Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-09 / 33. szám
Interjú 1998. február 9.. hétfő Megállunk a saját lábunkon? Hétindító beszélgetés Nyíregyháza város 1998. évi költségvetéséről Hosszú egyeztetés és számolgatás után múlt héten elkészült az írásos előterjesztés Nyíregyháza idei költségvetéséről. Bartha László (B. L.) szabaddemokrata képviselő, Tormássi Géza (T. G.) kereszténydemokrata frakcióvezető és Tukacs István (T. I.) szocialista frakcióvezető voltak az Új Kelet „kerékasztalának” vendégei. A nyíregyházi képviselő- testület most pénteken tárgyalja az anyagot, ha elfogadják, akkor 1998-ban 10 milliárd 758 millió 821 forintból gazdálkodhat majd a város. Száraz Attila (Új Kelet)- Első olvasatban kinek hogy tetszik Nyíregyháza 1998-as költségvetése? T. I.: - Az elkészült költségvetési előterjesztés megfelel a már korábban elfogadott költségvetési koncepciónak, és megfelel a törvény előírásainak is. A bevételi oldalon nagyon feszített. A kiadásokról elmondható, hogy a kötelező feladatokat ellátja, az áthúzódó fejlesztéseket pedig be tudja fejezni. Újdonság, hogy új állami normatívák jelentek meg, viszont forráskiegészí- tésre kénytelenek leszünk 200 milliós kérelmet benyújtani mint önhibáján kívül hátrányos helyzetbe jutott önkormányzat. Amennyiben ezt nem kapjuk meg, akkor erre az összegre hitelt kell felvenni.- Alig pár napja volt a megyegyűlés, ott is hasonló nagyságrendű forráshiányos kérelemről esett szó. Furcsa, hogy ott az MSZP- igaz, ellenzéki oldalról - ezt a 200 milliós kérelembeadást nehezményezte, Nyíregyházán pedig, mint a várost vezető koalíció leg- nagyobb pártja, ő maga terjeszti elő... T. I.: - Az MSZP a megyei közgyűlésben azt hiányolta, hogy az elmúlt évek során évről évre, költségvetésről költségvetésre az intézményi szféra átvilágítása, racionalizálása nem történi meg, így aztán elmaradt a pénzügyi terv átrendezése is. Nyíregyháza ebből a szempontból különbözik a megyei önkormányzattól. Mindenki emlékezhet rá, városunkban véres verejtékkel, paprikás hangulatú viták során az intézményi szférában egyfajta átrendeződést hajtottunk végre. Gondolok itt például iskolák összevonására, megszüntetésére. Megpróbáltuk intézményeink költségvetését optimalizálni. B. L.: - A három hónappal ezelőtti, a költségvetés koncepciójáról folytatott beszélgetésünkhöz képest sajnos meg kell állapítsam: szőkébb lett a költségvetés. A mostani számokat látva, be kell ismernem, akkor túl optimistán nyilatkoztam. Az azonban nem vitatható, hogy az alapokat tartalmazza a pénzügyi terv. így tehát ’98-ban is működőképes marad a város. Biztatónak tartom, hogy az idén a korábbi évekhez képest nő az önkormányzat saját bevétele. Számszerűsítve: saját bevétele az összköltségvetés 51 százaléka, miközben 33 százalék az állami normatív hozzájárulás. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos szintig önálló lábra állhat az önkormányzat, nincs teljes egészében kiszolgáltatva az államnak. Sajnos a növekmény nem fedezi teljes egészében azokat a feladatokat, amelyeket el kell látnia. A kiadási oldalon szembetűnő, hogy a személyi jellegű kiadások és munkaadói járulékok az összkiadás 44 százalékát jelentik. Tulajdonképpen az összköltségvetés 14,5 százalékát, azaz másfél milliárd forintot visszafizetünk az államnak munkaadói járulékként. Nyilván az lenne jó, ha ez az összeg is itt maradhatna nálunk. Európai összehasonlítások szerint egy önkonnányzat akkor működik jól, ha a költségvetés 14-15 százalékát fejlesztésre tudja fordítani. Sajnos mi csak tíz százalékot használhatunk fel erre a célra. T. G.: — Azzal kell kezdenem, hogy irigylem a koalíció két képviselőjét, akik a költségvetési előterjesztést hamarabb kézhez kapták, mint én.