Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-11 / 59. szám
In memóriám dr. Fábián Sándor A morbus hungaricus mára már csak történelemkönyvekben létezik, mint ahogy legendává nemesedtek azok a nagyszerű orvosok is, akik legyőzték a magyar halál néven számon tartott tüdővészt. Fábián Sándor egyike volt azoknak, aki még aktívan részt vettek az iszonyatos betegség legyűrésében. 1925. január 5-én született Mátészalkán, és már kora gyermekkorában eltökélte, hogy sebész lesz. 1951-ben kapott orvosi diplomát a debreceni Tisza István Tudomány Egyetem orvosi karán. Dolgozott Debrecenben, Szombathelyen és Nyírbél- teken, 1965-ben került Nyíregyházára, és az akkor alapított Tüdőgyógyintézet extrapulmonális sebészeti osztálya vezető főorvosa lett. Neki is köszönhető, hogy a tüdővész annyira visszaszorult a megyében, hogy munkakörét megszüntették. Kevesen mondhatják el magukról: eredményes szakmai munkája tette „munkanélkülivé” Tevékenységét soha nem kísérte hozsánna, a hivatalos kitüntetések is elmaradtak mellőle, mégsem volt elégedetlen sorsával. Nem is igen vágyott csillogóvillogó érmekre, sokkal inkább örült a DOTE rektora által adományozott címzetes egyetemi docens címnek. Váratlan haláláig a Megyei Tüdőgondozó szakfőorvosaként dolgozott, és próbálta az egyszer már legyőzött alattomos betegség feltámadását megakadályozni. Nyitottszem- mel járt-kelt a világban, minden érdekelte, ami körülötte történt. Nem érte meg diplomájának félévszázados jubileumát. Dr. Fábián Sándor nyugalmazott sebészfőorvos, címzetes egyetemi docens életének 74. esztendejében türelemmel viselt, súlyos betegség következtében elhunyt. Temetése ma délután két órakor lesz az Északi temető ravatalozójából. Félcédulára 25 forint Szabadidővel rendelkező embereket keresek könnyű munkára Nyíregyházán, Miskolcon, Debrecenben. Telefon: 42/408-660. (Hirdetés az egyik megyei napilapunkban.) Száraz Attila (Új Kelet)- Halló, érdeklődni szeretnék a hirdetésre, milyen munkáról lenne szó?- A Zöldpártnak kellene kopogtatócédulát ösz- szegyűjteni. Minden darabért egy képletes összeget, ötven forintot fizetünk. Ezenkívül van még ezzel összefüggő más megyei munka is.- Hol lehetne önökkel személyesen is találkozni?- Ha érdekli önt, akkor minden szerdán és pénteken délután öt órakor várjuk a Dózsa György út 9. szám alatt, az első emeleti 107-es teremben.- Köszönöm szépen, megtudhatnám, kivel beszélek?- Én csak itt vagyok az irodában. Az egyik munkatárs, aki veszi a telefonokat. Megkérdeztük, hogy mi erről a véleménye két szakembernek. Dr. Czapp Lajos (a megyei választási bizottság elnöke): — Alapjában véve tiltott dolog, ilyen módon ellenszolgáltatást nem lehet fizetni kopogtatócédulák gyűjtéséért. Megvizsgáljuk, és amennyiben bebizonyosodik, akkor ennek nyilván következményei lesznek. Egyébként több bejelentés is érkezett hozzánk ezzel kapcsolatban. Vizsgáljuk, hogy mi is történik valójában. Várjuk a párt képviselőjét, hogy mikor jön be hozzánk, ugyanis ma ígéretet tett erre. Tukacs István (az MSZP megyei kampányfőnöke): - Tudunk mi is erről a hirdetésről. Törvénybe ütközik, amit csinálnak. Véleményünk szerint a megyei választási bizottságnak kötelezően el kell járni ebben az esetben. Nagy kár, hogy a törvény nem rendelkezik egyértelműen a szankciókat illetően. Újabb telefon a 408-660- ra. Nem könnyű elérni, állandóan foglalt... Végül a horgászok segítségével sikerül telefonhoz hívni a már megismert hölgyet. A bemutatkozás után rendkívül szűkszavú, azért kérdezni lehet...