Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-23 / 45. szám

1998. február 23., hétfő Kiemelkedő fiatalok Ifjú értelmiségiek és vállalkozók A JC-Nyíregyháza a Junior Chameber magyarországi szervezetének (JC-Magyarország) tagjaként lehető­séget ad fiatal üzletemberek és értelmiségiek szá­mára személyiségük, vezetői képességük és kap­csolatrendszerük fejlesztéséhez, a modern polgári értékrend kiteljesítéséhez annak érdekében, hogy együttesen jobbá tegyék környezetüket és a világot. A JC International első sejtje 1910-ben az USA- ban alakult egy táncklub keretén belül, miután a ta­gok úgy érezték, hogy tár­sadalmi ügyek érdekében is fel kell lépniük. 1923- ban több mint húsz hason­ló klubjellegű csoport megalakította a Egyesült Államok Ifjúsági Kereske­delmi Kamaráját. Ma a vi­lágon a JC International- nak több mint száz ország­ban van tagszervezete. A JC Magyarország 1991- ben a 36. Világkongresz- szuson Helsinkiben nyer­te el Kelet-Európából az elsők között a teljes jogú tagságot. A nyíregyházi szervezet öt éve tagja a JC Magyarország­nak. Működését meghatározó alapértékek az idő, a természet és erőforrásaink, valamint em­bertársaink megbecsülése, tisz­teletben tartása, a felelősségvál­lalás véleményünkért, tettein­kért, a tenni akarás, a cselekvés, a csoportmunka, az állandó fej­lődés, az igényesség, a társadal­mi érzékenység, a világpolgári szemlélet, a nyitottság. A taglétszám huszonhárom fő, akik valamennyien külön­böző szakterületek képviselői: orvosok, pedagógusok, jogá­szok, gazdasági szakemberek, vállalkozók. A másik öt (buda­pesti, győri, kecskeméti, mis­kolci, esztergomi) szervezettel együtt kíván országos háló­zatot építeni fiatal értelmisé­giek és gazdasági szakembe­rek között, akik Magyaror­szág jövendő vezető generá­ciójának bázisát képezik, és hozzá akarnak járulni ahhoz, hogy ez a réteg nemzetközi kitekintésű, környezetéért felelősséget vállaló polgár­ként segítse egy modern Ma­gyarország megteremtését. Alapvetően azonban a kö­vetkező fő területek élvez­nek prioritást: személyiség- fejlesztő és vezetői képes­ség-fejlesztő tréningek, üzle­ti és Ozlevezetői képesség- fejlesztői tréning, nemzetkö­zi kapcsolatok építése me­gyei fiatalok számára, szer­vezett programok és orszá­gos szervezetekben végzett arculatformáló munka. Nö­vekvő taglétszámmal, egyre színvonalasabb tevékeny­séggel a segítő és meghatá­rozó civil szervezete kíván lenni a JC Nyíregyháza. Felkarolja a tehetségeket A táncművész, táncpeda­gógus Rácz Erika még jól emlékszik arra az időre, ami­kor kislányként csoportba járt mozogni, táncolni tanul­ni. Elismerték ugyan tehet­ségét - mindig az első sor­ban mutatta be a koreográfi­át -, de soha nem javasolták, hogy tanuljon tovább az or­szág más városaiban. Önbi­zalom nélkül, de tehetséggel és lelkesedéssel dolgozott. Néhány éve, amikor tanfo­lyamokat indított gyerekek­nek és fiataloknak, elhatá­rozta, hogy segíti a tehetsé­geket. Hat évvel ezelőtt ala­kították meg a Re-flex Mo­derntánc Stúdiót, melynek tagjai a tanfolyamok legsike­resebb hallgatói, akik jó adottságokkal rendelkeznek, s emellett több időt is tölte­nek a mozgással. Hat tanít­ványából azóta profi táncos lett. Megfigyelték, hogy a tanfolyamra járó gyerekek szellemileg, fizikailag válto­zásokon esnek át. Kitartób­bak lesznek, és kialakul az önuralmuk. Kulturális érdek­lődésük az értékek felé irányul, hiszen az órák ideje alatt igé­nyes zenét hallgatnak, közös fellépéseket szerveznek a Pic- coli Archival és más, színvo­nalas megyei zenekarokkal. Már négyéves gyerekekkel is foglalkozik, játékosan, vidá­man tanulnak a kicsinyek. A Re-flex már elnyerte a Kiváló Együttes és a Nívódíjas Együt­tes díjat. Három éve minden alkalommal elhozták az or­szágos táncművészeti fesz­tivál legjobbaknak járó el­ismerését. Erika nívódíjas pedagógus. Nappal tanít, éjjel koreográfiákat készít. Nyaranta továbbképzések­re járnak hallgatóival, hogy feltöltődjenek, és új