- Közgyűlés előtt mennyi idővel kellene kézhez kapniuk az anyagot? T. G.: - Egy héttel... Alapjában véve nekem az egésszel az a problémám, hogy az előkészítésből a szakbizottságok ki voltak zárva. Szerda estig, az anyag elkészültéig minden, a költségvetéssel kapcsolatos infonnáció zárolva volt még előttünk, demokratikus úton megválasztott nyíregyházi képviselők előtt is. Megítélésem szerint ezzel nemcsak minket, hanem minden egyes szakmai bizottságot arcul csaptak, mert a bizottság tagjai előzetesen nem fejthették ki szakmai véleményüket. Ezzel együtt a képviselők és a pozitív lobbik mozgástere rendkívüli módon leszűkült.- Az előttünk fekvő anyag ezek szerint már szentírás, azokon a szakbizottságok nem változtathatnak? T. G.: - Az előterjesztésben általános tartalékként 16,4 millió forintot jelöltek meg. Ez gyakorlatilag egy 10,7 milliárdos költségvetésben semmilyen mozgásteret nem jelent. Megítélésem szerint az egész költségvetési előterjesztést számszakilag rakták össze. A bevételhez - ha nem is a fűnyíróelv alapján - elkezdték nyesegetni a kiadásokat. Miután az előterjesztés összeállításához, a „nyesegetéshez” nem kérték a szakbizottságok véleményét, nem értem, Nyíregyházán miért beszélünk bármiféle demokráciáról? Emlékszem, a mostani ön- kormányzati ciklus első esztendejében még több költségvetési tervezetet kaptunk. Nyilván az sem volt jó. Most eljutottunk a másik végletig. Túl későn kaptuk meg ahhoz, hogy azon bármiféle változtatást hajtsunk végre. Mint képviselő, mint a városüzemeltetési bizottság elnöke, a gazdasági bizottság tagja, ezt nagyon sérelmezem. T. I.: - Nem értek egyet azzal, hogy nem történik meg a költségvetés demokratikus egyeztetése az elfogadás előtt. Vitatom, hogy a lehetséges egyeztetésre nem kerül sor, mire például ez a cikk megjelenik, a polgármester asszony már egyeztetett az ellenzékkel. A jövő héten megvitatják az előterjesztést a bizottságok is. Azt elismerem, hogy a szak- bizottságok nem az előterjesztés elkészülte előtt vitatták meg az anyagot, de nem feltétlenül gondolom azt, hogy - nevezzük nevén - a lobbiérdekeknek a költségvetés kezdeti időszakában kell megjelenniük, különösen akkor, ha a mozgásterünk ilyen szűk. B. L.: - Valóban így van, hiába tárgyalják meg a bizottságok a költségvetést, egyszerűen nincs mozgásterük, és ez nei n a demokrácia hiányából adódik, hanem azért, mert „visít” a költségvetés. Amikor egy önkormányzat forráshiányos kérelmet készít, akkor a kötelező feladatait is csak nagy nehézségek árán tudja ellátni. T. G.: - Én úgy látom, hogy azok a lobbik, amelyek eddig szakmai vonalon működtek, most kiszorultak. Választás évében vagyunk, a koalícióban lévő képviselők viszont kilobbizták maguknak azokat a dolgokat, amikkel ők a választásokon előnnyel indulhatnak. Számomra természetes, ha ők ezzel a felvetéssel nem értenek egyet, de akkor is ez a valóság.- Mennyire sikerült az előzetes egyeztetéseknek megfelelően belső szerkezetileg is eltalálni a költségvetés egyensúlyát? T. I.: — Az előzetes egyeztetésekkor már látszott, hogy nehéz dolgunk lesz. Teljes egyetértés volt azonban abban, hogy elsősorban akötelező feladatokra kell összpontosítanunk. Nagyon fontosnak tartom, hogy az önkormányzat az intézményekkel történő megbeszélés után biztosítani tudja az intézmények működéséhez szükséges feltételeket. Ez például a közalkalmazottakat főleg abban érinti, hogy a költség- vetési törvény és a bérek egyeztetése részben előírt, részben javasolt bizonyos bérszintteljesí- tést, amit az önkormányzat is garantálni tud, de csak úgy, ha a költségvetési törvény vitájakor felmerült kétszázalékos létszám- csökkenés megtörténik. így az önkormányzat ezen a területen továbbra is segíteni fogja a korkedvezményes nyugdíjazás fennmaradását. Ez a két százalék nem vonatkozik a szociális és egészségügyi szférára, hiszen ott éppen a központi normatívák miatt bér- és létszámnövekedéssel számolunk. Az intézményeken kívül kiemelt terület a fejlesztés lehet. A fejlesztésen belül hat százalék megy el a tavalyról elmaradt kifizetésekre, 73 százalék a folyamatban lévő feladatok aránya, és 21 százalék az, amit az új, indulófejlesztésekre fordítunk. A költségvetésből összességében egy- milliárd forintot fordítunk fejlesztésre. Ez az összeg az Útalap, a Környezetvédelmi Alap elnyert támogatásaival növelhető. Az önkormányzat vezetése ezután is azt az elvet fogja támogatni - nagyon helyesen -, hogy a megszerezhető állami pénzeket a megyeszékhelyre hozza. Ezzel minden forintunkhoz további l-2iforint kerül.