Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-09 / 57. szám
LujLcl Hétindító 1998. március 9.. hétfő Kozma Ibolya riportja Lázár Zsolt felvételei n Eladó(sodott) az egész világ Lapunk postájából „Amikor megvettük ezt a lakást, egyszobás, fürdőszoba nélküli volt. 1985-ben építettünk hozzá egy szobát és egy fürdőszobát, kétszázötvenezer forintot vettünk fel rá három százalékos kamatra. Közben tizenkét százalékra emelték fel a kamatot, de még ezt is kifizettük valahogy, 1993-ig. Ekkorcsaládunk életében olyan mélypont állt be, hogy képtelenek voltunk fizetni. Felszólításokat kaptunk, melyekben az állt, hogy egy összegben kell rendezni tartozásunkat. Kértem, hogy továbbra is részletre adhassuk vissza a kölcsönt, de ézt elutasították. Nem tudtunk fizetni, már a kamat is halmozódott, harminchárom százalékosra emelték, és a kamat is kamatozott. így lett a kétszázötvenezerből, aminek majdnem a felét visszafizettük, hétszázezer forint. Az 1989- ben felvett 223 ezer forint mező...a lakáshiteleket folyósító pénzintézeteket, hogy a kilátástalan helyzetben lévő adósaikkal szemben függesszék fel a végrehajtási eljárást, s ne árverezzenek mindaddig, amíg nem döntik el, hogy az állam, illetve a települési önkormányzatok milyen feltételekkel vásárolhatják meg a bankoktól a kétes követeléseket. A részletes szabályok kidolgozását áprilisra tervezik, így az érintett családok júniusban megszabadulhatnak az 1989- 1994 között felvett lakáshitelek miatt halmozódott, fenyegető tartozásoktól. .Mindez az államnak két-három milliárd forintjába kerül, amit a költség- vetés általános tartalékából fizetnek. A felmérések szerint az or-' szágban félmillió családot érint a lakáshitelekből, illetve ki nem fizetett lakásrezsiből felgyülemlett tartozás ügye. A kormánydöntés alapján csak gazdasági hitelünk, amiből száztízezer forintot már visszaadtunk, mára hétszázötvenezer forint tartozás lett. Ezt tízezer forintjával fizetjük havonta. A lakásunkat egyszer már árverezték, de nem kelt el, így sikerült megegyezni a behajtási csoporttal, hogy fizetjük a hitelt, ahogy tudjuk. A nyugdíjam 17 8(X) forint januártól, ebből 14 500-at kapok, mert már három éve vonják a nyugdíjamból a kamatot. A férjem 10 900 forint munkanélküli járadékot kap, amiből tízezer a mezőgazdasági kölcsönre megy. Hogy miből élünk? Nem tudom. Velünk egy házban él a nyolcvanegy éves édesanyám, fizeti a nyugdíjából az összes rezsit, a villanyt, a vizet, a tüzelőt... Ha ő nem segítene, nem tudom, mit tennék, de ki tudja, ő is meddig teheti meg?” (Név nékül írta egy geszterédi olvasónk.) azok számíthatnak segítségre, akik önhibájukon kívül kerültek kilátástalan helyzetbe. Feltétel az is, hogy ezeknek a családoknak a lakásukon kívül ne legyen más értékesíthető vagyontárgyuk. A rendelet alapján az állam vagy az önkormányzatok részben vagy egészben kifizetik vagy megvásárolják a hitelezőktől a tartozást, az adós lakására pedig jelzálogot vezetnek be. Két-három évente felülbírálják, történt-e az adós pénzügyi helyzetében kedvező változás, ami alapján fizetni tudna. Ha nem, a kamatokat hozzáadják a tartozáshoz. Egy másik javaslat szerint az önkormányzatok a Közmunka Tanácstól kapnának pénzt olyan munkák szervezésére, ahol a rászoruló családok munkaképes tagjainak biztosítanának tevékenységet, és keresetük negyven-ötven százalékát egyenesen a tartozások fizetésére utalnák át. Segítségre számíthatnak mindazok, akik önhibájukon kívül nem fizették a korábban felvett kedvezményes lakáshitelt. A