Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-17 / 40. szám

Gazdaság 1998. február 17., kedd Napi tőzsdeinfó 1998. február 9.-február 16. A Budapesti Értéktőzsdén a február 6-án kezdődött élénkülés és árfolyamemelkedés hétfőn és kedden is to­vább tartott, s jelentősen javítva a befektetők hangula­tát, a BUX-indexet 8270 pontig emelte. A folytatás azon­ban a pesszimistább elemzőket igazolta, így a pénteki záróindex 8000 pont alá került. A vezető papírok - OTP, MÓL, TVK, Richter - a ki­sebb visszaesés ellenére is jól tartják magukat. Nem mondható el ugyanez a Matáv részvényeiről, mely közel 2 százalékot veszített értékéből. További árfolyam- csökkenésre lehet számítani e papír esetében, mivel feb­ruár 16-tól lehet törleszteni a novemberi jegyzés során részletfizetési kedvezménnyel vásárolt Matáv-papírokat. A piacon az elkövetkező hetekben sokan fogják nyere­ségüket realizálni, így az eladói nyomás erősödése vár­ható. A hét vesztese a Graboplast, mely 11 százalékot veszí­tett értékéből, 11 300 Ft-ról 10 050 Ft-ra esett vissza. Tekintélyes árfolyamnyereséget produkált a Cofinec (+14,7 százalék) és a Zwack Unicum (+10,7 százalék). Az égetett szeszes italok előállítása és forgalmazása te­rén a hazai piac 40 százalékával rendelkező cég részvé­nyeinek áremelkedését az 1997-es eredményekről szóló gyorsjelentés adatai alapozták meg. E szerint a 1996-os adózott eredményüket több mint kétszeresére növelték. A kárpótlási jegy a pénteki 925 Ft-os árral szemben hétfőn 930-on hagyta el a parkettet. Részvény 1998. 2. 9. 1998. 2. 16. Matáv 975 953 MÓL 5 380 5 245 OTP 8 650 8 440 Richter Gedeon 22 800 22 550 RÁBA 3 210 3 130 TVK 3 620 3 405 Kárpótlási jegy 900 930 BUX 8 210 7. 87 Fonás: Allied Investment Rt. Nyíregyháza. Nyílfa tér5. Sertéstenyésztés magas fokon Szabó Zoltán (Új Kelet) Felszállóágban van a sertés- tenyésztésünk, ezt jól bizo­nyítja az, hogy az utóbbi időben nagyon megnöveke­dett a tenyészsertések iránti igény. A hibridsertés-előállítás anyai vonalát hazánkban is, mint Európában bárhol máshol, a kiváló tenyésztési teljesít­ményt - ide értve a jó szapora- ságot és a malacfelnevelő ké­pességet —, valamint a közepes vagy annál jobb hízási teljesít­ményt és vágóértéket nyújtó fehér hússertések, illetve lapály fajták képviselik. Megyénkben Kisvárdán mű­ködik országosan is elismert magyar nagy fehér (MNF) és magyar lapály (ML) törzstenyé­szet, amelynek a Tiszántúli Sertéstenyésztő Kft. a tulajdo­nosa. Lapunkat a vállalkozás ügy­vezetője, Holik János tájékoz­tatta a törzstelep működéséről, eredményeiről.- A törzstelepet - jelentős saját erőt és költségvetési tá­mogatást igénybe véve - nem­régiben felújítottuk, napjaink­Munkatársunktól Termelés Az elkészült 1997. évi sta­tisztikai adatok a gazdaság élénkülését jelzik. Az ipari ter­melés 1996-ban 3,4, tavaly ti­zenegy hónap alatt pedig 10,6 százalékkal növekedett. A leg­dinamikusabb a 300 főnél na­gyobb vállalkozások termelés- növekedése volt. A kibocsátá­sukat mintegy 20 százalékkal növelték egy év alatt. A feldol­gozóipar termelése az élelmi­szeripar kivételével minden fő ágazatban gyarapodott. Az ipar területén belül 53,5 százalék­kal kiemelkedik a gépipar. A fa- és papíripar 14,5, a kohá­szat és fémfeldolgozás 8 és a vegyipar 4,4 százalékkal nö­velte a teljesítményét. Értékesítés Az ipari termelés bővülésé­nek forrása továbbra is az ex­port növekedése volt. Az ipari értékesítés tavaly közel tíz szá­zalékkal emelkedett. Ezen be­lül a belföldi eladás továbbra is