- Mit tetszik ahhoz szólni, hogy nem mindenki tartja a kopogtatócédulák gyűjtését törvényszerűnek, ahogy önök csinálják?- Holnap jön a vezetőnk, és az megmondja...- Úgy tudom, kereste önöket a megyei választási szövetség elnöke, beszéltek vele...- Igen, beszéltünk...- Mi az Önök álláspontja, miért lehet így kopogtatócédulát gyűjteni?- Holnap jön a vezetőnk, és az megmondja...- Melyik párt is ez pontosan?.- Magyarországi Szociális Zöldpárt. Nyíregyháza 1998. március 11., szerda Kétnapos program B. B. (Új Kelet) Nyíregyháza Megyei Jogú Város tartalmas programmal várja a lakosságot az 1848-49-i forradalom cs szabadságharc százötvenc- dik évfordulójának alkalmából. Március 14-én délután hat órától a Váci Mihály Művelődési Központ hangversenytermében ünnepi díszhangversenyt hallgathat a közönség, a Kossuth téren délután fél héttől a Szabolcsi Koncert Fúvós- zenekar ’48-as indulókat játszik, hét órától pedig a Mandala Dalszínház előadásában Koltay-Páskán- di: A Költő visszatér című rockoperáját láthatják az érdeklődők. Március 15- én, vasárnap reggel nyolc órakor a Szabolcsi Koncert Fúvószenekar toborzójálól lesz hangos a város. A Petőfi téren kilenc órától ünnepi megemlékezés lesz a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola és a Nyíregyházi Vegyeskar közreműködésével. Ünnepi beszédet Giba Tamás alpolgármester mond. A Kossuth téren tíz órától a szabolcsi koncert fúvósok és a mazsorettesoport szórakoztatja a publikumot. A Himnusz fél tizenegykor hangzik fel, majd részleteket hallhatnak az érdeklődők Petőfi Sándor. Utas- sy József, Ralkó József műveiből a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeinek előadásában. Ezek után Kallós Angelika népdalénekes műsora, majd Csabai Lászlómé polgár- mester és Sorosi Péter diákpolgármester köszöntő szavai következnek. A koszorúzás után a Szózat dallamai csendülnek fel, majd Móra Ferenc: Kuckókirály című zenés táncjátékát a Hunyadi Mátyás Általános Iskola diákjai adják elő Szilágyi Zsolt koreográfiájával. A Kossuth téri szórakoztató programokban délben a Dongó Együttes, egy órakor a Mesekert Bábszínház gyermekelőadásokkal szerepel, két órakor a Bon Bon, háromkor a Los An- dinos, négy órai kezdettel pedig a Budapest Regtime Band ad koncertet. 0 írás, olvasás, számolás... ...tanítása a Waldorf- iskolában címmel tart előadást Sam Betts hazánkban élő, angol Waldorf- tanító szerdán délután 16 órakor a Sóstó-erdei Szabadidő Parkban működő Nyíregyházi Szabad Waldorf Iskolában. A Waldorf-oktalás iránt érdeklődő szülők, pedagógusok most behatóbban megismerkedhetnek az iskolában folyó munkával, az alkalmazott módszerekkel. Az előadás végén lehetőség nyílik kötetlen beszélgetésre az előadóval cs az iskolában tanító pedagógusokkal. Óvodásnak lenni jó ••• Sebestyén Erzsébet ...mert azt játszthatok, amit szeretnék: ezekben a fátylakban lehetek menyasszony vagy hercegkisasszony; el- játszhatom a tegnap estét a babaházban, a farönkökből autót építhetek, a kisebbek meg pont olyanok, mintha jégkrémek lennének, lehet őket árulni, együtt gyúrhatom a cipót az óvónénivel, ha esik az eső, gumicsizmában belemehetek a tócsába, festéskor apu régi ingét húzhatom magamra, és olyankor úgy érzem, mintha egy kicsit ő is itt volna velem... Hosszan folytathatnám