kormánydöntés alapján támogatják azokat, akiknek lakása nem haladja meg az átlagos méretet, havi bevételük pedig kisebb, mint a lakáshitel törlesztése és a megélhetési költség együttese. A Nyírlugoson élő Oláh Ferencné és családja mindössze két évig fizette a lakáshitelt, amit 1988-ban vettek fel. Az OTP-től négyszáznyolcvanezer forint kölcsönt kértek, s az öt gyerekre további ötszázhúszezer forintot kaptak. Két éven át háromezerkétszáz forintjával törlesztettek havonta. Oláh Ferenc 1990-ben elvesztette az állását, a család ezután képtelen volt fizetni a tartozá: sokat.- Gerincsérvem miatt leszázalékoltak — mondja Oláh Ferencné. — Három fiam van még itthon, egyikük munka- nélküli, a másik mozgássérült, a legkisebb még középiskolába jár. Mindössze negyvenezer forint jövedelmünk van, ebből képtelenek vagyunk rendezni a tartozásokat. Nyolc év alatt egyetlen egyszer fizettem be tizenháromezer forintot. Ekkor mindkét idősebb fiam és a férjem is dolgozott a polgár- mesteri hivatalnál, valamivel több jövedelmünk volt, így tudtam csekélyke pénzt megtakarítani. Többször kaptunk felszólításokat, árverezéssel is rémisztgetnek, félelem az egész életünk. Helyzetünket még az is nehezíti, hogy a lakásunk élet- veszélyes, noha még csak tízéves. A kőműves az építkezéskor kifelejtette a betonkoszorút, így az utcai homlokzat és az udvari tűzfal szétnyílik. A ház szétreped, attól a pillanattól fogva, hogy elkészült. A vállalkozótól bírósági úton sem tudtunk kártérítést behajtani. Hetente láthatók a csaknem öt centiméter széles repedések, meszelek, hogy élni, lakni tudjunk a lakásban. A fiaim inkább elmennek itthonról, amikor tapasztok, hogy ne is lássák nyomorúságunkat. A meleg pillanatok alatt kiszökik a szobából, s már megszoktuk, hogy bent süvít a szél. Nincs, aki segítene rajtunk. Munkalehetőség nincs, ha legalább tizenhétezer forintot keresnének a gyerekeim, akkor rendezni tudnánk a tartozást. Most az önkormányzat ígért időszakos állást az uramnak és a fiúknak. Talán március 9-én munkába is állnak. A község polgármestere, Hovánszki György elmondta: szerinte nem segélyeket kell osztani a rászorulóknak, hanem munkát kell adni számukra. Nyírlugoson gyakorlatilag nem lehet munkanélküliségről beszélni. Harmadik éve a Közmunka Tanácstól elnyert pénzekből képesek foglalkoztatni a település állástalanjait. Az induló programokra elsősorban azokat az embereket választották ki, akikről tudták, különösen rászorulnak a pénzre. Oláh Ferencnek 1994 márciusától kisebb-nagyobb megszakításokkal lehetőséget adtak arra, hogy dolgozzon. Természetesen élt is ezzel. Március 9-étől Oláh Ferencnek és mindkét fiának (a mozgássérültnek is) lesz munkája Nyírlugoson - ígérte a polgármester. Ezenkívül az önkormányzat kordonos uborka termesztését kezdi meg tizenkét hektáros területen. A termesztést haszonbérleti szerződés szabályozza. Kiépítened egy intenzív csepegtető öntözőtelepet, üzemeltetik az öntözőrendszert, beszerzik a vetőmagot, és szakszerűen elvégzik a talajmunkákat, megépítik a támrendszert, megvásárolják a növényvédő szereket, és gondoskodnak a termék elszállításáról. A haszonbérlőknek a termelési munkálatokat kell ellátni. Előreláthatólag kétszázötven család vállalhat így munkát. Örömmel vette a polgármester, hogy az Oláh család is igényelt uborkaföldet, kora nyáron kétszázezer forintra tehetnek szert. Természetesen segélyt is szavazott meg számukra a képviselő-testület, hogy a lakás szétnyílásából adódó problémákat rendezni tudják. Azonban mielőtt megkapták volna a százötvenezer forintot, a testület néhány tagjának tudomására jutott, hogy vásároltak egy Lada személy- gépkocsit, így a képviselők visszavonták korábbi döntésüket. Ezt azzal indokolták, hogy akinek legnagyobb gondja a lakás életveszélyes volta, az nem vásárol autót.