- Nézzük részleteiben is a költségvetést. Milyen fejlesztések lesznek 1998-ban Nyíregyházán? B. L.: - A folyamatban lévő, illetve korábbról áthúzódó feladatok közül kiemelkedik az orosi szeméttelep-bővítés, aNyír- egyháza-Kótaj kerékpárút építése, a bujtosi tavak tájrendezése, a Bujtos-, Sóstó-, Damjanich laktanya-környéki szennyvízcsatorna továbbépítése, temetőfejlesztés, a Krúdy Gyula Gimnázium rekonstrukciója. Húsz éve ígéri már a város vezetése, hogy a két sorompót kikerülve, egyszereljut- hataak a Sóstóhegyen élők Nyíregyházára. Az idén elkezdődik a sóstóhegyi összekötőút építése, erre a célra 206 millió forintot terveztek be. Szintén jelentős beruházás az Ipari Park és Kistelekiszőlő szennyvízcsatornával való összekötése. Fontos még kiemelni a szennyvíz-, iszapkezelési programot. Ez egy hároméves fejlesztés, aminek az első évében közel hatvanegymillió forintot terveztek be. Ebben az évben megkezdődik a Kodály Zoltán Zenei Általános Iskola, a kisle- lekiszőlői óvoda, az örökösföldi szervizút és a nyírszőlői buszforduló építése is. A megyei önkormányzattal közösen szintén elkezdődik a megyei tüdőgondozói program. Szerepel még a fejlesztési feladatok közöli a Volán Rt. privatizációjaként feltüntet-, ve egy húszmilliós tétel, mely valójában autóbusz-korszerűsítést jelent. Ki kell emelni, hogy bár ’97-ben egy fillér sem jutott magánerős útépítésre, közműépítésre és közműfejlesztési hozzájám- lásra, ám a városlakók és a képviselők nyomására az idén. a szűkös idők közepette is ezekre a feladatokra összesen kilencvcnmil- liót fordít az önkonnányzat.- A lakásprogram sora üresen árválkodik a költségvetésben, erre a célra idén sem jut pénz? B. L.: - Nem. Sajnos egyszerűen nincs rá keret... T. G.: - Amikor a város működéséről beszélünk, nemcsak az intézményekről és a fejlesztésekről kell szólni, hanem az üzemeltetési feladatokról is. Ötszázmilliós volt az iroda által megjelölt igény, és ezt nyirbálták meg közel százmillió forinttal. Nagyon alacsony ez a szám. Még a múlt év novemberében készített a Városüzemeltetési Kht. egy szakbizottsági anyagot, melyben össze voltak állítva a legfontosabb feladatok. Ezeknek az elvégzéséhez nyolcszázmillió forint kellett volna. Ezt az anyagot aztán a helyszínen villámgyorsan összeszedték, mert sem a hivatallal, sem a tisztségviselőkkel nem egyeztették. Ahhoz, hogy Nyíregyháza üzemeltetése zavartalan legyen, a most betervezett összeg többszöröse is kevés lenne. A fejlesztési feladatok számbavétele közben az felejtődik el, hogy azokat az üzemeltetés szempontjából is rangsorolni kellene, hiszen a fejlesztések elkészültük után átkerülnek a városüzemeltetéshez.- Melyek azok a városüzemeltetési feladatok, amelyek elmaradnak, amelyeknek a hiányát az egyszerű városlakó is a bőrén érzi majd? T. G.:-Máraz intézményi szférában lesznek ilyenek, például a felújítási feladatokra szánt pénzeket keményen megnyirbálták. A városüzemeltetési részen kevesebbjut majd az úlalapkészítésre, út- és járdafenntartásra, köztisztaságra, kátyúzásra. Minden feladatot bázisszinten tervezlek, ami azt jelenti, hogy akár az infláció kétszeresével is csökkenhet az idén az a pénz, amit városüzemeltetésre fel lehet használni.- Tukacs úr, korábban szóba került, hogy a költségvetésen belül tíz százalék jut a szociális feladatok ellátására. Sikerült ezt elérni? T. I.: - A Városüzemeltetési Kht.