a sort, ha ovis lennék, s ha a Waldorf-oviba járnék. Legalábbis ezt éreztem egy ott eltöltött délelőtt után. Kíváncsi voltam az idejáró gyerekek véleményére is. Legtöbbjük azért szereti, mert jók az óvónénik, sok barátjuk van, jókat játszhatnak. Válaszaikat hallgatva döbbenten konstatáltam: amitől én elájulok, az számukra természetes, amiért én „mit nem adtam volna”, meg sem említik. Ez nagyon jó. Legyen természetes, hogy szabadon játszhatnak, nyíltan elmondhatják a véleményüket, együtt gyúrhatják a cipót az óvó- nénivel, aki, bár nem szól bele a játékukba, „csak” ül csendben és kötöget, de érezhető, hogy bármikor számítani lehet rá. Épp úgy, mint anyura otthon. Végzi a dolgát, s közben figyeli gyerekei minden mozdulatát. Mint azt az óvónéniktől megtudtam, többek között ez is célja a Waldorf-óvodának: megteremteni a hidat az otthon és az iskola között. Emellett igen fontos feladatnak tartják, hogy megismerjék a gyerekek életkori sajátosságait, fejlődését, amelyek alapján megszervezhetik azokat a tevékenységi formákat, melyek segítségével a gyerekek önálló döntésekre képes, kiegyensúlyozott, egészséges, önmagukat megtaláló személyiséggé válhatnak. Nem kívülről diktálják, hogy milyen legyen a gyerek, hanem a bennük lévő lehetőségeket bontják, nyitják ki. E cél eléréséhez szükséges a gyermeki fantázia, és a belső képalkotási képesség kialakítása. Ezért nem kimunkáltak a temészetes anyagból készült játékok. Bármi lehet belőlük, a gyerekek fantáziájától függően. Nyíregyházán jelenleg 20 gyermek jár a Waldorf-óvo- dába, átmenetileg a Kert közi óvoda egyik csoportszobájában tartják a foglalkozásokat. A két óvónő: Oroszné Kvaszt a Tünde és Márföldi Erika felnőttképzés keretében sajátítják el ezt a pedagógiát. Kettejük összehangolt munkája szükséges ahhoz, hogy biztonságot nyújtó, nyugodt légkörben tölthessék napjaikat a gyerekek. Ennek az egyik alapvető feltétele, hogy kialakuljon a megfelelő évi, heti, napi ritmus. Minden nap, minden hét kiszámítható. Szerdán például mindig festés van és köles, csütörtökön dagasztás és cipósütés. Ebben az óvodában ugyanis nagy hangsúlyt fordítanak arra, hogy a gyerekek egészséges ételeket kapjanak. Búzapehely (amit maguk őrölnek), gyógy- teák, rozscipó, kukoricadara szerepel étlapjukon. A napok felépítése is szabályos ritmus követ. A reggeli szabad játék zajos, izgalmas, a tízórai viszont már nyugodt, családias hangulatban folyik, a nap köszöntése után pedig meghitt beszélgetést folytatnak. A körjátékot majdnem mindenki szereti, amely után birtokba veszik az udvart, ahol a játék mellett nap mint nap megcsodálhatják kis virágaik növekedését, melyeket ők ültetnek, gondoznak. Miután jól kiszaladgálták magukat, csendben végighallgatják a mesét, s elbúcsúznak egymástól. Az egész nap gördülékenyen, folyamatosan zajlik, s ez elsősorban annak köszönhető, hogy minden újabb tevékenységet dallal vezetnek be, amelynek hallatán a gyerekek tudják, hogy mi a dolguk, így alakul ki, s válik szokássá számukra a feladatok elvégzése. Bár ez a pedagógia nem helyesli, hogy egy kisgyerek a délutánjait is idegen helyen töltse, a helyi igényeket és körülményeket figyelembe véve Nyíregyházán ez megoldható. Gondolataim lejegyzése közben bukkantam az alábbi sorokra: „Senki és semmi nem hibátlan. A törekvés viszont a jóra méltányolható. S ha ez akarattal, hittel és tettekkel párosul, meghozza gyümölcsét.”
