Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-11 / 59. szám
1998. március 11., szerda A büntetőeljárási törvény MTI ___________ Az 1973-as büntetőeljárási törvény helyébe lépő új jogszabály a megváltozott körülményekhez igazítja, differenciáltabbá teszi az ügyek elbírálását. A törvény értelmében alapvetően megváltozik az ügyész szerepe, aki nagyobb beleszólási lehetőséget kap a nyomozás folyamatába: nemcsak utólag és kívülről felügyeli a nyomozást, hanem közben is aktívan részt vesz annak irányításában. Megnő az ügyész mérlegelési jogköre, lehetőséget kap arra, hogy csekély súlyú bűn- cselekmény esetén mellőzze a vádemelést. Fontos újdonság a tanúvédelem erősítése. Az új rendszerben a tanú neve eltitkolható, s kiemelkedő súlyú bűnügy koronatanújának meg sem kell jelennie a tárgyaláson. Őt a nyomozási bíró hallgatja ki, vallomását a tárgyaláson csak ismertetik. Különösen indokolt esetben a rendőrség személyes védelmet biztosít számára. A sértett jogait előtérbe helyezve, a jogszabály bevezeti a pótmagánvád intézményét. Ha az ügyészség megszünteti a nyomozást, mert szerinte nem bizonyított a cselekmény, a sértett pót- magánvádlóként indítványozhatja a bírósági eljárás lefolytatását. Új intézmény az óvadék, amely a letartóztatást helyettesíti olyan bűncselekmény esetén, ahol a büntetési tétel a nyolc évet nem haladja meg. Nem alkalmazható kiskorú sérelmére, illetve bűn- szövetségben, üzletszerűen elkövetett bűnügyekben. Az eljárás gyorsítását szolgálja az a rendelkezés, hogy tettenérés esetén az elkövetőt 15 napon belül bíróság elé kell állítani, ha a büntetési tétel nem haladja meg a nyolc évet és a többi jogszabályban meghatározott feltétel is fennáll. Csak elnevezésében jelent újdonságot a nyomozási bíró. A bírói szervezet számos tagja jelenleg is hasonló funkciót lát el: a letartóztatást és a titkos információ- gyűjtést ma is bírónak kell elrendelnie. A jövőben alapvető szabadságjogokat érintő kérdésekben bíró rendeli el a kényszerintézkedéseket, mint például az ügyvédi irodában, egészségügyi intézményben tartandó házkutatást. Kibővül a megyei bíróságok hatásköre: míg jelenleg szinte kizárólag az emberölési ügyek indulnak ezen a szinten, a jövőben itt kezdik meg a nagyobb gazdasági bűncselekmények tárgyalását is, ami - a bírák nagyobb szakmai tapasztalata révén - várhatóan gyorsabb elbírálást jelent majd. A törvény 2000 január elsején lép hatályba, de a különösen sürgős problémákat illetően - mint a tanúvédelem és az úgynevezett fedett nyomozás (amikor a nyomozó beépül a bűnszervezetbe) - külön törvény készül, amit a tervek szerint már idén ősszel elfogadhat az új parlament. Társadalmi szervezetek támogatása MTI Az Országgyűlés 228 támogató, két ellenszavazattal és négy tartózkodással határozatot fogadott el a társadalmi szervezetek 1998-as költségvetési támogatásáról. Az idén összeOktatási bizottság MTI A felsőoktatási integráció fontosságát és ezzel összefüggésben a Világbankkal aláírt 250 millió dolláros hitelmegállapodás jelentőségét emelte ki Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter az Ország- gyűlés Oktatási, Tudományos, Ifjúsági és Sport Bizottságában kedden tartott meghallgatásán. A kultuszminiszter rámutatott, hogy az oktatási kormányzat az elmúlt négy évben hozott intézkedései kifejezetten az esélyegyenlőség megteremtésére irányultak. Emlékeztetett arra, hogy míg 1990-91-ben 77 ezren tanultak nappali tagozaton sen 291,1 millió forintot osztottak