Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-09 / 57. szám
8 1998. március 9., hétfő Határon túl Befejező szakaszához érkezik a lenyegeben december óta folyó választási kampány Kárpátalján. A figyelem középpontjában a parlamenti választások 72. számú választókerülete áll, ahol kiélezett harc várható az egyetlen mandátum megszerzéséért induló 18 képviselőjelölt között. A jelöltek közül 8 pártokat képvisel, míg 10 független, azaz önjelöléssel került be a névsorba. A nemzetiségi megoszlás: 12 ukrán, 5 magyar, 1 orosz. A beregszászi központú kerület lakosainak száma 178 ezer, választópolgárainak 53 százaléka magyar. A kerülethez a teljes Beregszászi járás tartozik, továbbá az Ungvári járás magyarlakta vidékének nagy része, a Munkácsi járás 6 magyar községe, a Nagyszőlősi járás déli, zömében magyarlakta része, valamint a Técsői és a Huszti járás egy része, ahol magyarok is élnek. D. Á. (Uj Kelet) _________ A választás egyfordulós, tehát az a jelölt kerül be a parlamentbe, aki a legtöbb szavazatot kapja. Az nem játszik szerepet, hogy hányán mennek el szavazni. A körzet jelenlegi parlamenti képviselője Tóth Mihály. Igaz, négy évvel ezelőtt kisebb volt a választókerület, nem tartozott hozzá a Nagyszőlősi, a Técsői és a Huszti járás része. Tóth Mihály újra indul. Legveszélyesebb ellenfele Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke és Petro Hec- ko, az ukrán lakosság körében eléggé népszerű Hromada párt képviselőjelöltje. Ajelöltek között van dr. Varga Lajos, az Ungvári Járási Kórház főorvosa is. Elnöke indításával a KMKSZ vállalta annak az ódiumát, hogy a magyar szavazatok megosztásával esetleg ukrán jelölt jut be a parlamentbe a többségében magyar lakosú választókerületből. Az említett szövetség rovására írható, hogy 1990-ben, az első szabad választások idején évtizedek óta először nem került be magyar képviselő az ukrán parlamentbe, mert a KMKSZ vezetői a magyar jelölttel szemben egy ukrán mellé álltak, félrevezették a magyar választókat. A kárpátaljai magyarság szempontjából sorsdöntő években - 1991-ben volt a Magyar Autonóm Körzetről tartott népszavazás — nem volt, aki az ukrán parlamentben képviselje a magyar érdekeket. 1994-ben a KMKSZ - saját Beregszászi Járási Szervezetének figyelmeztetése és állásfoglalása ellenére - a szövetség akkori elnökéi, Födő Sándort indította Tóth Mihály ellenében. Ezzel nemcsak saját elnökét ítélte megalázó vereségre, hanem közvetlen okozója volt beregszászi, ungvári és técsői szervezete kiválásának is a KMKSZ- ből. Akkor Tóth Mihály elsősorban rátermettségének, józanságának és megfontoltságának köszönhette fölényes győzelmét, másodsorban pedig annak, hogy a KMKSZ reakciói nagy visszatetszést keltettek a lakosság körében. Ortutay Tamás, Tóth Mihály jelenlegi parlamenti képviselő tanácsadója elmondta: bár az érintettek megegyeztek abban, hogy nem folytatnak ellenkampányt, Kovács Miklós megszegte a megállapodást, amikor a Kapu januári számában több ismert kárpátaljai és magyarországi személyiséget rágalmazott. Most azzal magyarázkodik, hogy a lap egy korábban írt cikkét közölte. Ez azonban nem menti fel a valótlanságok állításának és az olvasók félretájékoztatásának vétke alól. Úgy látszik, a legnagyobb magyar érdekvédelmi szervezet nem képes átlépni a saját árnyékát, nem tud változtatni módszerein. Meleg lesz a március vége Kárpátalján. Nehéz lenne megjósolni, ki jut be végül a parlamentbe. Könnyen megeshet, hogy a két magyar vetélkedője mellett egy nevető harmadik, valamelyik ukrán jelölt. Remélhetőleg akkor is lesz magyar képviselő az ukrán parlamentben, mert Fodó Sándor, aki a KMKSZ tiszteletbeli elnöke, az Egyesített Szociáldemokrata Párt listáján indul. A szövetség ezért etikai bizottság elé akarja citálni saját tiszteletbeli elnökét. Kovács Miklós nyilatkozatban jelentette ki, hogy a KMKSZ egyetlen tisztségviselője sem szerepel pártlistán. Egyébként Kovács Miklóst a KMKSZ, Tóth Mihályt a többi magyar érdekvédelmi szervezet - a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma, s ennek két érdekelt tagszervezete, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség és a Técsői Magyar Kulturális Szövetség, továbbá a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége - támogatja. Ami érthető is, mert Tóth Mihály - mellesleg - az egyetlen országos magyar érdekvédelmi szervezet, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Az