Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-04 / 53. szám

Nyíregyháza Ajándék a tanulóknak Ajándékkal érkezett meg a Szabolcstej kamionja Nyír­egyházára. Az angliai St. Albans-ból hozott több mint egy tonna könyvet, játékot, ruhaneműt, elsősorban azért, hogy a nyíregyházi általános iskolások angol­nyelv-tanulását segítsék. Berki Antal (Új Kelet) A két város 1993 októbe­rében Brüsszel segítségével lépett egymással testvérvá­rosi kapcsolatra, és azóta meglehetősen szoros szálak fűzik össze megyeszékhe­lyünket szigetországbéli partnerével. A szállítmányt azzal a céllal készítették elő, hogy a nálunk meglehetősen hiányos angol nyelvű isko­lai könyvtárakat egészítsék ki, és ezzel a diákok jobban megismerhessék az angol irodalmat. Az angliai kisváros apra- ja-nagyja részt vett a szállít­mány összeállításában. A könyveket az Angol Nemze­ti Könyvtártól kapták, míg a ruhaneműket a város cser­készcsapata gyűjtötte össze. A gyerekek süteményeket készítettek, azokat eladták, és a bevételből játékokat vásároltak az Elim gyermek­otthon kis lakóinak. A szál­lítmányt John Foster és John Hayward kísérte Magyaror­szágra és adta át az Evangéli­kus Lelkészi Hivatalban a Keresztényekért Alapítvány képviselőinek. Idehaza a szállítmányt a Keresztényekért Magánala­pítvány gondozza, intézi az ajándékok szétosztását. Dr. Endreffy Ildikó és Molnár Ferenc, az alapítvány létre­hozója arra törekednek, hogy valóban olyan helyre jussa­nak a könyvek, a játékok és a ruhaneműk, ahol a legtöbb hasznát veszik azoknak a megajándékozottak. A játé­kokat és a ruhákat az Elim gyermekotthon lakói várják izgatottan, míg a könyveket az evangélikus általános is­kola nebulói forgatják majd. A több mint kétezer kötet fel­öleli szinte az egész angol irodalmat, Shakespeare-tői egészen Agatha Christe-ig. „Merénylet” az utasok ellen 1998. március 4., szerda Forgalmirend-változás Nyíregyháza központjában Néhány évvel ezelőtt elkezdett a vakolat hullani a né­gyes iskola tetejéről, és az akkor illetékesek a nagyobb tragédia elkerülése érdekében zsákutcává alakították a forgalmas útszakaszt. Mára rendbe hozták az épületet, és a statikusok egyöntetű véleménye szerint a homlok­zat már semmi veszélyt nem jelent a járműforgalomra - tudtuk meg Dankó András közlekedésmérnöktől, a me­gyeszékhely közlekedési rendjének felelősétől. Fekete Tibor (Új Kelet) A Zrínyi Ilona utca forgal­ma tovább nem növelhető, hisz itt mennek el a 36-os főútról érkezők, és ráadásként ide te­relték a Széchenyi útról jövő kocsikat is. Március 9-étől, hétfőn hajnaltól megnyitják a forgalom előtt az Iskola utca végét, felszedik a vaskorláto­kat, és szabad lesz az átjárás mindkét irányból. Egyelőre nem tervezik az útszakasz egyirányúsításál, de ha a for­galom indokolja, három hónap múlva visszatérnek a kérdésre, és szükség esetén módosítanak a forgalmi renden. Az Iskola utca-Luther utca keresztező­désébe az alárendelt útra STOP- táblál raknak ki. Szintén STOP- tábla kerül a Szarvas utca-is­kola utca kereszteződésébe is. Jelenleg az Iskola út mindkét oldalán megengedett a várako­zás. Hétfőn reggeltől csak a la­kóházak felőli oldalon szabad majd parkolni. Vélhetően nem okoz majd osztatlan sikert az autósok kö­rében az a döntés, mely szerint mind az Egyház utcán, mind a Síp utcán hétfőtől megtiltják a megállást. Erre az intézkedés­re azért van szükség, mert a je­lenlegi forgalmi viszonyok között csúcsidőben szinte le­hetetlen volt az autóbuszok­nak be-, illetve kihajtani a megállókból. A tiltásért cseré­be két bekerített fizetőparkolót alakítanak ki a két útszakasz közölt. A