viszszaesőben van, 1,5 szá­zalékkal csökkent a határain­kon belüli értékesítés, ezzel szemben az ipari kivitel 33,1 ban a hígtrágya-elhelyezés, belső úthálózat, csapadékvíz­elvezetés rekonstrukciója fo­lyik. A telep állománya a priva- tizációval járó tulajdonos- váltásokat nagyon megsínylet­te, minősége leromlott, de a gondos tenyésztői munka ered­ményeként kezdi visszaszerez­ni korábbi minőségét. Jelenleg a tenyészetbeso­rolási index alapján MNF fajta tekintetében (402) a második helyen áll országos viszonylat­ban, míg a ML fajtát vizsgálva a harmadik 403-as tenyésztési indexértékkel. A törzstenyészetben 160 MNF- és 20 ML-kocát tartunk. A telep állat-egészségügyi helyzete nagyon jó, állománya négyesmentes, A szelektálási munka az anyai tulajdonságok emelésére irányul. Célunk ma­gas tenyésztési technológia al­kalmazásával fajtatiszta és Fl- anyagok előállítása. Az anyakocák fialási átlaga 10-10,5, ebből átlagosan 9,5 malacot nevelünk fel. A mun­ka során keletkező veszélyes anyagokat az ATEV szállítja el megsemmisítésre. Takarmá­százalékkal növekedett. A bel­földi értékesítés összességében ugyan csökkent, de például a fa- és papíriparban 9,7, a gép­iparban 2,7, a vegyiparban 2,8, valamint a kohászatban egy százalékkal nőtt a termékkibo­csátás. Az export valamennyi ipari ágazatban bővült. Az export­ban a gépiparnak van megha­tározó szerepe, rendkívül dina­mikus növekedése révén 1997. első tizenegy hónapjában a fel­dolgozó-ipari kivitelnek már több, mint a felét adta. A növe­kedés mértéke szerinti rangsor a következőképpen alakult: gépipar 76,5, a fa- és papíripar 34,1, a nem fém ásványi termé­kek gyártása 24, a kohászat és fémfeldolgozás 18,4, a vegy­ipar 3, valamint az egyéb fel­dolgozóipar 5,4, az jlelmiszer- ipar 3,6, a textil- és ruházati ipar 2,4 százalékos külföldi el­adás-növekedést produkált. Az ipar exportpiaci kilátásai tehát továbbra is kedvezők, a jövedelmi folyamatok alapján valószínűsíthető a belföldi ke­reslet élénkülésének erősödése. Jelentős fejlődés továbbra is a külföldi tőkével, megújult ter­mékszerkezettel működő terü­leteken várható. nyozásra a Szabolcs Gabona Rt. által gyártott Szabolcs el­nevezésű sertéstápot használ­juk. A telep a minőségi takar­mánygyártás kísérleti telepe. A törzsállomány a hazai kör­nyezeti feltételekhez nagymér­tékben alkalmazkodott, bírja a nagyüzemi és a háztáji tartást is. Sokáig tenyésztésben tart­ható, jó a takarmányértékesítő képessége és a napi tömeggya­rapodása. Kedvező a színhús ki­hozatala is (51-53 százalék). Jó keíesztezési alapanyagot ad, a hibridsertés-konstrukciókban az anyai vonalat képviselik. Értékesítésünk a hazai igé­nyek kielégítésére irányul. Szeretnénk a hagyományosan jó vevőinket visszacsalogat­ni. Jelenleg nagyon jók a fel- vásárlási árak (270-300 fo­rint), kedvező az azokhoz kö­tött intervenciós ártámogatá­si rendszer. A sertéságazatban ismét a közepesnél nagyobb gazdasá­gok veszik át a vezető szere­pet, a tenyésztelepek fejleszté­se várható, folyamatos az érdeklődés a tenyészalapanyag iránt. Export Az export mintegy 78 száza­léka a fejlett, közel 3 százalé­ka a fejlődő, illetve 19 száza­léka a közép- és kelet-európai országokba irányult. A magyar exporttermékek legnagyobb felvevője változatlanul Né­metország, ahova a kivitel 33,9 százalékkal, a legdinamiku­sabban nőtt. A fejlett országok között a második helyen Auszt­ria áll. A CEFTA-országokba irá­nyuló kivitel összességében 19,3 százalékkal gyarapodott. E téren Szlovénia áll az első helyen, a második Lengyelor­szág, a többi CEFTA-tagor- szág esetén a hazai exportnö­vekedés 5-15 százalék közöt­ti. A FAK-tagállamokba irá­nyuló export 19,1 százalékkal növekedett, ezen belül Oro­szországba a kivitelünk a“ nemzetgazdasági átlagot meg­haladóan, 24 százalékkal emel­kedett. A kivitel árucsopor­tonkénti összetételében 13 százalék az élelmiszer, ital, dohányáruk, 4 százalék a nyersanyagok, 3 százalék az energiahordozók, 35 százalék a feldolgozott termékek, 45 százalék a gépek, gépi beren­dezések aránya. Mező­gazdasági támogatások Földhaszonbérleti díj költségcsökkentése Új Kelet-információ A mezőgazdasági földha­szonbérleti díj költségcsök­kentő támogatását olyan, növénytermelést, kertésze­tet, állattenyésztést és vegyes gazdálkodást folytató őster­melő, mezőgazdasági egyé­ni vállalkozó, valamint jogi személy, illetve jogi szemé­lyiség nélküli gazdasági tár­saság, szövetkezet veheti igénybe, aki (amely) a föld­haszonbérleti szerződés alap­ján külterületi szántó-, sző­lő-, gyümölcsösművelési ágú területet használ, továb­bá a bázis nettó árbevétel­ében a mezőgazdasági tevé­kenység nettó árbevétele meghaladja a 60 százalékot. A támogatás alapja a ha­szonbérleti szerződésben rögzített haszonbérleti díj, legfeljebb azonban a ha­szonbérelt földterület egy aranykoronájára számítva 20 kilogramm étkezési búza a tárgyév január 1-jén érvé­nyes garantált áron számított értéke. A támogatás mértéke a támogatási alap 10 száza­léka. Támogatás csak arra a földterületre igényelhető, amelyet a bérbe vevő az igénylés időpontjának meg­felelő gazdasági évben tény­legesen mezőgazdasági ter­melő tevékenységgel hasz­nosít, és erről földhaszon­bérleti szerződéssel rendel­kezik, továbbá a terület nagysága meghaladja az 1 hektárt. A támogatás igénybevé­telének további feltétele az, hogy az igénybevevő leg­alább évi 250 ezer forint ár­bevételt vállaljon a tárgyév­re abban az esetben, ha 10: 25 hektár közötti terület- nagyságon szántó-, gyep­gazdálkodást folytat, illetve 2-5 hektár közötti területen szőlőt, gyümölcsöst vagy ha­lastavat hasznosít. Ha az előbb említett méreteket meghaladó területet haszno­sít, akkor legalább 1 millió forint árbevételt kell vállal­nia, és nyilatkoznia kell a gazdasági kamarai tagságról. A borvidékeken, bortermő­helyi településeken szőlő- művelést folytató földhasz­nálónak a hegyközségi tag­ságot kell igazolnia. A támogatás igénybevé­telének jogosságát igazoló okiratokat - beleértve az ár­bevételt igazoló számlákat- a támogatás felhasználójá­nak öt évig meg kell őriznie. Elemi kár esetében az előírt árbevétel összege a földmű­velésügyi hivatal által iga­zolt kárral arányosan csök­kenthető. Az új telepítésű szőlő és gyümölcsös területét az ár­bevétel számításánál a ter­mőre fordulás évéig figyel­men kívül kell hagyni. Az igénylést négy pél­dányban, a megyei agrárka­mara javaslatával ellátva a termőföld helye szerint ille­tékes megyei földművelési hivatalhoz kell benyújtani. A támogatás folyósítója a te­rületileg illetékes adóható­ság. A támogatás igénybevé­telének jogosságát, illetve a termőföldhasználat folyto­nosságát a földművelési hi­vatal az agrárkamarával együttműködve ellenőrzi. Tények a magyar ipar elmúlt évéről \ A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért szén-monoxid 24 órás átlagkoncentrációja 1998.02.09-1998.02.15. között A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért talajközeli ózon 24 órás átlagkoncentrációja 1998.02.09—1998.02.15. között

Next

/
Oldalképek
Tartalom