Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-09 / 57. szám

8 1998. március 9., hétfő Határon túl Befejező szakaszához érkezik a lenyegeben december óta folyó választási kampány Kárpátalján. A figyelem középpontjában a parlamenti választások 72. számú vá­lasztókerülete áll, ahol kiélezett harc várható az egyet­len mandátum megszerzéséért induló 18 képviselőjelölt között. A jelöltek közül 8 pártokat képvisel, míg 10 füg­getlen, azaz önjelöléssel került be a névsorba. A nem­zetiségi megoszlás: 12 ukrán, 5 magyar, 1 orosz. A beregszászi központú kerület lakosainak száma 178 ezer, választópolgárainak 53 százaléka magyar. A kerülethez a teljes Beregszászi járás tartozik, továbbá az Ungvári járás magyarlakta vidékének nagy része, a Munkácsi járás 6 magyar községe, a Nagyszőlősi járás déli, zömé­ben magyarlakta része, valamint a Técsői és a Huszti járás egy része, ahol magyarok is élnek. D. Á. (Uj Kelet) _________ A választás egyfordulós, te­hát az a jelölt kerül be a par­lamentbe, aki a legtöbb sza­vazatot kapja. Az nem játszik szerepet, hogy hányán men­nek el szavazni. A körzet jelenlegi parla­menti képviselője Tóth Mi­hály. Igaz, négy évvel ezelőtt kisebb volt a választókerület, nem tartozott hozzá a Nagy­szőlősi, a Técsői és a Huszti járás része. Tóth Mihály újra indul. Legveszélyesebb el­lenfele Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke és Petro Hec- ko, az ukrán lakosság körében eléggé népszerű Hromada párt képviselőjelöltje. Ajelöl­tek között van dr. Varga La­jos, az Ungvári Járási Kórház főorvosa is. Elnöke indításával a KMKSZ vállalta annak az ódiumát, hogy a magyar szavazatok megosztásával esetleg ukrán jelölt jut be a parlamentbe a többségében magyar lakosú választókerületből. Az emlí­tett szövetség rovására írha­tó, hogy 1990-ben, az első szabad választások idején évtizedek óta először nem került be magyar képviselő az ukrán parlamentbe, mert a KMKSZ vezetői a magyar je­lölttel szemben egy ukrán mellé álltak, félrevezették a magyar választókat. A kárpá­taljai magyarság szempontjá­ból sorsdöntő években - 1991-ben volt a Magyar Au­tonóm Körzetről tartott nép­szavazás — nem volt, aki az ukrán parlamentben képvi­selje a magyar érdekeket. 1994-ben a KMKSZ - saját Beregszászi Járási Szerveze­tének figyelmeztetése és ál­lásfoglalása ellenére - a szö­vetség akkori elnökéi, Födő Sándort indította Tóth Mi­hály ellenében. Ezzel nem­csak saját elnökét ítélte meg­alázó vereségre, hanem köz­vetlen okozója volt beregszá­szi, ungvári és técsői szerve­zete kiválásának is a KMKSZ- ből. Akkor Tóth Mihály első­sorban rátermettségének, jó­zanságának és megfontoltsá­gának köszönhette fölényes győzelmét, másodsorban pe­dig annak, hogy a KMKSZ reakciói nagy visszatetszést keltettek a lakosság körében. Ortutay Tamás, Tóth Mi­hály jelenlegi parlamenti képviselő tanácsadója el­mondta: bár az érintettek megegyeztek abban, hogy nem folytatnak ellenkam­pányt, Kovács Miklós meg­szegte a megállapodást, ami­kor a Kapu januári számában több ismert kárpátaljai és ma­gyarországi személyiséget rá­galmazott. Most azzal magya­rázkodik, hogy a lap egy ko­rábban írt cikkét közölte. Ez azonban nem menti fel a va­lótlanságok állításának és az olvasók félretájékoztatásá­nak vétke alól. Úgy látszik, a legnagyobb magyar érdekvé­delmi szervezet nem képes átlépni a saját árnyékát, nem