UMDSZ tevékenységében annak egyik alapítója, a KMKSZ nem vesz részt. Bonyolult... Tóth Mihály ismét ringbe száll Közelednek az ukrajnai parlamenti és helyhatósági választások. Legnagyobb szomszédunk választópolgárai március 29-én járulnak az urnák elé, hogy négy évre bejuttassák képviselőiket a kölönböző szintű tanácsokba, azaz a parlamentbe és az önkormányzatokba, döntsenek a tanácselnökök (polgármesterek) személyéről. Kiélezett küzdelem várható mindenütt, de elsősorban a parlamenti választásoknál. Az öt kárpátaljai választókerületből számunkra a 72. számú a legérdekesebb, amelynek Beregszász a központja. A körzetben 18 képviselő- jelölt indul. Kétségtelen, hogy az önkormányzati munkában Tóth Mihály mostani parlamenti képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke rendelkezik közülük a legnagyobb tapasztalatokkal. Vele beszélgetünk munkájáról, terveiről. Dalmay Árpád (Új Kelet)- Nem kacérkodott azzal a gondolattal, hogy valamelyik párt listáján induljon, esetleg biztos befutóként? Mint jelenlegi parlamenti képviselőnek és ismert politikusnak, biztosan vannak kapcsolatai a pártok vezetőivel. ' - Több párt ajánlott a listáján előkelő helyet számomra. Az egyik például a Régiók Újjászületéséért Párt, amely négy hónappal ezelőtt alakult meg a Régióközi Képviselő- csoport bázisán. Ez a párt az első tíz között helyezett el engem a listáján, én azonban köszönettel lemondtam róla. Az esélyes pártok közül előkelő helyet ajánlott az Egyesített Szociáldemokrata Párt, amely azonban párttagsághoz köti a listán való szerepeltetést. Igyekeztem minél több pártnak megszerezni a szimpátiáját annak érdekében, hogy lehetőleg ne indítsanak képviselőjelöltet a többségében magyarok lakta választó- kerületben. Négy párttal sikerült ilyen megegyezésre jutni: a Régiók Újjászületéséért Párttal, az Egyesített Szociáldemokrata Párttal, a Szocialista és Falupárttal, valamint a Népi Demokrata Párttal. Az előző három betartotta ígéretét, és a körzetben nem indított képviselőjelöltet, a népi demokraták viszont számomra ismeretlen okokból mégis állítottak jelöltet. A legesélyesebb helyet, amit a szociáldemokraták ajánlottak, felkínáltam az „ellenzékemnek”, a KMKSZ-nek. Úgy éreztem, hogy ha ez a párt szeretne magyar nemzetiségű képviselőjelöltet állítani, a lehetőséget ki kell használni. Ajánlatomra a KMKSZ-től hetekig nem kaptam választ, az ígéretek ellenére nem nevezték meg azt a személyt, akit indítani szándékoznak. Csak Fodó Sándor, a KMKSZ tiszteletbeli elnöke jelentkezett, vállalta, hogy az Egyesített Szociáldemokrata Párt listáján elfoglalja a 35. helyet.- Független jelöltként, tulajdonképpen önjelöléssel indult a választásokon. Mi az oka ennek a döntésednek?- Nagyon sajátságos választókerület a 72. számú. Kialakítása után egyértelművé vált számomra, hogy ebben a körzetben csak független jelöltként indulhatok. Az etnikai megoszlást tekintve a magyarság aránya alig több, mint 50 százalék. Van benne egy jelentős számú román kisebbség, úgy 3-4 százalék. A többi ukrán, illetve ruszin. Ezt a kerületet, az itt élő választó- polgárokat bármilyen pártvonalba beskatulyázva lehetetlen képviselni.- Mit sikerült elérnie parlamenti tevékenysége alatt?- Fő feladatomnak választókerületem és a kárpátaljai magyarság érdekvédelmét és érdekképviseletét tartottam és tartom. Részt vettem több törvény kidolgozásában, köztük az önkormányzati törvényében. Az emberi jogok parlamenti biztosáról szóló törvény esetében az általam javasolt változatot fogadták el a képviselők. Fontosnak tartottam, hogy a kisebbség jogairól szóló valamennyi törvény és más dokumentum az európai normákat tükrözze, s ne maradjon csupán írott ma- laszt, hanem a gyakorlatban is segítse elő a nemzetiségek megmaradását és fejlődését. Én vezetem a javaslatomra létrehozott parlamenti kisebbségjogi albizottságot. Munkám során nemcsak választókerületem problémáival foglalkoztam, hanem országos léptékű teendőkkel is. Különböző kormányközi és parlamentközi vegyes bizottságok tagjaként arra törekedtem, hogy Ukrajna közelebb kerüljön Európához. Szívügyemnek tekintettem, hogy megismertessem egymással a magyar és az ukrán parlament képviselőit. Gyümölcsöző tevékenységet fejtettek ki a kisebbségijogok védelmével és a gazdasági együttműködés fejlesztésével foglalkozó magyar-ukrán vegyes bizottságok. A magyar-ukrán kapcsolatokban egyfajta koordinátori szerepem volt. Több ízben emeltem szót a deportált népek, az ártatlanul meghurcolt emberek rehabilitásáért, erkölcsi és anyagi kárpótlásáért.