várakozóhelyeken lehet majd átjárni az egyik ut­cáról a másikra, mert csak egy bejárata lesz mindegyiknek. A távlati tervek között sze­repel a Jókai téri laxistand sor­sának rendezése. Mint köztu­dott, még az idén beépítik a teret, és a taxisoknak költözni kell. Az egyik megoldás az le­hetne, ha a szemközti, műve­lődési ház előtti, jelenleg fize­tőparkolóként üzemelő terüle­tet alakítanák át. A taxisok kér­ték azt is, hogy inkább több kisebb beállóhelyet építsenek számukra a belvárosban, mint egy nagyot. A polgármesteri hivatalban megfontolják a ja­vaslatot, de csak akkor lehet róla szó, ha egy állomást egy társaság üzemeltetne. Nagy sikert aratott a mozgás­korlátozottak körében, ami­kor Nyíregyháza belvárosá­ban a gyalogosátkelők mellett lesüllyesztették az útszegélye­ket. Mára kiderült, néhol nem csak a gyalogosok, az autósok is itt vágják rövidebbre az utat. Ennek eredményeként a Ko­rányi Frigyes utón, a Profi üz­letház előtt oszlopokkal zár­ják el a járda folytatását a jár­művek elől. Fekete Tibor (Új Kelet) Az utóbbi időszak taxis­gyilkosságai, az utasokat mind arcátlanabbul átvágó „hiénák” rablásai, az átte­kinthetetlen tarifarendszer ismét a személyszállító iparosokra irányította a fi­gyelmet, aminek következ­tében szóba került egy la- xistörvény megalkotása. Az érdekképviseleti szer­vezetek igyekeznek egyez­tetni az álláspontjukat, és a taxiskamaránál egymás­nak adják a kilincset a de­legátusok. Nyíregyházán nem telje­sen azok a problémák fog­lalkoztatják a taxisokat, mint a fővárosban. Itt még nem jellemző a tízszeres fu­vardíj, és a város méretei miatt sem tudnak harminc kilométeres felesleges ki­térőt tenni az utassal. Ugyan­akkor itt sem elégedettek sem a helyi, sem az országos szabályozással, ráadásul a rendezetlenségnek gyakran az utas látja kárát. Zentai Károly, a Viking taxi vezetője korábban dol­gozott a közlekedési fel­ügyeletnél is, és jól átlátja az ellenőrzés hiányosságait, a kiskapukat, a kibúvókat. Jellemző példa, amikor Nyír­egyházán az utas leszáll a vasútállomáson, kilép a vá­róteremből, és beszáll az első taxiba. Rendszerint nem is kérdezi, mennyibe kerül a fuvar, vagy milyen tarifával számítja a sofőr a költsége­ket. Csak akkor lepődik meg, amikor a célba érésé­nél fizetni kell. Eszébe jut, hogy legutóbb feleannyiba került ugyanaz a távolság. Rossz beidegződés, mert nem kell feltétlenül az elöl álló taxiba ülni, és nem szá­mít illetlenségnek a viteldíj felől érdeklődni. Nem bizonyult szerencsés ötletnek, amikor a nyolcfo­kozatú tarifa bevezetését tet­ték kötelezővé. A gépkocsi- vezetőnek kötelező látható helyre kirakni a tarifatáblá­zatot, de ez rendszerint csak egy sorszámozott adathal­maz, amiből az utas semmit sem ért. Ha a sorszámok mel­lett szerepelne például, hogy földút, külterület vagy hegy­menet, akkor nyomon kö­vethető lenne a számítás. így azonban annyit kér a taxis, amennyit nem szégyell. Négy évvel ezelőtt megpró­báltak rendet teremteni a ta­xis fronton, és akkor sikerült is kiszűrni a feketén dolgo­zókat. A jellegzetes sárga rendszá- mol csak azok kaphatták meg, akik rendezték minden köztartozásukat, és még egy szakvizsgán is átestek. Azóta viszont hiányos az ellenőrzés rendszere. Jelenleg körülbe­lül kétszázötvenen rendel­keznek iparengedélylyel, ugyanakkor közel négyszáz pár sárga rendszám van kint a tulajdonosoknál. Nem biztos, hogy ezeket a rendszámokat felhasználva nem végeznek személyfuvarozást. A rendőr sem tud mit kezdeni, ha iga­zoltatáskor rendben van a műszaki állapot és a zöldkár­tya, az iparengedélyt és a tb-, valamint az adóigazolásokat nem kérheti. Csak négermun­kásoknak nevezik szakmai berkekben, amikor az éjsza­ka pihenő sofőr kölcsön adja gépkocsiját egy jó ismerős­nek egy kis feketemunkára. Ilyenkor is nehéz a tetten érés, hisz a jármű papírjai rendben vannak. A rendőrhatóságot már az nem is érdekelheti, hogy hivatalosan bejelentett alkalmazott vezeti-e a kocsit, vagy feketén dolgoznak vele. Az ilyen fuvarokkal a tisztes­ségesen dolgozó iparosok elől veszik el a kenyérkere­seti lehetőséget. Tervezik a hatósági ár be­vezetését, ami talán gátat vet­het a féktelen áremeléseknek. Nem lenne jó, ha ez fix ár len­ne, hiszen különbséget kell tenni a szolgáltatás színvona­la között, de legalább kizár­hatja a parttalan rablás lehető­ségét. Az „öreg” taxis véle­ménye szerint a külföldiek már sokkal dörzsöltebbek. Ők mindig megkérdezik a vitel­díjat, mielőtt beszállnának a kocsiba. Egy iskolaigazgató „álmai” Hatházi Andrea (Uj Kelet) A város az államtól ilyen cí­men 650 millió forintot kap, amelyhez lehetőségeihez mér­ten saját erőt is mellékelve kell megoldani az iskolaügyet. (Mindenkinek az volt az érde­ke, hogy ez a csere minél ha­marabb megvalósuljon, minél jobb legyen, és az ezzel kap­csolatos költségek is a városon belül maradjanak. Saját terve­zővel, saját ipari vállalkozók munkája nyomán szülessen meg az új iskolaépület, hiszen így az iparűzési adó is berke­ken belül marad, nem szólva arról az erkölcsi felelősségről, amelynek alapján mindenki a saját portáján, azaz városában a legjobb munkát igyekszik végezni.) Az önkormányzat több helyszínt is felajánlott (Búza utca, István utca ), de az iskola vezetősége a legjobbnak azt tartotta, ha a intézmény a városköpontban marad, így a végleges helyszínnek a Vay Ádám körúton lévő (a Domus Áruház és a Városi Galéria kö­zötti) üres telket választotta. A megvalósulni látszó ál­mokról kérdeztem a Kodály Zoltán Általános Iskola igaz­gatóját, Alexa Lászlót.- Az iskola érdekeit szem előtt tartva, hogyan vélekedik a tervezett építési helyről?- Bármennyire öröm egy szép és új épületbe költözni, bizton állíthatom, hogy isko­lánk inkább veszít, mint nyer ezen a cserén. A felkínált hely­színek között legjobbnak a Vay Ádám körúton lévőt tartom, de két érv is ellene szólt. Kisebb, mint jelenlegi iskolánk épüle­tének területe, és a körút for­galmát tekintve talán zajosabb, szennyezettebb levegőjű is. Mivel gyermekintézményről van szó, nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy az autók ezen a szakaszon igen nagy sebességgel haladnak, amely állandó veszélyt jelent­het majd tanulóinknak. — Zárt. meghívásos pályázat alapján öt építészt kértek fel a tervek elkészítésére, közülük négyen he is adták a kitűzött határidőn belül a terveket. Kulcsár Attila és Balázs Tibor terveit fogadta el a szakmai bizottság, és azok további ki­dolgozására kérték fel a pályá­zókat. A bíráló bizottságnak Ön is tagja volt, hogyan érté­keli a pályamunkákat?- Mindkét terv teljesíti az iskolával kapcsolatos elvárá­sainkat. Mivel a Vay Ádám körút forgalma miatt zajos, így szerintem nem szerencsés erre az oldalra építeni a tanterme­ket, a Domus épületére, a Ta­vasz vagy a Selyem utcára néző termek talán csendesebbek len­nének. Kulcsár Attila a körúti utcafrontra tervezte a termeket, míg Balázs Tibor a belső ud­var felé. Szakemberek szerint szigeteléssel ez a zaj kivédhe­tő. Nemcsak a zajt kell azon­ban szigetelni, hanem az épü­let rezgését is csillapítani kell. Ehhez viszont az szükséges, hogy a hangversenyterem ne az utcafronton legyen. Balázs Ti­bor ezt figyelembe vette, ezért én ezt jobbnak tartom.