szét a különböző civil szervezetek között. A parlament kivételes eljárásban tárgyalta meg az előterjesztést, hogy a társadalmi szervezetek minél előbb megkaphassák az ez évi támogatást. és államilag finanszírozott helyeken, addig az idén már 166 ezer hallgató vesz részt a felsőoktatásban. Magyar Bálint a közoktatásban az esélyegyenlőségnövelő intézkedések között említette a kötelező iskoláztatás 18 éves életkorig való kiterjesztését, a Nemzeti Alaptantervet, az „Európában egyedülálló” Sulinet- programot, az idegen nyelvek oktatásának ösztönzését, valamint a különleges közoktatási támogatásokat. A beszámoló vitájában ellenzéki képviselők szóvá tették, hogy a kultuszminiszter rózsaszínűbb képet festett az oktatás helyzetéről, mint amilyen az tapasztalataik szerint a valóságban. Indokolatlan a félelem Hazai krónika Nem veszélyezteti agyhártyagyulladás az Ausztriába vagy Németországba tartó magyar turistákat - nyilatkozta az MTI-nek kedden az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának vezetője. MTI ___ A főorvos indokolatlannak tartja az utazások esetleges elhalasztását éppúgy, mint azt, hogy az utazók antibiotikumokkal kezeljék magukat vagy védőoltást kérjenek. A Magyarországon rendelkezésre álló vakcina csak azoknak javasolt, akik az igazán veszélyeztetett országokba utaznak. Vass Adóm hangsúlyozta: a mindkét országban kialakult és Magyar- országra is átterjedt pánik- hangulat indokolatlan, sem Ausztriában, sem Németországban nem volt és ma sincs szó agyhártyagyulladás-járványról. Az osztrák és német járványügyi szakértőktől kapott információk alapján a főorvos elmondta: Bajorországban februárban egy hét alatt hatan betegedtek meg agyhártyagyulladásban, és egy ember meghalt. Március 1 -je óta azonban nem történt újabb megbetegedés. Az úgynevezett meningo- kokkusz-baktérium okozta gennyes agyhártyagyulladás egyébként minden évben rendszesen előfordul Németországban; tavaly például 800 ilyen eset volt, egymástól teljesen függetlenül. Idén az első öt hét alatt 58 megbetegedést jelentettek. Osztrák szakértők ugyanakkor rámutatnak, hogy más években, hasonló időszakban, havonta 17-19 eset szokott előfordulni. Vass Ádám főorvos hozzátette: a meningokokkusz- baktérium Magyarországon is rendszeresen okoz megbetegedéseket. A betegek száma az utóbbi években évi 20- 30 között változott. Közülük azonban egyik sem „imporMTI ___ Ma gyarország várhatóan két vezető diplomatát jelöl abba a különleges ENSZ fegyverzetellenőrzési csoportba, amely az iraki elnöki paloták átvizsgálását fogja elvégezni - jelentette ki kedden Horváth Gábor külügyi szóvivő az MTI munkatársának. A magyar diplomaták részvételére vonatkozó felkérés hétfőn érkezett a Külügyminisztériumba a különleges csoport vezetésére megbízott Srí Lanka-i diplomatától, Disajanta Danapalától. A külügyi szóvivő elmondása szerint Magyarország két, a térségben dolgozó és arabul beszélő vezető diplomatát jelöl a grémiumba. A döntés — a szükséges egyeztetéseket követően - várhatóan már kedden megszületik a Külügyminisztériumban. Az Irak és az ENSZ közötti megállapodás alapján a világszervezet főtitkára az UNSCOM elnökével és a Nemzetközi Atomtálta” a betegséget, és az egyes esetek között nem volt összefüggés. A WHO adatai szerint a Földön évente 350 ezer meningokokkusz okozta gennyes agyhártyagyulladás fordul elő. A betegek közül átlagosan minden tizedik meghal, ők döntő többségükben a súlyos járványok formájában terjedő agyhártyagyulladás