Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-02 / 27. szám

1998. február 2., hétfő Riport Franz Vranitzky kézlenyomatot ad Bál volt az Operaházban Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke lett az Év vállalkozója, míg a vállalkozó­kért legtöbbet telt magyarnak Pulii Sándor játékvezetőt vá­lasztották. Természetesen a megyéből is érkeztek vendégek. A szabolcsi régió vállalkozója, Mái földi Ist­ván, a Szabolcstej Tejipari Rt. vezérigazgatója is jelen volt. Alig­hogy Budapestre érkezett, fanner- ját szmokingra cserélve már a dél­utáni órákban az Operában volt, hogy találkozhasson Franz Vra­nitzkyval. Elmondhatja magáról, hogy elsőként fogott kezel a kan­cellárral. miután örök érvényű gipsznyomatott hagyott tenyeré­ről az utókor számára az osztrák diplomata-politikus. De ha a kró­nikás jól látta, akkor a Vagép Rt. a Béker Kft., a Szlanek Reklám Kft. részéről is érkeztek vendegek, de ott volt Felberman Endre, Nyíregyháza alpolgármestere is feleségével. Mint elárulta, egy kis tánc reményében. Hiszen örök emlék az Operaház hatalmas szín­padán táncolni. Simon Katalin, a Kelet-Szféra Kft. ügyvezetője volt talán az Operaház fantomja. Egyik pilla­natban itt tűnt fel, a másikban olt, szervezkedett, rendezkedett, mo­solygott. Ismeretleneket ismerte­tett össze, hozta, vitte, kísérgette a megyéből érkezőket. Az est egyik nagyasszonyaként lépege­tett gyönyörű fekete estélyi ruhá­jában, amelyről estik ti hozzá na­gyon közel állóknak árulta el. hogy szó szerint az utolsó pilla­natban készült el. De az operahá­zi estélyre ez dukál. Mint ahogy a Magyar Rádió egyenes közvetítése, az RTF Klub televízió megannyi kame­rája, a Kurír rendkívüli kiadása, amely már az este folyamán meg­jelent az estről készült fotókkal. S jöttek a kesztyűs pincérek, vit­ték a poharakat, tányérokat, a pá­holyokba rendszeresen frissítőt, gyümölcsöt szolgáltak fel, rek­lámlányok cigarettát kínáltak. S a tél fagyos lehelete be-bcsüvi­teti az öreg épület főkapuján, néha egyet-egyet csipogott a tapoga- tós biztonsági kapu... Bál volt az Operaházban. A vállalkozók diszkrét bálja. ZOl SZFÉRA ESTELVE M éghozzá a vállalkozók diszkrét bálja, a Szféra­estély. Elmaradt a rongyrázás, a nagyestélyik egymásra licitálása. Az öreg lemezlovas, C/'nfu/a vá­lasztott egyedül fehér szmokingot és csak Zámbó Jimmy kivagyisága fajult odáig, hogy a zakójára is odahímeztette messzire virító vörös betűkkel a ne­vét. Fásiúr, a Miss Universe Hungary nemzeti igaz­gatója el nem szakadt énekes barátja mellől, Palotás Jánost pedig mindenhova elkísérték a tévés lámpák. Nemrégiben lezárult pere után olyannyira elvonul­tak a feje felől a sötét felhők, hogy újra a média ked­vence lett. Amúgy szokásos szürke szűköcske öltö­nyét vette magára, amelyben úgy néz ki, mint egy érettségiző diák, s ha takaratlan tekintélyével, nevez­zük nevén: pocakjával nekisodródott valakinek, leg­alább ilyen kisdiákosan kért elnézést. Tapolcai Zoltán Színe tár Miklós úgy sétált az Operaház folyosóin, mint egy idősödő apa, aki kedvenc fiacs­kájának megengedte, hogy bulit rendezzen a családi fé­szekben. Nyugodt, bölcs pil­lantásokkal szemlélte, ahogy a Papagino és Papagina, Othello és Desdemona, Rigoletto vagy Tosca helyett fokhagymage­rezd fenekű manökenek billeg­nek a szent deszkákon, a ma­guk meztelenségében mutatva meg a boszorkányosán bodros fehérneműket, a milliókban mérhető értékű ékszereket. Bölcs volt az operadirektor te­kintete, hisz tudta, a nézőtéren ülő urak és hölgyek kénye- kedve, de leginkább pénze nél­kül ma - sajnos - nincs szín­ház. Mint ahogy a politikai te­norok nélkül sem, akik közül hat ezen az estén is belefogott nagyáriájába egy kerekasztal keretében. Torgyán Józsefmost is bizonyította, hogy egykoron mélytengeri búvár volt, hiszen egyetlen levegővétel nélkül képes volt 12 percig beszélni, még mások helyett is. Az emlí­tett bájlánykákban egyértelmű­en kisgazdavért látott csörge­dezni, és számára minden kis­gazda volt. Az elején. Aztán ahogy ellenfelei sikeresen megduplázták pulzusszámát, nem győzött jelentkezni, hogy ő hozzá akar szólni. Nagy Sán­dor szocialista politikus észér­vekkel próbálkozott, de azok végképp nem szórakoztatták a báli közönséget. Annál inkább Kuncze Gábor belügyminiszter mackós brummogása, aki a gaz­dasági kérdéseknél egyszerűen közgazdasági halandzsának ne­vezte Torgyán József okfejtését, majd a futball témájánál megje­gyezte: reméli, senki sem a bel­ügyminisztert okolja azért, mert a honi kapukat nem elég nagy hatékonysággal őrzik mostaná­ban. Ha már a kapuknál tartunk, Pokorni Zoltánról, a Fidesz Ma­gyar Polgári Párt országgyűlési frakcióvezetőjéről megtudtuk, már gimnazista korában bebizo­nyosodott, hogy analfabéta a fut­ballhoz, ám volt annyi önkritiká­ja, hogy nem várta meg a teljes megaláztatást, amikor a semmire sem jó játékost beállítják a kapu­ba. Az est legdöbbenetesebb - és senki által sem vitatott - monda­tát ő mondta ki: hölgyeim és ura­im, lehet, hogy nem illik itt szóvá tennem, de ennek az országnak az egyik legnagyobb problémá­ja az, hogy a legszegényebb 10 ezer embernél a leggazdagabb 10 ezer átlagosan 17-szer többet ke­res. És ez ellen azoknak is tenni kell, akik most élvezői ennek a helyzetnek! így sohasem lehet stabil gazdaságot létrehozni! Lezsák Sándor, az MDF és Szabó Iván, az MDNP elnöke elég távol ült le egymástól, a pártszakadás, úgy tűnik, tehát végleges. De va­jon a májusi választások eredmé­nye alapján ott lehetnek-e mind­ketten a jövő évi Szféra-estélyen mint a parlamentben frakcióval rendelkező pártok képviselői? De nézzük inkább most azo­kat, akik szombaton jelen voltak. Például Franz Vranitzky, az egy­kori osztrák kancellár, aki Kovács László külügyminisztertől vehet­te át a Szféra Glóbusz díjat. Széles Gábor, a Videoton Holding ás a 4 krónikás Tapolcai Zoltán volt, fotók: fíacskó Tibor I Boszorkányos divatbemutató i V»** A három díjazott: jobbra Széles Gábor, a Videoton Holding és a GYOSZ elnöke I A rendezvényhez méltó helyszín I Márföldi István, a Szabolcstej vezérigazgatója és Simon Katalin, a Kelet-Szféra ügyvezetője I beszélget Puhl Sándorral 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom