Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-11 / 59. szám
1998. március 11., szerda Másfél évszázad Többfordulós vetélkedősorozat a '48-as szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére Történelmi totó 5. forduló (Kővári Zoltán feladványa) 1. 1848. január 12-én indult útjára az európai forradalmi hullám. Honnan? 1. Nápolyból, 2. Palermóból, 3. Milánóból 2. Hol szólt a tömeghez Kossuth 1848. március 15-én? 1. Pesten, 2. Pozsonyban, 3. Bécsben 3. Ki volt Pest város alpolgármestere, aki támogatta a márciusi forradalmat? 1. Rottenbiller Lipót, 2. Nyáry Pál, 3. Vachott Imre 4. Az 1848. 21. te. kodifikálta 1. Magyarország és Erdély egyesítését, 2. az ősiség megszüntetését, 3. a nemzeti színeket (piros-fehér-zöld) 5. Az 1848. április 11-én V. Ferdinánd által szentesített törvénycikkek száma 1.-21,2.-30,3.-31 6. Milyen nemzetiségű volt Damjanich János? 1. horvát, 2. szerb, 3. magyar 7. Mikor volt az ozorai fegyverletétel? 1. 1848. szept. 29., 2. 1848. okt. 6., 3. 1848. okt. 7. 8. Az 1848 novemberében megalakult lengyel légiónak ki volt a parancsnoka? 1. Józef Wysocki, 2. Mieczyslaw Woroniecki, 3. Adam Mickiewicz 9. Ki volt 1848-ban Nyíregyháza polgármestere, majd országgyűlési képviselője? 1. Hatzel Antal, 2. Hatzel Márton, 3. Inczédy György 10. Melyik volt a szabadságharc utolsó nagy csatája? 1. a szőregi, 2. a temesvári, 3. a segesvári 11. Kinek a festménye a Buda visszavétele? 1. Borzos József, 2. Barabás Miklós, 3. Than Mór 12. 1912-ben állították fel Nyíregyházán a Kossuth-szob- rot. Kinek az alkotása? 1. Kallós Ede, 2. Kisfaludy Strobl Zsigmond, 3. Bethlen Gyula Értékelés: minden sikeres válasz 1 pont. Összesen: 12 pont. Tiszavasváriban A forradalom kalendáriuma Jávor Zoltán Tiszavasváriban mély hagyományai vannak a március 15-ei ünnepségeknek. Különösen büszkék Vasvári Pálra, hisz ő a település szülötte. Ilyenkor mindenki kokárdát tűz, és elzarándokol a budi településrészen álló Vasvári-emlékműhöz, ahol a forradalmár szülőháza állt egykoron. Szabó Kár oly né tói, a Vasvári Pál Társaság elnökétől érdeklődtünk, milyen programokkal várják az ünneplő polgárokat.- Négynapos rendezvénysorozat elé nézünk, amit március 12-én három órakor tudományos üléssel és dr. Egyed Ákos, a kolozsvári egyetem professzorának könyvbemutatójával nyitunk meg a polgármesteri hivatal díszteimében. A március 13- ai nap reggel hatkor fiatalok váltófiitásával kezdődik Vasvári Pál szülőhelyétől Budapestre, a Nemzed Múzeumhoz. Kilenc órától történelmi verseny lesz a Vasvári Pál Általános Iskolában szabolcsi és erdélyi fiatalok részvételével. Tizenegy órától a Vasvári Pál Középiskola, Szakiskola és Kollégium névadójának szoborava- tójára várjuk az ünneplő polgárokat Délután két órakor kiállítást nyitunkmeg a Városi Könyvtárban azokból a munkákból, me- lyekaVasváriPálésaforradalom elnevezésű pályázatra érkeztek. A napot a művelődési házban három órától filmvetítéssel, este héttől táncházzal záijuk a Városi Sportcsarnokban. Március 14-én az erdélyi vendégek és vendéglátóik ellátogatnak Sárospatakra, valamint Monokra, ahol Kossuth szülőházát keresik fel. A középiskolában megyei versenyen mérik össze a forradalommal kapcsolatos történelmi tudásukat középiskolás diákok. Ugyanezen a napon hét órától a Városi Vegyeskar ad hangversenyt a görög katolikus templomban. Közben Budapesten a váltófutás résztvevői megkoszorúzzák Vasvári Pál emléktábláját a Nemzeti Múzeumnál és a Terézvárosban. A