-t éppen azért hoztuk létre, hogy valamennyit megtakarítsunk, ennyi csak a változás a korábbi évhez képest... A szociális oldalon a bevételeknél a normatív állami hozzájárulás jelentősen emelkedett, illetve új normatívák léptek be. A költségvetéshez képest is óriási bevételi összegek szerepelnek a szociális- és gyer- mekjólétialap-hozzájárulásnál, a pénzbeni és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásnál. Ezek együttes összege jóval meghaladja a 200 millió forintot. Hasonlóan magas a normatív hozzájárulás a bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi gondozásnál. Újdonság, hogy megjelent a bölcsődei ellátás is. Az említett tíz százalék - vagy kicsivel több, mint egymil- liárd forint - tehát meglesz. A kiadási oldalon ezt az összeget több tételből kell összeszedni, az intézmények üzemeltetése, önkormányzati feladatok és a fejlesztések között szerepelnek ebből a pénzből részösszegek. Továbbra is fenntartjuk a szociális és bölcsődei intézményeinket. A polgármesteri hivatal működésében szerepel egy több mint félmilliárdos tétel a szociális feladatok ellátására, ide tartozik a tüdőgondozói hálózat korszerűsítése, a Pacsirta utcai idősek otthonának tetőtér-beépítése. Az önkormányzat továbbra is támogatja a „RÉS” Alapítványt, azaz az önhibájukon kívül bajba jutott embereket, akik nem tudják fizetni a közműköltségeket. A szocialista frakció még nem vitatta meg a költségvetést, de úgy gondolom, hogy a szociális szférában nem csorbult az önkormányzat eddigi tekintélye.- Zárjuk azzal a beszélgetést, ami igencsak sarkalatos pontja a költségvetésnek. Ez pedig az adósságszolgálat és a hitelfelvétel, ami összességében közel egymilliárd forintot jelent, azaz az összköltségvetés tíz százalékát. Októberben valószínűleg önkormányzati választások lesznek. Ha esetleg át kell adni a város vezetését egy másik koalíciónak, akkor ez nem kis terhet jelenthet majd az újonnan érkezők számára. B. L.: - Tény, nem lesz könnyű év az idei az önkormányzat életében. Szűkös a költségvetés, közismert, hogy hétszázmilliós hiányt sikerült lefaragni két-há- rom hét leforgása alatt. Az arányokat tekintve, ha sor kerül rá, akkor ugyanannyi adósságállománnyal fogja átadni a képviselő-testület a vezetést a következő koalíciónak, mint amennyivel átvette. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt négy esztendőben az ön- kormányzat piaci vagyona nagymértékben csökkent, de a ugyanilyen mértékben növekedett a korlátozottan vagy teljesen forgalomképtelen - például közmű - vagyona. T. I.: - A költségvetési koncepcióban szerepelt, hogy az összköltségvetés és a hitelállomány aránya nem lehet nagyobb, mint 1994-ben volt. Én a jelenlegi hitelállományt a következő önkonnányzat által is kezelhetőnek tartom. Nem került szóba, de fontos változtatásnak tartom, hogy a jövőben az iparűzési adó három százalékát a vállalkozók maguk ajánlhatják fel sport-, szociális és magánerős szerveződések céljára. Jelenleg a területek pontos meghatározása még folyik. T. G.: — Nagyon nehéz év lesz az idei, ráadásul Nyíregyháza már eladta piacképes vagyonát. Tehát onnan nem várhat az önkormányzat pluszbevételt. Azzal nem értek egyet, hogy ez mind ténylegesen „átalakult” önkormányzati forgalomképtelen vagyonná. Az eladásból származó bevételek egy részét felélte az önkormányzat. Problémát jelent ma jd a következő önkormányzat számára, hogy most már nincs mit eladni Nyíregyházán. Pályázatok készítésénél gondot jelent ma jd, hogy nincs lehetőség vagyontárgyak jelzálogbejegyzésére, mert azokon vagy már van jelzálogjog, vagy már eladták őket. Ebből is látszik, hogy a következő önkormányzatnak jóval szűkebb lesz a mozgástere. Meglátjuk, lesz-e változás... Fotók: Bozso Katalin Ba rtha László Tormássi Géza Tukacs István