-A tcn’ek még további kidol­gozás alatt vannak, így-talán érdemes saját elvárásait, álma­it is megfogalmazni.- Nagyon fontos, hogy az épület világos, jól átjárható és átlátható legyen. Gyerekek számára készül, ezért barátsá­gosnak, otthonosnak kell len­nie. Jelenlegi iskolánk - annak ellenére, hogy százhat éves - tágas és levegős. Speciális te­vékenységünk, az ének-zene tagozat miatt a jó akusztika szinte elsődleges feltétel. So­kan látogatják már a tanítási óráinkat, erre is felkészülve az lenne az optimális, ha nagyobb légterű helyiségek lennének. A legsarkalatosabb pont a meg­felelő hangversenyterem. Mi­vel ezt csak a építkezés után minősíthetjük, csupán bízni tudunk a szakemberek tervei­ben.- Az iskola tanulói folyama­tos úszásoktatásban vesznek részt. Az előző években elnyer­te az intézmény a legfittebb is­kola címet. Számíthatnak-e uszodára, megfelelő tornate­remre?- Névadónk, Kodály Zoltán mondta: „Addig nem beszél­hetünk testnevelésről, amíg a gyermek mindennapi tornája után le nem moshatja magát tetőtől talpig az iskola kristály- tiszta medencéjében”. A pályá­zati kiírásban ugyan nem sze­repelt uszoda, de reményeink­ben igen. Az elkövetkező öt- ven-hetven évben városunk nem épít újabb iskolát, így nagy lehetőséget hagyunk ki, ha erről lemondunk. A környe­ző iskolák számára is kedvező lenne, ha a városközpontban működne egy tanuszoda. A nyíregyházi átlaghoz képest kapunk egy nagy méretű tor­natermet.- Mikor várható a költözkö­dés?- Ha most ősszel megkezdő­dik az építkezés, és minden op­timálisan halad, legkorábban 2000. szeptember 1-jén kezd­hetjük az új falak között a ta­nítást, a végső határidő 2001. szeptember 1. Városunk talán legrégebbi általános iskolájának új épületbe kell költöznie. Az egyházak kártalanítási fo­lyamata alapján a nyíregyházi evangélikus egyház visszakérte a városi önkormányzattól a Kodály Zol­tán Általános Iskola (volt 4. Sz. Ált. Isk.) épületét. Sok vita, találgatás után a város első emberei úgy határoztak, hogy teljesen új épülettel ajándékozzák meg a mára már világhírűvé vált intézményt. S hogy miből sikerül finanszírozni az építkezést? Nyíregy­háza Megyei Jogú Város Önkormányzatát állami kár­talanítás illeti meg ezért a „gesztusért”. Hírcsokor Új Kelet-információ Március 4-ére, szerdá­ra a megyeszékhely pol­gármestere, Csabai Lász- lóné tanácskozásra hívta össze a nyíregyházi Hiva­tásos Önkormányzat Tűz­oltó Parancsnokság műkö­dési lerülétén lévő telepü­lések polgármestereit. A megbeszélésen a tűzoltó­ság vezetői tájékoztatást adnak munkájukról, és se­gítséget kérnek az önkor­mányzati vezetőktől a tü­zek megelőzése érdekében. *** A Munkáspárt céljai­ról tart tájékoztatót már­cius 6-án este öt órakor Nyíregyházán, a Vasutas Művelődési Házban (Tol­di u. 23) Szőllősiné Fitos Éva, a párt országos alcl- nöke. Szabó Zoltán önkor­mányzati képviselő a tes­tületben végzett munkájá­ról ad számot. *** A Nyíregyházi Zeneis­kola tanárai az intézmény hangversenytermében kon­certeznek március 7-én, szombaton 17 órától. Be­vezetőt Fclbermann End­re alpolgármester mond. A pedagógus művészek előadásában egyebek mel­lett Brahms-, Beethoven­éi Sfratm-művek csen­dülnek fel. * ** A Nők Ökumenikus Vi­lágnapja alkalmából imád­koznak a város hívői már­cius 6-án, pénteken 17 órától a görög katolikus parókia hittantermében, a Bercsényi utca 7. szám alatt. *** A polgármesteri hiva­tal ingyenes számán, 06/ 80 414-414. tehetnek ja­vaslatot a város lakói arra, hogy mi legyen a Sóstó jelképe, és milyen célra hasznosítsák a későbbiek­ben a Krúdy Szállót. Foto. Csonka Robert

Next

/
Oldalképek
Tartalom