városi ünnepség március 15- én a település bűdi részén álló Vasvári Pál-szobor előtt lesz fél kettőtől, ami a Városi Fúvószenekar térzenéjével kezdődik. Ezt követően fogadjuk a visszaéikezett váltófutókat, majd ünnepi beszédet mond Sulyok Józsefpo\gármzs\e.r. A Vasvári Pál Középiskola, Szakiskola és Kollégium és Körösfő fiataljai ünnepi műsort adnak elő. Az ünnepség a Vasvári Pál-ifjúsági díjak átadásával ér véget. A négynapos eseménysorozat a forradalom és szabadságharc korát bemutató jelenetekkel fejeződik be a Városi Művelődési Házban, amit tiszavasvári diákok adnak elő. Az ünnepi program erdélyi vendégeivel kapcsolatainkat folyamatosan ápoljuk. A Kalotaszeg, Körösfő környékén élő magyarokkal fogunk találkozni, akik számára legalább olyan fontos ez az esemény és Vasvári Pál, mint nekünk. Azon a vidéken látták utoljára a forradalmárt, az ott élő emberek kopjafát állítottak dicsősége emlékére. Ma is kutatják életét, útvonalát, s rendszeresen küldenek tájékoztatást. A tiszavasvári Vasvári Pál Középiskola, Szakiskola és Kollégium történelem munkaközössége március 14-én délelőtt megyei történelmi vetélkedőt rendez a megye középiskolás diákjai számára az 184&-49-Í forradalom és szabadságharc 150. évfordulója jegyében. A vetélkedő rövid megemlékezéssel, irodalmi műsorral és az intézmény aulájában elhelyezett Vasvári Pál-dombormű megkoszorúzásával kezdődik. A tesztláp kitöltésével a résztvevők számot adnak az 1848—49- i forradalom és szabadságharccal kapcsolatos történelmi tudásukról. F. Sipos József összeállítása 1848. március 13. Kitört a bécsi forradalom, Metternich kancellárt lemondatták. Március 14. Kossuth javaslatát elfogadták a főrendek (jobbágyfelszabadítást, közteherviselést és független nemzeti kormányt javasolt). Március 15. A bécsi forradalom híre a radikális ifjakat is cselekvésre szólította. Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irinyi József, Jókai Mór, Degré Alajos és Vidats János — a Pilvax kör tagjai — vezetésével kivonultak az utcára. Kihirdették a 12. pontot, és Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt. „Fanatikus lelkesedéssel fogadták, a refrénben eljövő eskii- szünk-öt mindannyiszor visz- szaharsogta az egész sereg...” (Petőfi naplójegyzetéből) Még ezen a napon a főként egyetemistákból álló tömeg elfoglalta Länderer nyomdáját, ahol kinyomtatták a forradalom dokumentumait. A húszezres tömeg Budára vonult a Helytartótanács palotájába, majd kinyittatta Táncsics börtönét. Este a Nemzeti Színházban ünnepi előadást tartottak, vér nélkül győzött a forradalom. t Március 17. Az Ellenzéki Párt elnöke, Batthyány Lajos gróf miniszterelnöki megbízatást kapott. Március 23. Kihirdették a jobbágyfelszabadítást. Április 11. V. Ferdinánd szentesítette a törvényt, mely kimondta az ország önálló kormányzását. (A törvénynek hiányossága volt, hogy nem rendezte egyértelműen az Ausztriához fűződő kapcsolatokat, nem fejezte be a parasztság terheinek felszámolását, és hiányzott belőle a nemzetiségi törvény.) A törvény tartalmazta a sajtószabadságot is. „Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti, és szabadon terjesztheti." 