dol­gokat tanuljanak. A város és az itt élő emberek már jegyzik a Re-flex nevét. Erika férje, Rácz Tibor is kiveszi részét a feladatok­ból, a háttérmunka az ő fel­adata. Erikának a tánc volt a hobbija. Mivel a mozgás köti le idejének nagy részét, ez már nem nevezhető sza­badidős tevékenységnek, noha a kemény munka elle­nére sem tudja azt mondani reggelente, hogy dolgozni megyek. Számára ugyanis nem munka az, amit nap­hosszat csinál. Hobbija az ötéves gyermeke, akivel sajnos csak keveset lehet. A kislány is táncpedagógus­nak készül. Tudatosság, akarat, kitartás Gyakorlatilag a semmi­ből és OTP-kölcsönből kezdődött Somogyi Tibor családi vállalkozása 1989- ben. Ma már felfelé törekvő cég a Sotex Kft., az elmúlt évben 1,2 milliárdos nettó forgalmat bonyolítottak le. Ügynöki tevékenység­gel kezdett a kertészeti egyetemi diplomával ren­delkező ambiciózius fia­talember, majd 1990-ben bővítették a profilt: keres­kedéssel, eladással és vá­sárlással foglalkoztak. Ki­bérelték az almatároló épü­letét, és ital-nagykereske­dést indítottak. Öt évvel ezelőtt termelői tevékeny­ségbe kezdtek, elkezdtek üdítőitalokat gyártani. Napkoron nyitották meg üzemüket, ahol előbb cit­romlevet, majd narancs-, mandarin-, alma-, szőlő- és őszibarackízű üdítőitalo­kat készítenek. Egy évvel ezelőtt jelen­tek meg a Zümi mézzel édesített almaszörppel. A Sotex mindig valami újjal, valami mással jelenik meg a piacon. Somogyi Tibor szerint a tu­datosság, az akarat, a kitartás, és egy kis adag szerencse segí­tette a kft.-t a fejlődésben. Ma már a cégnél közel hatvan em­ber dolgozik, míg 1989-ben Tibor volt az ügyvezető igaz­gató, a raktáros és a segédmun­kás egy személyben. A sikerek közben nem feledkeznek el a szociálisan rászorulókról sem. Támogatják a hátrányos helyzetben lévő gyerekeket a tanulásban, ők ugyanis raj­tuk kívüleső dolgok miatt kerültek nehéz gazdasági helyzetbe, ez nagy mérték­ben rontja esélyeiket. A cég vezetősége jó kapcsolatot tart a dolgozókkal is. Min­den évben egyszer megtart­ják a disznótort, ahol közö­sen dolgoznak, mulatnak és sportolnak a munkatársak. Ugyancsak évenként ren­deznek nyílt napot az üzem­ben, ahová várják a nap­koriakat. Kedvezményes üdítőitalt árulnak ilyenkor, és a bevételt a község is­kolájának és óvodájának ajánlják fel. Somogyi Tibor büszke arra, hogy Szabolcs- Szatmár-Beregben, ahol óriási a munkanélküliség, hatvan embernek adhat munkát, s ezzel hatvan csa­lád megélhetéséről gon­doskodik. Ars poeticája: „Amit ma adhatsz, ne ha­laszd holnapra!”. Madarai a természetben vannak Dr. Szép Tibor a Felső-Ti- sza-vidéken, a Tokaj és Zá­hony közötti szakaszon az itt nyaraló parti fecskék életét és körülményeit vizsgálja. Kuta­tómunkáját 1986-ban kezdte, a Madártani Egyesület tagja­ival és sok-sok fiatal kör­nyezetvédővel együtt felmér­ték a partifecske-állományt. Elsősorban arra törekedtek, hogy megtudják, mi okozza az állomány csökkenését. Ez­zel a területtel egyébként többen is foglalkoznak Euró­pában, de Szép Tibor kutatá­sa mégis egyedülálló, ugyan­is a madarak meggyűrűzésé- vel kiválóan képesek követ­ni az egyedszám változását. Mint ismerete, a fecskék Afri­kában, az Éhség Övezetben telelnek, s jóval kevesebben térnek vissza, mint ameny- nyien elmentek. Megfigyel­ték, hogy érzékenyen érinti a parti fecskéket, ha az esős év­szakban szárazság áll be Afri­kában. A gyűrűzés egyébként kíméletes módon történik, hálót engednek a homokfal elé, ahol fészket vájnak ma­guknak a parti fecskék. Repü­léskor fennakadnak a hálón, ekkor csatolnak rájuk egy pa­rányi gyűrűt, ami nem akadá­lyozza őket a mozgásban. Évente három-tízezer madarat gyűrűznek meg. A kutatás segítségével nem követik a fecskeállomány csökkenését, hanem elébe kí­vánnak menni a problémának. Ügyelnek arra is, hogy meg­őrizzék azoknak a homokbá­nyáknak az állagát, ahová rendszerint befészkelik magu­kat a madarak. A fiatal „kiemelkedő” má­sik kutatási területe a mada­rak telepes fészkelése. Azt