- Változott-e a választási programja?- A programom alapvetően ugyanaz, mint a legutóbbi választások idején volt. A választási ciklusban született két program, amit szintén felvállalok, az UMDSZ programja és a BMKSZ választási programja. Választási programomban a múltkorinál nagyobb súlyt helyezek a gazdasági problémák, a választó- polgárok létkérdései megoldására. Továbbra is fontosnak tartom Kárpátalja különleges közigazgatási státusának kivívását, a határ menti területek gazdasági fejlődésének megteremtését adókedvezményekkel és egyéb törvény adta lehetőségekkel. A jelszavam: „Európa közepén - Európát!” Célom a keresztény értékek védelme, az egyéniség szabad fejlődése, az önszerveződés lehetővé tétele, a polgári demokrácia kivívása, a jólét és a gazdasági fejlődés elérése.- Vállalja-e továbbra is a BMKSZ és az UMDSZ autonómiakoncepcióját?- Programomnak részei a korábbi, közösen kidolgozott autonómiaelképzelések. Sajnos, a mostani parlament összetétele és az Ukrajnában érvényesülő konjunktúrák nem tették lehetővé megvalósulásukat. Sok függ attól, hogy a nemzetiségi problémák iránt mennyire fogékony képviselők kerülnek be e hónap végén az új parlamentbe. Programomban Kárpátalja különleges önkormányzati státusa mellett továbbra is szerepel, hogy nemzeti-kulturális önkormányzatokat kell létrehozni ott, ahol egy tömbben élnek a nemzeti kisebbségek. Ilyen lehetne a Magyar Autonóm Körzet, amelynek kialakításáról 1991. december 1-jén népszavazás határozott. Azt viszont tudnunk kell, hogy ebben a kérdésben csak alkotmánymódosítással lehet érdemben előbbre lépni. Választások előtt Dr. Szöllősy Tibor (Técső) A hivatalos és magánfelmérések arra engednek következtetni, hogy nincs igazi választási láz Kárpátalján a szavazásra jogosultak körében, holott már rég kezdetét vette és immár hivatalosan is gőzerővel folyik a kampány. A megkérdezettek 40 százaléka nem szándékszik az urnák elé járulni, 30 százaléka pedig még nem döntött, hogy élni fog-e alkotmányos jogával. A leggyakrabban hangoztatott érv: nincs értelme, csak a boltos lesz más, a kínálat marad a régi. A legnagyobb passzivitás a fiatalok körében tapasztalható, akik nem várnak javulási a majdan felálló „új csapattól”, mondván, hogy a mostani képviselők sem teljesítették ígéreteiket: nem tudták megfékezni az inflációt, szinte mindenütt tetten érhető a korrupció, nincs közbiztonság, a tanulás és a tudás nem kecsegtet biztos jövővel. A megkérdezetteknek mindössze 20 százaléka tudott úgy-ahogy elfogadható választ adni az új választási törvényt és a jelölteket illetően. Kirívó a tájékozatlanság (és a közöny) a listákon induló és a bejegyzett pártokkal kapcsolatosan: nem ismerik azok múltját, hangadóit, programját, pedig néhány párt már hetekkel a hivatalos kampány előtt - nyíltan vagy burkoltan - megjelent a médiában. A tájékozottság és az érdeklődés tehát gyatra. Ennek az állapotnak a fenntartásában közrejátszik az is, hogy március 29-én nem kevesebb, mint hét szavazócédulát kell bedobni az urnába, ugyanis minden szinten képviselőket választanak: a helyi, a járási, a megyei és az országos testületbe, ”meg kell emészteni” a pártlistákat, dönteni kell a polgámieste- rek személyét illetően. Mindez nem kis feladatot ró a tisztelt választókra. A megyei önkormányzatba való választásokon a Técsői választókerületben, amelyik az egyik legnépesebb Kárpátalján, a megszerezhető 5 hely elnyeréséért 36-an versengenek. „Eddig sem foglalkoztak a gondjainkkal-baja- inkkal. Hónapokat késik a nyugdíj, nincs fizetés, lassan térdig járunk a szennyben, piszokban, az árak a csillagos égig emelkednek, az ember fél kimenni este az utcára. Nem megyünk szavazni” - mondják többen is. „No meg aztán hol vannak az elvek?! Hallom, Fodó Sándor, a KMKSZ tiszteletbeli elnöke lepaktált Kravcsuk és Marcsuk volt kommunisták szoedem csapatával, és azt hangoztatja, hogy azokkal együtt akarja védeni és érvényesíteni a kárpátaljai magyarok érdekeit. Hát kinek lehet itt hinni?” - teszi hozzá szkeptikusan az egyik magyar szövetség vezetője. A választások előtti hangulat barométerének mutatója az érdektelenség és tájékozatlanság között ingadozik. Mert nem zörög a haraszt... Meleg lesz a március Az oldalt Dalmay Árpád szerkesztette *** Ülésezik a román parlament