- Még egy dologról szükséges beszélni — hangsúlyozta a község vezetője. - Szó van arról, hogy az állam vagy az ön- kormányzat vásárolja meg a bajba került emberek lakását. A település éves költségvetése kétszázmillió forint, az itt élő jó néhány bajba jutott ember lakása összesen legalább ötvenmillió forintot ér. Nyírlugosnak nincs annyi pénze, hogy ezt a számlát rendezni tudja. Egyébként legalább tíz olyan házról van tudomásunk, amelyet árverezni akartak. A községben még egyetlen lakást sem ávereztek el, ugyanis senki sem akar olyan házat venni, amelyikben laknak. Az OTP Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Igazgatósága még nem kapott írásos dokumentumot az árverezések felfüggesztéséről. Molnár József igazgatóhelyettes is a híradásokból értesült a kormány döntéséről. Ennek értelmében áprilisig felfüggesztik az árverezéseket, de a felszólítások küldésével nem hagyhatnak fel. Segítség A szociális földprogramon keresztül igyekeznek jövedelemhez juttatni a rászorulókat Szakolyban. Elsősorban dohányt, gyümölcsöt, zöldséget termelnek a haszonbérletbe adott földeken. Győri András jegyző szerint ebből tudják finanszírozni a hiteleket a nehéz helyzetbe jutott emberek. Emellett olcsóbb intézményi szolgáltatási díjakkal segítenek, a faluban kevesebbet fizetnek a víz- és szenny vízszolgáltatásért, mint más településeken. Közvetlenül a hiteltartozás visszafizetésében nem tudnak segíteni az árverezés előtt állókon. A szociális földprogramot - többek között - azért indították el, hogy elkerüljék az ilyen és hasonló eseteket. A harmincöt év alatti első lakáshoz jutókat kétszázezer forint vissza nem térítendő támogatással segítik. Ezzel a pénzzel komfortosabbá lehetik lakásukat a szakolyi fiatalok. A szociális juttatások oda- ítélésében élen jár Kisvárda. Jelentős összegeket adnak a fűtés- és villanyszámlák rendezésére. Lakásvásárlásra százezer, építésre százötven- ezer forint kamatmentes kölcsönt adnak az első lakáshoz jutóknak. Saját szocális rendeleté 1993-tól van a városnak, melyben pontosan meghatározták, kiknek járhat támogatás. Ebben figyelembe veszik a kérelmező lakásának nagyságát, értékét, jövedelmét és kiadásait. Albérleti támogatást is nyújtanak. Pataki László, a népjóléti osztály vezetője szerint a kormányrendelet kiadása után bizonyára Kisvárda önkormányzata is megtalálja a módját annak, hogy a rászorulókon segítsen. Az elmúlt évben elfogyott az első lakáshoz jutók számára nyújtott keret Újfehértón, új rendelet egyelőre nem született meg. Nagykállóban hamarosan változtatják a lakásfenntartási támogatás feltételeit. Az első lakáshoz jutóknak százezer forint vissza nem térítendő támogatást adhatnak, amennyiben az egy főre jutó jövedelmük eléri a 13 700, de nem haladja meg a 27 400 forintot. Amennyiben eléri, akkor kamatmentes kölcsön formájában kapják meg a támogatást. Nem kaphat ilyen formájú támogatást, akinek az egy főre jutó jövedelemé több, mint a meghatározott 13 700 forint háromszorosa. Nem jár akkor sem, ha az egy főre jutó jövedelem nem éri el a meghatározott összeget. A képviselő- testület tagjai szerint, akinek ennyire kevés a jövedelme, nem tud építkezésbe vagy vásárlásba kezdeni. Nyolc éve nem fizetik A kormány arra kérte...