áldozatai. Ezek a járványok elsősorban az Afrika közepén fekvő országokban, valamint Dél-Amerikában és Ázsiában fordulnak elő. A járványokat a meningokokkusz A alcsoportja okozza, ezzel szemben az Ausztriában és Németországban kimutatott baktériumok a B, illetve a C alcsoportba tartoznak - mutatott rá Vass Ádám. A járványos agyhártyagyulladás kórokozója egyébként rendkívül érzékeny, szobahőmérsékleten órák alatt elpusztul, és különösen érzékeny a hideg és a kiszáradás iránt. A megbetegedés pedig jól kezelhető meghatározott antibiotikumokkal. energia Ügynökség főtitkárával együtt hozta létre a tapasztalt diplomatákból álló különleges csoportot, amely az ENSZ fegyverzetellenőreivel együtt Szaddám Húszéin elnök palotáit fogja átvizsgálni. A testület várhatóan száz diplomatából áll majd, s közülük a tervek szerint két-két főt jelölnek ki az egyes ellenőrzéseken való részvételre.- A felkérés a részvételre a magyar diplomáciának szóló elismerést jelzi. Magyarország következetesen támogatja az ENSZ nemzetközi biztonságot erősítő lépéseit, így az Irakra vonatkozó biztonsági tanácsi határozatok érvényre juttatását, s tevékenyen részt vállal a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó nemzetközi erőfeszítésekben is - hangsúlyozta a szóvivő. A Külügyminisztérium reméli, hogy az ENSZ és Irak közötti megállapodás végrehajtása a magyardiplomaták részvételével zökkenőmentesen valósul meg, ami az Irakkal kapcsolatos helyzet tartós és politikai megoldását eredményezi. Autóbusz és kamion MTI Frontálisan ütközött egy menetrend szerint közlekedő autóbusz és egy jugoszláv kamion kedden reggel Székesfehérvár külterületén, a 81-es úton. A balesetnek a rendőrség tájékoztatása szerint 4 súlyos és 19 könnyű sérültje van. Súlyosan sérült - lábszártörést szenvedett - áz autóbusz vétlen vezetője is. A balesetet, mint azt Kádár Lajos rendőrőrnagy, a Székesfehérvári Városi Rendőrkapitányság Közlekedési Osztályának vezetője az MTI munkatársának elmondta, a kamionsofőr figyelmetlensége okozta; a jármű vezetője későn észlelte ugyanis, hogy előtte forgalmi okból leállt a forgalom, kerülni akart, s frontálisan ütközött a vele szemben szabályosan közlekedő autóbusszal. Az ütközés következtében a kamion az útmenti árokba csúszott. A sérülteket a székesfehérvári Szent György Kórházba szállították. A déli órákban még folyt a vizsgálatuk, illetve megkezdték a súlyosan sérült buszsofőr operálását. Életveszélyben egyetlen sérült sincs. A helyszínelés a déli órákban befejeződött, addig egy sávon haladt a forgalom. Magyar diplomaták Irakban \ Hírről V hírre Palotai István (Új Kelet) Most, hogy a választások napja közeledik, egyre többször jut eszembe a politikai nézetek titkosságához való emberi hozzáállás, annak „szentsége” és tisztelete, illetve az a tény, hogy ennek kultúrája szinte nemzetenként mennyire különbözik. Nem magáról az elvről és a jogról beszélek, hiszen az minden demokratikus államban evidencia, hanem arról, hogy a választópolgárok mennyire fedik fel nézeteiket és voksolásukat egymás előtt. Az amerikaiak köztudottan nem politizálnak, pontosabban náluk a politizálás csak a belpolitikai kérdésekre korlátozódik, ugyanakkor hovatartozásuk „rendje” sokkal „adottabb”, mint bárhol másutt a világon. Az ingadozók tábora, amelyik mindkét oldalra leadhatja voksát, nem túl népes, és így a választásokon való részvételre való rábírás mindkét oldal elemi érdeke. Az amerikai nép büszkén és önként szokta