajnok­ságra, s ott általában nagy si­kerrel szerepelnek. Tavaly első díjat nyert egy nyolcadikos kislány, az idén egy hatodi­kos lány lett aranyérmes, va­lamint párosban is az élen végeztek a lányok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom