Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-23 / 45. szám
fej CSAK m SZÓM Két kérdést tettünk fel a nagykállói járókelőknek, az egyiket a közelmúltban megemelkedett húsárakkal, a másikat a város fejlesztésével kapcsolatban. 1. Hogyan fedezik a zömmel változatlan összegű bevételekből a jóval nagyobb kiadásokat, melyet a család élelmének beszerzésére forítanak? 2. Milyen városfejlesztési elképzelései vannak? Rabatin Jánosné 1. - Úgy érzem, nem volt feltétlenül indokolt a húsáremelés. A lakosság többsége hozzám hasonlóan a piacról él, így tudom, ezzel nagyon megszorítják az embereket. Szerencsére a gyerekeink már kirepültek, a férjem és én takarékosan élünk, beosztunk minden fillért. A fiatalok, akiknek kicsi gyerekük van, nem mondhatják, hogy most nincs mit enni. A fejlődő szervezetnek és a sokszor éjjel-nappal dolgozó felnőtteknek pedig szükségük van a megfelelő táplálkozásra. 2. - Az utakat rendbe kellene tenni, s a kábeltévé kialakításának is eljött az ideje. A beruházások mellett egyfajta szemléletváltásra Hevesi István 1. — Szerencsére engem nem érint a húsáremelés, sertést és baromfit nevelünk, annyit, amennyit a családunk elfogyaszt. A takarmányt is megtermeljük, így szerencsére ennek költsége sem okoz túl sok gondot számunkra. 2. - Buszsofőr vagyok, s azt tapasztalom, hogy nagyon rossz a nagykállói utak állapota. Szerintem elsőként ezen kellene javítani. Nagy Pálné 1. - Négy gyermekünk van, s valójában nem is tudom, miből élnénk, hogyan oldanánk meg a család étkeztetését, ha édesanyám nem segítene. Mi nagyon ritkán veszünk húst, mert szüléink megtermelik számunkra is, ami szükséges. 2. - Elsősorban munkahelyteremtésre lenne szükség. A munkanélküliséget sajnos a saját bőrünkön is érezzük, mert a férjemnek nincs állása. Egyelőre hiába keresne munkát, a városban és a környékén nincs lehetőség az elhelyezkedésre. A legkisebb gyerekkel még lenne szükség, az embereknek meg kellene tanulniuk vigyázni a virágosládákra, a növényekre és közvetlen környezetünkre. Szerintem csak együttesen, összefogva leszünk képesek rendben tartani városunkat. gyesen vagyok, de mire két és fél éves lesz a kicsi, én is visszamegyek a munkahelyemre. Szakszolgálat a gyerekekért Pedagógiai Szakszolgálat működik Nagykállóban, a Budai Nagy Antal Középiskolában. A szakszolgálat segíti az oktató-nevelő munkát, és tehermentesíti a megyei intézményeket. Logopédus, gyógytestnevelő és pszichológus várja a rászoruló gyerekeket óvodáskortól középiskolás korig. A beszédhibás, gyógytornára szoruló és magatartás- zavaros gyerekek számára a szülők és nevelők a nagykállói pedagógiai középiskolában, Dalia Fercncné igazgatónőnél kérhetnek további információkat (42/ 263-104). A környező településekről várják a gyerekeket, ezek a következők: Kál- lósemjén, Bili, Balkány, Szakoly, Geszteréd, Bö- köny, Érpatak és természetesen Nagykállóból. A helyi önkormányzatok eseti hozzájárulást fizetnek, a pedagógusok számlát adnak a kezelés után, így a szülőknek nem kerül semmibe a gyerek gyógykezelése. A pedagógiai középiskola ötödik és hatodik osztályos tanulói aktívan részt vesznek a szakszolgálat működésében, foglalkozásokat szerveznek a várakozó gyerekek részére, vagy besegítenek a pedagógusoknak. A logopédus szerdán és csütörtökön, a gyógytestnevelő kedden és pénteken, a pszichológus kedden és csütörtökön várja a gyerekeket és a