kutatja, mi készteti a mada­rakat arra, hogy nagy csopor­tokban éljenek, hiszen egyé­ni önzésük óriási. Vizsgálja a madarak párválasztási szo­kásait, életmódját, magatar­tását. Szép Tibor nemzetközi pub­likációiban gyakran szó esik Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyéről. Reméli, hogy nemcsak a szakma, hanem az egyszerű emberek is felfigyelnek a táj szépségére és értékeire. Az ökoturizmus egyre hódít szer­te a világon, talán egyszer el­érjük, hogy térségünket is ter­mészetvédelmi értékeiért kere­sik fel. A természet iránti szerétét tanítványainak és a környezetvédelem iránt elkö­telezett fiataloknak is átadta. Tizenkettedik éve a termé­szetvédő ifjakkal kint tölti a nyarat a Felső-Tiszán. Szin­te napi kapcsolatba van két neves külföldi etológussal, egyikük a doktorandus hallgatóit is Magyaror­szágra küldi terepgyakor­latra. Több mint harminc nemzetközi publikációja jelent meg, a közelmúltban ösztöndíjat nyert, melynek eredményeként fizetés nél­küli szabadságon van, s csak a kutatásaival foglal­kozik. Szép Tibor nem tart ott­hon madarakat, azt vallja, az állatai a természetben vannak. Hobbija nincs, ré­gen elvesztette, ugyanis legszívesebben mindig is a madarakkal foglalkozott. Ma is ezt teszi, soha nem múló örömmel, de a reg­geltől késő éjszakáig tartó tevékenységet már munká­nak, és nem hobbinak ne­vezik. Információban az élen Ismerősei próbálták lebe­szélni arról, hogy Szabolcs- Szatmár-Bereg megyébe jöj­jön dolgozni. Mégis hajthatat­lan volt. Azt gondolta, két évet ad magának arra, hogy alkosson valamit. Ha nem si­kerül, elköltözik a térségből. A vészjósló figyelmeztetések után kellemes csalódás volt Nyíregyháza. Munkahelyén, a Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskolán sok fiatal, krea­tív munkatárssal és hallgató­val találkozott Bódi Antal, akik érdeklődésükkel ösztö­nözték az informatikai fejlesz­tésre. Előbb a matematika tan­széken dolgozott tanársegéd­ként, és oroszlánrészt vállalt a számítástechnikai képzés tan­tervének kidolgozásában. A számítástechnikai tanszék ta­nára lett 1992-től, majd két évvel később a főiskola szá­mítóközpontjának igazgatója. Ezzel együtt az Információs Infrastrukturális Fejlesztési Program akadémiai hálózatá­nak megyei képviselője. A számítóközpont kiszol­gálja a főiskolát, annak infor­mációs hátterévévált. Me­gyénkben ők teremtettek In­ternet-kapcsolatot 1994-ben. A nyíregyházi főiskolát elismert innovációs központként tart­ják számon. Elsők voltak az or­szágban, akik nem a saját home page-üket rakták fel az In­ternetre, hanem környezeti in­formációkat közöltek a város­ról és a megyéről. Ezt követően a megye ösz- szes településének informáci­óját felrakták a hálózatra ké­pekkel együtt. A kábeltévén alapuló információs rendszer kialakítását 1995-ben kezde­ményezték. Ezzel Európa él­vonalában vannak. A fejlett országokban ez nehezebben megy, ott ugyanis hamarabb alakították ki a kábeltévé rendszerét, csak kevésbé jó minőségben. Washingtonban még most készülnek erre, a New York-iak pedig egyelőre csak szeretnék. A számítóközpont kezde­ményezésére Nyíregyháza és a megye közös cégeként meg­alakult a Szab-I-Net Közhasz­nú Társaság. Egy közelmúlt­ban indult program szerint nyolcvan település kétszáztíz intézményét szeretnék be­kapcsolni a hálózatba. A közhasznú társaság non­profit jellegű, s olyan fej­lesztési tevékenységet foly­tat, amelyet soha nem lehel abbahagyni. Bódi Antal szerint megyénk lemaradt ugyan a gazdasági fejlő­désben, de az információs hálózat kialakításában élen jár. Ez segíthet az üzleti élet fellendítésében, mozgatásá­ban. Meggyőződése: a háló­zat kialakításának értékét az adja, hogy kínkeservvel és óriási akarattal alakították ki. Bódi Antal egyébként humán beállítottságú. Szá­mára az emberi értékeknek van igazán jelentőségük. Az oldalt írta: Kozma Ibolya Fotók: Lázáz Zsolt I Rácz Erika ■SEEDS I Dr. Szép Tibor _^^ódU\nta^

Next

/
Oldalképek
Tartalom