1848 nyara A Batthyány-kormány hozzálátott a honvédelem megszervezéséhez. Felállítottak tíz honvédzászlóaljat. A nemzetiségiek egyenjogúságot és önállóságot követeltek. A Habsburg-ház ígéretei miatt vezetőik elfordultak a magyar kormánytól, és Béccsel kezdtek szimpatizálni. Július 11. Kossuth hatására 200 ezer katona hadba állítását szavazta meg az országgyűlés. Szeptember 29. Móga János altábornagy Pákozd-Sukoró térségében megütközött Jellasiccsal. A vesztes császári csapatok Bécs felé hátráltak. Október 3. Batthyány lemondott, és törvénytelenül feloszlatták a magyar parlamentet. Magyarországon hivatalosan Jellasics lett az úr. Október 30. Schwechatnál a császári csapatok visszaverték a magyar hadakat. Móga tábornok lemondott, a hadsereg irányítását Görgey vette át. December 2. Lemondatták V. Ferdinán- dot, és helyébe a fiatal Ferenc Józsefet ültették. Ezt az uralkodóváltást a magyar országgyűlés nem ismerte el. December 16. Windischgrach átlépte a magyar határt. Görgey hátrálni kényszerüli. A császári csapatok Komárom körbezárása után a főváros felé nyomultak. Per- czel Mór néhányszor szembeszállt a túlerővel, de mindannyiszor veszített. Közben az erdei hadszíntéren Bem József visszaszerezte Kolozsvárt. Szilveszter éjszakán nyilvánvalóvá vált a főváros tarthatatlansága, a Honvédelmi Bizottmány és az országgyűlés Debrecenbe költözött. 1849. január 1. A császári hadak minden ellenállás nélkül vonulhattak be a fővárosba. Batthyányt bebörtönözték, Görgey kelet felé fordult és visszavonult a Tiszáig. Klapka Tokajnál megállította az osztrák csapatokat, Perczel Mór Szolnokról kiverte az osztrákokat. Debrecenben az országgyűlés lassan működőképessé vált. Vésztörvényszéket állítottak fel a hazaárulók megbüntetésére. Március 15. A tiszti kar Kossuth véleménye ellenére Dembinskit leváltotta, és Görgeyt akarta fő- parancsnoknak. Kossuth véleménye: „Görgey áruló, neki törvényszék elé kell állani." Április 14. A debreceni Nagytemplomban tartott országgyűlésen kimondták a Habsburg-ház trónfosztását, a magyar állam függetlenségét, és Kossuth Lajos kormányzói címet kapott. Megszületett a függetlenségi nyilatkozat. Az új minisztérium elnöke Szemere Bertalan lett. Május 9. A magyar hadsereg hadi sikerei láttán a Habsburg-birodalom I. Miklós orosz cárhoz fordult segítségért, aki kiáltványban tudatta a világgal, hogy Ausztria megsegítésére siet. Július elejére hatalmas cári erők támadtak Magyarország ellen Paszkievics herceg irányításával, és a császári hadsereg új főparancsnoka a kegyetlenségéről híres Haynau lett. A kormány előbb Szegedre, majd Aradra költözött. Július 31. A segesvári csatában súlyos vereséget szenvedett a magyar hadsereg. Állítólag Petőfi Sándor, a magyar forradalom költője is itt halt meg. Augusztus 6. Görgey kezéből kicsúszott a kezdeményezés. A megmaradt csapatokat augusztus 6-án a nagycsűri csatában megsemmisítették a császáriak. Augusztus 9. A temesvári csatában a magyar honvédség katasztrofális vereséget szenvedett. Augusztus 11. A Kossuth-Szemere-kor- mány lemondott, és Görgeyre ruházta a hatalmat. Augusztus 13. Görgey Artúr egyetlen megoldásként Világosnál biztosítékok és feltétel nélkül letette a fegyvert. „... Azoknak a vereségeknek ellenére, amelyeket Gör- gey egymás után elszenvedett, még mindig volt kb. harmincezer embere a felkelők legjobb csapataiból, és száznegyven ágyúja. Tehát még védekezhetett volna, egyesülhetett volna a lázadók többi hadtestével, még sok vérontást végezhetett volna, s meghosszabbíthatta volna ezt a háborút, amely az őszi időszakban, s az éghajlat miatt gyászos kimenetelű lehetett volna a mi két hadseregünkre. Lehetetlenség is hálásnak nem lenni Görgey, valamint az ő tisztjei iránt." (Paszkievics levele Haynauhoz) Október 2. Komárom, a forradalom utolsó védőbástyája Klapka György vezetésével egy ideig még tartotta magát, de szabad elvonulás fejében feladta az erődítményt. Október 6. A szabadságharc leverését véres megtorlás követte. Magyarországot megszállták a császári hadak. „A lázadó vezéreket fel fogom köttetni... gyökerestől irtom ki a gazt, és egész Európának példát fogok statuálni, hogyan kell bánni a lázadókkal, és hogyan kell rendet, nyugalmat és békességet egy évszázadra biztosítani." (Haynau nyilatkozata) Golyó általi halálra ítélték gróf Batthyány Lajost, Aradon kivégezték a tizenhárom tábornokot, akik az aradi vértanúk néven vonultak be a magyar történelembe. (Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lah- ner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagy-Sándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly.) Görgey nem volt az elítéltek között. Az osztrák katonai sikerek után Haynau kiadta az ideiglenes közigazgatásról szóló rendeletét. Erdélyt, Horvátországot és a Muraközt elcsatolták. Az országot 15 kerületre osztották, és a közigazgatást az osztrák udvar alá rendelték. Ezzel Magyar- ország politikai kiszolgáltatottsága is nyilvánvalóvá vált, és hosszú időre megpecsételődött a nemzet sorsa. Mátészalkán Szamosi István Az 1848-as forradalom és szabadságharc 150. évfordulója megünneplésére Mátészalkán a Városi Művelődési Központban kerül sor. Március 15-én délelőtt 9 órakor térzenével kezdődik a program a Hét vezér-díszkút környékén, melyben közreműködik a Mátészalkai Ifjúsági Fúvószenekar Endrédi Róbert vezetésével. Az ünnepi nagygyűlés 10 órakor kezdődik a színházteremben, ahol a Himnuszt követően dr. Szilágyi Dénes polgármester mond ünnepi köszöntőt. A mátészalkai nagygyűlés szónoka Du/ay Miklós író, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke lesz. A Szózat elhangzása után „Idvez légy, magyar szabadság” címmel emlékműsort láthatnak a résztvevők a Gépészeti Szak- középiskola diákjai közreműködésével, majd néptáncbemutató következik a sátoraljaújhelyi Hcgyal- ja Néptáncegyüttes előadásában. A nagygyűlést és az ünnepi műsort követően koszorúzás lesz a művelődési központ homlokzatán elhelyezett emléktáblánál, illetve Dor- gay Károly honvéd százados sírjánál a Kegyeleti Parkban. Az 1848-as forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának méltó megünneplésére minden érdeklő,döf szeretettel hív és vár Mátészalka Város Önkormányzata. Tiszadadán J.Z. Tiszadada képviselőtestülete és az Iskolaszék az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából községi ünnepségre várja a település lakosságát március 14-én este fél hétkor a művelődési ház».* ban. A Himnusz eléneklése után ünnepi beszédet mond Gedeon Árpád polgármester. A Glória Kamarakórus irodalmi összeállítással állít emléket a márciusi ifjaknak, majd a Pető- fi-szavalóverseny helyezettjeinek műsora következik. A megemlékezés a helyi általános iskola énekkarának fellépésével ér véget, vezényel Somogyi József. Kisvárdán B. B. (Új Kelet) ______ A kisvárdai lakosságot az 1848-as forradalom és szabadságharc százötvenedik évfordulóján zenés ébresztővel köszöntik reggel kilenc órakor, az ünnepi program pedig fél tizenegykor kezdődik. A műsorban fellép a Mistral Mazsorctl- csoport, a Zemplén Tánc- együttes, a Városi Fúvószenekar, Kocsis Antal, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művésze és a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium diákjai.