hangoztatni hovatartozását, és nézeteiért vitába is bocsátkozik. Európában már jóval bonyolultabb ez a kérdés. A mediterrán országokban a politizálás az emberek kommunikációjának szerves része. Athénban egy pilótasztrájk alkalmával szerencsém volt megfigyelni, ahogy a görögök huszonnégy órán át tűiként voltak képesek csoportos politizálással múlatni idejüket. Szabályos köröket alkotva, mindenkit végighallgatva „váltották a világot”... Az olaszok; a spanyolok, a franciák vehemensén és nagy' előszeretettel politizálnak, azonban mindez nem jelenti azt, hogy nyíltan meg is mondják, kir^ fognak voksolni, illetve kire voksoltak; A németek már kevésbé foglalkoznak nézeteik cseréjével, inkább kérdéseket veinek fel, kérdésre kérdéssel válaszolnak. Kevesen vallják be hovatartozásukat, illetve azt, hogy kit óhajtanak a bársonyszékbe ültetni Legszigorúbbak a svédek: ’ a politikai nézetek legcsekélyebb hangoztatására is elutasítóan viselkednek: „Engem te ne agitálj, majd én döntök, ahogy helyesnek tartom”. Azl megkérdezni pedig, hogy ki kire szavaz vagy szavazott, még családon belül is (!) a lcg- otrombább tolakodás! A házastársak sem tudják, hogy párjuk kire szavazott. És mi vajon milyenek vagyunk? A nyílt nemzetek közé tartozunk és legtöbben színt is vallunk, ha kérdeznek (sokszor akkor is. ha nem...). Nem rejtjük véka alá nézeteinket, azonban - sajnos - ennek néhányan (?) később meg is isszák a levét... A munkaadók egy része ugyanis - a vonatkozó törvények ellenére - „patriarchális politikai hűséget” vár el „jobbágyaitól” és ennek be nem tartásáért kíméletlenül bosszút áll. S addig, ameddig ezek a törvénysértések nem kerülnek a felszínre, addig lépni se lehel ellenük... Ennek a „jelenségnek” a megszűnése jelenti majd a magyar demokrácia egyik sarokkövének megszületéséi. És addig? Addig pedig jobb, ha az ember óvatos... Százmillió az ORFK-nak MTI _____ ____ A Hungária Biztosító Rt. 100 millió forinttal támogatja az idén az Országos Rendőr-főkapitányság bűn-, baleset- és kármegelőzési tevékenységét. A megállapodást kedden írta alá Patai Mihály, a biztosító elnök-vezérigazgatója és Forgács László, az ORFK vezetője. A vezérőrnagy az aláírást követően elmondta, hogy a támogatásból 40 millió forintot a megyei rendőrszervezetek, míg 20 millió forintot a Budapesti Rendőr-főkapitányság használhat fel bűnmegelőzési feladataira. Mindkét szervezet kiemelten fontos területnek tartja a gép- járműlopások megelőzését. Javítani szeretnének a felderítés sek hatékonyságán is. Ez közvetlenül is csökkentheti a biztosító évi több milliárd forintos gépkocsilopásból származó kárát, és hozzájárulhat az ilyen típusú bűncselekmények visszaszorításához is. A fővárosban tavaly és az idén már csökkent a gépkocsilopások száma. Az első hónapok javuló adataihoz jelentősen hozzájárult, hogy a bolti sorozat- és a Fenyő-gyilkosságot követően több rendőr járőrözik Budapest utcáin. A fokozottabb rendőri jelenlétet sokáig már nem tudja finanszírozni az ORFK, ezért várhatóan az év hátralévő felében a az eddiginél kedvezőtlenebb helyzetet tükröznek majd a mutatók. A Hungária Biztosító és az ORFK közös céljai között szerepel a biztosítási csalásra irányuló bűncselekmények eredményesebb megelőzése és felderítése is. Szorosabb együttműködésre itt is szükség van, hiszen ma már olyan szervezetten és kitervelten hajtanak végre biztosítási csalásokat, hogy még megalapozott gyanú esetén is csak nagyon nehezen tudja bizonyítani a biztosító.