szülőket. Városlátogató 1998. február 23., hétfő Gyógyulhatnak a reumások Újabb szakrendeléssel bővült januártól a nagykállói egészségügyi központ. A szemészeti, fül-orr-gégészeti, bőrgyógyászati, nőgyógyászati, sportorvosi mellett reumatológiai szakrendelés is működik. A központ már 1996 szeptemberében megkapta az engedélyt az új szakrendelésre, de személyi és anyagi okok miatt ezt csak most tudták elkezdeni. Dr. Domokos Pál hétfőn és szerdán fél öt és fél hét között várja a betegeket. Az egészségügyi eszközök megszerzésében sok segítséget nyújtott a Kálló Jóléti Szolgálat Alapítvány. A szakrendelésen fizioterápiás készülék is működik, és gyógytornász is várja a betegeket. Dr. Vonza Tibor főorvos elmondta, hogy a reuma népbetegségnek számít, különösen szükség van a szakrendendelésre Nagykállóban és térségében, hiszen az itt élők többsége mező- gazdasági munkával szerzi jövedelmét. A kemény és mostoha körülmények közötti nehéz fizikai tevékenység próbára teszi a szervezetet, s reumás megbetegedéseket okoz. A közelmúltban a nagykállói strand vizét gyógyhatásúvá minősítették, amely alkalmas a reuma gyógyítására. A távlati tervek között szerepel, hogy a strandot súlyfürdővel és egyéb eszközökkel szerelik fel, hogy minél hatékonyabban szerepet vállalhassanak a gyógyításban és a kezelésben. A gazdálkodás bűvészei A képviselő-testület hetvennyolcmillió forintos hiánnyal hagyta jóvá a város 1,1 milliárdos költségvetését. Az ön- kormányzat a tervek szerint pályázatokat készít, benyújtja azokat a megfelelő alapokhoz, és kis szerencsével megkísérlik „eltüntetni”a hiányt. A város önkormányzata ésszerű gazdálkodással igyekszik „palástolni” a hiányzó összegeket. Fodor János polgármester ezt bűvészkedésnek nevezi. Racionalizálták az intézmények finanszírozását, az 1998- as az első esztendő, amikor a normatív támogatás nem elég a működtetésre, s azt az önkormányzatnak kell pótolni. A több mint ötszáz közalkalmazott személyi juttatására fordítják a költségvetés hetvenöt százalékát, míg dologi kiadásra csak huszonöt százalék marad. A testület fő céljai között fogalmazta meg erre az esztendőre a meglévő rendszerek működőképességének megőrzését, a folyamatban lévő beruházások befejezését (a Kossuth utcai nyolctantermes iskola építését és a Budai Nagy Antal Szak- középiskola bővítését még ebben az évben, a sportcsarnokot 1999-ben). További kötelezettséget csak az év második felében, a második féléves költség- vetés ismeretében vállalnak. Nem mond le a testület az új beruházásokról, a tervek szerint két utat építenének: az Ibolya belterületi utat, valamint a Balkányi bekötőúttól a Fintortagon keresztül Kállósemjén felé vezető szakaszt. Szeretnék bevezetni az ivóvizet a Nagykállóhoz tartozó tanyán, Ludastón. Ennek költségeit céltámogatásból és saját forrásból fedezik. A szennyvízhálózatot Biri községgel közösen fogják kialakítani. A 1,9 milliárdos beruházást céltámogatással kívánják megvalósítani három év alatt. A helyi adók rendszerében az iparűzési adó mértékét növelték a korábbi 0,006 ezrelékről 0,008 ezrelékre. Ebből valószínűleg tizenhat millió forint juthat az önkormányzat számlájára. Ezt az összeget a folyamatban lévő fejlesztésekre fordítják. A kommunális adó továbbra is ezernyolcszáz forint háztartásonként egy évre. Ebből fedezik a szemétszállítást és a szeméttelep fenntartását. A gépjárműadót sem növelte