tud változtatni módszerein. Meleg lesz a március vége Kárpátalján. Nehéz lenne megjósolni, ki jut be végül a parlamentbe. Könnyen meg­eshet, hogy a két magyar ve­télkedője mellett egy nevető harmadik, valamelyik ukrán jelölt. Remélhetőleg akkor is lesz magyar képviselő az uk­rán parlamentben, mert Fodó Sándor, aki a KMKSZ tiszte­letbeli elnöke, az Egyesített Szociáldemokrata Párt listá­ján indul. A szövetség ezért etikai bizottság elé akarja ci­tálni saját tiszteletbeli elnö­két. Kovács Miklós nyilatko­zatban jelentette ki, hogy a KMKSZ egyetlen tisztségvi­selője sem szerepel pártlistán. Egyébként Kovács Miklóst a KMKSZ, Tóth Mihályt a töb­bi magyar érdekvédelmi szer­vezet - a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma, s ennek két érdekelt tagszervezete, a Beregvidéki Magyar Kulturá­lis Szövetség és a Técsői Ma­gyar Kulturális Szövetség, to­vábbá a Magyar Értelmiségi­ek Kárpátaljai Közössége - tá­mogatja. Ami érthető is, mert Tóth Mihály - mellesleg - az egyetlen országos magyar érdekvédelmi szervezet, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Az UMDSZ tevékenységében annak egyik alapítója, a KMKSZ nem vesz részt. Bonyolult... Tóth Mihály ismét ringbe száll Közelednek az ukrajnai parlamenti és helyhatósági vá­lasztások. Legnagyobb szomszédunk választópolgárai március 29-én járulnak az urnák elé, hogy négy évre bejuttassák képviselőiket a kölönböző szintű tanácsok­ba, azaz a parlamentbe és az önkormányzatokba, dönt­senek a tanácselnökök (polgármesterek) személyéről. Ki­élezett küzdelem várható mindenütt, de elsősorban a parlamenti választásoknál. Az öt kárpátaljai választóke­rületből számunkra a 72. számú a legérdekesebb, amely­nek Beregszász a központja. A körzetben 18 képviselő- jelölt indul. Kétségtelen, hogy az önkormányzati mun­kában Tóth Mihály mostani parlamenti képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke rendelke­zik közülük a legnagyobb tapasztalatokkal. Vele beszél­getünk munkájáról, terveiről. Dalmay Árpád (Új Kelet)- Nem kacérkodott azzal a gondolattal, hogy valamelyik párt listáján induljon, esetleg biztos befutóként? Mint jelen­legi parlamenti képviselőnek és ismert politikusnak, bizto­san vannak kapcsolatai a pártok vezetőivel. ' - Több párt ajánlott a listá­ján előkelő helyet számomra. Az egyik például a Régiók Újjászületéséért Párt, amely négy hónappal ezelőtt alakult meg a Régióközi Képviselő- csoport bázisán. Ez a párt az első tíz között helyezett el en­gem a listáján, én azonban köszönettel lemondtam róla. Az esélyes pártok közül elő­kelő helyet ajánlott az Egye­sített Szociáldemokrata Párt, amely azonban párttagsághoz köti a listán való szerepelte­tést. Igyekeztem minél több pártnak megszerezni a szim­pátiáját annak érdekében, hogy lehetőleg ne indítsanak képviselőjelöltet a többségé­ben magyarok lakta választó- kerületben. Négy párttal sike­rült ilyen megegyezésre jut­ni: a Régiók Újjászületéséért Párttal, az Egyesített Szociál­demokrata Párttal, a Szocia­lista és Falupárttal, valamint a Népi Demokrata Párttal. Az előző három betartotta ígére­tét, és a körzetben nem indí­tott képviselőjelöltet, a népi demokraták viszont számom­ra ismeretlen okokból mégis állítottak jelöltet. A legesé­lyesebb helyet, amit a szoci­áldemokraták ajánlottak, fel­kínáltam az „ellenzékem­nek”, a KMKSZ-nek. Úgy éreztem, hogy ha ez a párt sze­retne magyar nemzetiségű képviselőjelöltet állítani, a lehetőséget ki kell használni. Ajánlatomra a KMKSZ-től hetekig nem kaptam választ, az ígéretek ellenére nem ne­vezték meg azt a személyt, akit indítani szándékoznak. Csak Fodó Sándor, a KMKSZ tiszteletbeli elnöke jelentke­zett, vállalta, hogy az Egye­sített Szociáldemokrata Párt listáján elfoglalja a 35. he­lyet.- Független jelöltként, tu­lajdonképpen önjelöléssel indult a választásokon. Mi az oka ennek a döntésednek?- Nagyon sajátságos vá­lasztókerület a 72. számú. Ki­alakítása után egyértelművé vált számomra, hogy ebben a körzetben csak független je­löltként indulhatok. Az etni­kai megoszlást tekintve a ma­gyarság aránya alig több, mint 50 százalék. Van benne egy jelentős számú román kisebb­ség, úgy 3-4 százalék. A töb­bi ukrán, illetve ruszin. Ezt a kerületet, az itt élő választó- polgárokat bármilyen pártvo­nalba beskatulyázva lehetet­len képviselni.- Mit sikerült elérnie par­lamenti tevékenysége alatt?- Fő feladatomnak válasz­tókerületem és a kárpátaljai magyarság érdekvédelmét és érdekképviseletét tartottam és tartom. Részt vettem több tör­vény kidolgozásában, köztük az önkormányzati törvényé­ben. Az emberi jogok parla­menti biztosáról szóló tör­vény esetében az általam ja­vasolt változatot fogadták el a képviselők. Fontosnak tar­tottam, hogy a kisebbség jo­gairól szóló valamennyi tör­vény és más dokumentum az európai normákat tükrözze, s ne maradjon csupán írott ma- laszt, hanem a gyakorlatban is segítse elő a nemzetiségek megmaradását és fejlődését. Én vezetem a javaslatomra létrehozott parlamenti ki­sebbségjogi albizottságot. Munkám során nemcsak vá­lasztókerületem problémáival foglalkoztam, hanem orszá­gos léptékű teendőkkel is. Különböző kormányközi és parlamentközi vegyes bizott­ságok tagjaként arra töreked­tem, hogy Ukrajna közelebb kerüljön Európához. Szív­ügyemnek tekintettem, hogy megismertessem egymással a magyar és az ukrán parlament képviselőit. Gyümölcsöző te­vékenységet fejtettek ki a ki­sebbségijogok védelmével és a gazdasági együttműködés fejlesztésével foglalkozó ma­gyar-ukrán vegyes bizottsá­gok. A magyar-ukrán kapcso­latokban egyfajta koordináto­ri szerepem volt. Több ízben emeltem szót a deportált né­pek, az ártatlanul meghurcolt emberek rehabilitásáért, erköl­csi és anyagi kárpótlásáért.- Változott-e a választási programja?- A programom alapvetően ugyanaz, mint a legutóbbi vá­lasztások idején volt. A vá­lasztási ciklusban született két program, amit szintén fel­vállalok, az UMDSZ prog­ramja és a BMKSZ választási programja. Választási progra­momban a múltkorinál na­gyobb súlyt helyezek a gaz­dasági problémák, a választó- polgárok létkérdései megol­dására. Továbbra is fontosnak tartom Kárpátalja különleges közigazgatási státusának ki­vívását, a határ menti terüle­tek gazdasági fejlődésének megteremtését adókedvez­ményekkel és egyéb törvény adta lehetőségekkel. A jel­szavam: „Európa közepén - Európát!” Célom a keresz­tény értékek védelme, az egyéniség szabad fejlődése, az önszerveződés lehetővé tétele, a polgári demokrácia kivívása, a jólét és a gazda­sági fejlődés elérése.- Vállalja-e továbbra is a BMKSZ és az UMDSZ autonó­miakoncepcióját?