az önkormányzat, továbbra is a törvényben meghatározott összeget fizetik a gépjárműtulajdonosok. Változatlan a munkanélküliségi arány A megyei munkaügyi központ nagykállói kirendeltségéhez hét település tartozik: Biri, Balkány, Bököny, Geszteréd, Kállósemjén, Nagykálló és Szakoly. A térségben több mint harmincezer ember él, közülük tizenkétezer-háromszáz aktív, munkaképes. A kis régióban kétezer-hatszáz munkanélkülit, illetve jövedelempótló támogatásban részesülőt tartanak nyilván. Az állásnélküliek száma csak kis mértékben változik - mondta Hódi József, a kirendeltség vezetője. Többen vállalnak alkalmi munkát tavasztól őszig, de ez nem mutatkozik meg a munkanélküliek létszámában, ugyanis júliustól az iskolákból kikerült pályakezdők is megjelennek a regiszterben. A tervek szerint a régi posztógyárban új vállalkozás kezdődik, ahová minden bizonynyal várják majd az állástalanokat. Több, ötven-száz főt foglalkoztató vállalkozás van a környéken, a Metall Kft., a Furniture, a Bige Holding. Balkányban az önkormányzat száz fő foglalkoztatására nyert támogatást a Közmunka Tanácstól. Ez a lehetőség száz tartós munkanélkülinek ad megélhetést és tevékenységet néhány hónapra. Nagykálló Programok A közelgő nőnap tiszteletére február 28-án délután négy órától Messze a Nagyerdő címmel operett- és nótaműsort rendeznek a nagykálló művelődési központban. Közreműködik Kalmár Magda, Szóka Júlia, Agárdi László, Csányi János, Győri Márta, Karcagi Péter, Hegedűs Valér. Farkas Anna. Kiizmös Enikő és Krivánik József festőművészek kiállítását február 23-án délután négy órakor nyitják meg a művelődési központ Amos Imre-termében. A tárlatot március 6-áig tekinthetik meg naponta nyolc és tizenhat óra között. Nagykálló testvérvárosába, Metzingenbc utaznak március 13-án a Cantarella kórus tagjai. Az óvodapedagógusokból álló csoport tagjai néhány napot töltenek a németországi kisvárosban, és kétszer adnak kis koncertet a metzingeni- eknek. Széchenyi István-em- léktáblát helyeznek el március 13-án délután öt órakor a nagykállói Pszichiátriai Szakkórház falára, a kutatások szerint ugyanis kétszer is járt a korabeli megyeházán a neves történelmi személyiség. Az ünnepségen részt vesznek az ország összes, Széchenyi Istvánról elnevezett középiskolájának képviselői. Ezt követően a művelődési központban előadást tekinthetnek meg a résztvevők Buzogány Béta rendezésében. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezendő ünnepségét Nagykálló város március 15-én délelőtt tíz órától tartja. A koszorúzás helyszíne a megszokottak szerint a Szabadság-kertben lesz. Első ízben rendez jótékonysági bált a Budai Nagy Antal Szakközépiskola. A rendezvényt, ahová szülőket, munkatársakat és támogatókat várnak, február 27- én tartják. Fellép az iskola énekkara, nyitótáncot mutatnak be a diákok és a Kállai Kettős Néptáncegyüttes. A közös vacsora elköltése után tombolasorsolás lesz, ahol licitálni lehet. A nyereménytárgyakat a résztvevők adják össze. A bál bevételét az intézmény Se- gítők-Ész Alapítványának javára fordítják. Az alapítvány a tehetséges diákokat és tanárokat jutalmazza, valamint támogatást nyújt a tanulóknak szakmai versenyeken való résztvételre és külföldi nyelvtanulásra. Jövedelemadójának egy százalékát bárki felajánlhatja a Segítők-Ész Alapítvány 18792090-0-15 adószámára. Az oldalt írta: Kozma Ibolya Fotók: Lázár Zsolt