- Programomnak részei a korábbi, közösen kidolgozott autonómiaelképzelések. Saj­nos, a mostani parlament összetétele és az Ukrajnában érvényesülő konjunktúrák nem tették lehetővé megvaló­sulásukat. Sok függ attól, hogy a nemzetiségi problé­mák iránt mennyire fogékony képviselők kerülnek be e hó­nap végén az új parlamentbe. Programomban Kárpátalja különleges önkormányzati státusa mellett továbbra is szerepel, hogy nemzeti-kultu­rális önkormányzatokat kell létrehozni ott, ahol egy tömb­ben élnek a nemzeti kisebb­ségek. Ilyen lehetne a Magyar Autonóm Körzet, amelynek kialakításáról 1991. decem­ber 1-jén népszavazás határo­zott. Azt viszont tudnunk kell, hogy ebben a kérdésben csak alkotmánymódosítással lehet érdemben előbbre lépni. Választások előtt Dr. Szöllősy Tibor (Técső) A hivatalos és magánfel­mérések arra engednek kö­vetkeztetni, hogy nincs igazi választási láz Kár­pátalján a szavazásra jogo­sultak körében, holott már rég kezdetét vette és immár hivatalosan is gőzerővel folyik a kampány. A meg­kérdezettek 40 százaléka nem szándékszik az urnák elé járulni, 30 százaléka pedig még nem döntött, hogy élni fog-e alkotmá­nyos jogával. A leggyak­rabban hangoztatott érv: nincs értelme, csak a bol­tos lesz más, a kínálat ma­rad a régi. A legnagyobb passzivitás a fiatalok köré­ben tapasztalható, akik nem várnak javulási a maj­dan felálló „új csapattól”, mondván, hogy a mostani képviselők sem teljesítet­ték ígéreteiket: nem tudták megfékezni az inflációt, szinte mindenütt tetten érhető a korrupció, nincs közbiztonság, a tanulás és a tudás nem kecsegtet biz­tos jövővel. A megkérdezetteknek mindössze 20 százaléka tudott úgy-ahogy elfogad­ható választ adni az új vá­lasztási törvényt és a jelöl­teket illetően. Kirívó a tá­jékozatlanság (és a kö­zöny) a listákon induló és a bejegyzett pártokkal kapcsolatosan: nem isme­rik azok múltját, hangadó­it, programját, pedig né­hány párt már hetekkel a hivatalos kampány előtt - nyíltan vagy burkoltan - megjelent a médiában. A tájékozottság és az érdeklődés tehát gyatra. Ennek az állapotnak a fenn­tartásában közrejátszik az is, hogy március 29-én nem kevesebb, mint hét szavazócédulát kell be­dobni az urnába, ugyanis minden szinten képvise­lőket választanak: a helyi, a járási, a megyei és az or­szágos testületbe, ”meg kell emészteni” a pártlistákat, dönteni kell a polgámieste- rek személyét illetően. Mind­ez nem kis feladatot ró a tisz­telt választókra. A megyei önkormányzatba való vá­lasztásokon a Técsői válasz­tókerületben, amelyik az egyik legnépesebb Kárpát­alján, a megszerezhető 5 hely elnyeréséért 36-an ver­sengenek. „Eddig sem foglalkoz­tak a gondjainkkal-baja- inkkal. Hónapokat késik a nyugdíj, nincs fizetés, las­san térdig járunk a szenny­ben, piszokban, az árak a csillagos égig emelked­nek, az ember fél kimenni este az utcára. Nem me­gyünk szavazni” - mond­ják többen is. „No meg az­tán hol vannak az elvek?! Hallom, Fodó Sándor, a KMKSZ tiszteletbeli elnö­ke lepaktált Kravcsuk és Marcsuk volt kommunis­ták szoedem csapatával, és azt hangoztatja, hogy azok­kal együtt akarja védeni és érvényesíteni a kárpátaljai magyarok érdekeit. Hát ki­nek lehet itt hinni?” - te­szi hozzá szkeptikusan az egyik magyar szövetség vezetője. A választások előtti han­gulat barométerének muta­tója az érdektelenség és tá­jékozatlanság között inga­dozik. Mert nem zörög a haraszt... Meleg lesz a március Az oldalt Dalmay Árpád szerkesz­tette *** Ülésezik a román parlament

Next

/
Oldalképek
Tartalom