Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-16 / 39. szám

1998. február 16., hétfő Kultúra Szabadtéri teátrumok 1997 decemberében Buda­pesten megalakult a Szabad­téri Színházak Szövetsége. Alapító tagjai: az Esztergomi Várszínház, Ferencvárosi Nyá­ri Játékok, Gyulai Várszínház, Kisvárdai Várszínház, Kősze­gi Várszínház, Szabad Tér Színház, Szegedi Szabadtéri Játékok, Szentendrei Teátrum és a Zsámbéki Nyári Színház. A szövetség létrehozásának fő oka az volt, hogy a tagok azt tapasztalják, nő az érdek­lődés a nyári színházak iránt, ezért továbbra is szeretnének részt vállalni abban, hogy mi­nél több különféle műfajú és színvonalas előadás közül vá­laszthassanak a nézők a nyári színházi szezonban is. A szövetség célkitűzései: a magyar szabadtéri színházkul­túra elért eredményeinek, in­tézményeinek, társadalmi rangjának védelme, kapcso­lattartás, műsorcsere egymás­sal és a kőszínházakkal, kap­csolattartás a minisztériumok­kal és egyéb, országos szín­házművészeti szakmai szerve­zetekkel, a nemzetközi kap­csolatok ápolása, a szabadtéri színházak érdekeinek képvi­selése, kapcsolattartás idegen- forgalmi szervezetekkel, ön- kormányzatokkal. A szövet­ség politikailag független, sem politikai párttól, sem po­litikai mozgalomtól támoga­tást nem fogad el. A Szövetség vezetősége: Ge­deon József (Gyulai Várszín­ház), Koltay Gábor (Szabad Tér Színház), Mátyás Irén (Zsámbéki Nyári Színház). K. Z. (Uj Kelet)-Az Ön ötlete volt a kórus megalakítása?- Igen. Úgy éreztem, hogy a polgárosodó magyar társada­lomban szükségeltetik az ilyen jellegű kulturális együttes. A mienk 1996 végén alakult meg. A csoportot Szená-torok egye­sület néven jegyezték be. Az alapszabályzatunk szerint csak jótékonysági koncerteken lé­pünk fel, útjainkat szponzorok támogatják, az állami költség- vetésből egy fillért sem kapunk. Úgy érezzük, hogy egy-egy ilyen rendezvénynek nagyobb súlyt adunk fellépésünkkel. Nem egy alkalommal egymillió forint volt a bevétel, amit jótékonysági célra fordíthattak a szervezők.-Milyen az arány a kórus­ban a kormánypártok és az ellenzék között?- Nagyjából olyan, mint a parlamentben. A kórus létezé­sének az is az üzenete, hogy egyes ügyekben az ellenzéki és kormánypárti képviselők között - ha mindenki tisztán énekli a maga szólamát - ki­alakítható a harmónia. Közel negyvenen vagyunk, és nem csak képviselők. Az Ország- gyűlésben kevés a nő, így a Szená-torokban képviselőfele­ségek, a minisztériumok, a par­lamenti apparátus szakértői is fellépnek. ü-Milyen számokat adnak elő?- Repertoárunkban elsősor­ban madrigálok, egyházi éne­kek, magyar népdalok és spiri­tuálék szerepelnek. Ezeket a számokat nemcsak az ország több településén, hanem kül­földön is előadtuk már. Tavaly Románia magyarlakta területe­in léptünk fel több alkalommal. A bőrünkből ott sem bújtunk ki, beszélgettünk, politizáltunk az RMDSZ helyi vezetőivel. A közelmúltban Strasbourgban, az Európa Tanácsban énekeltünk. Talán szerénytelenség, de sike­rünk volt. A kórust köszöntötte Leni Fischer, a közgyűlés el nő­ké és Daniel Tarschys főtitkár.- A közeljövő tervei?- Február 21-én délután 3 órakor Tiszavasváriban, este nyolc órakor Vásárosnamény- ban éneklünk egy-egy jóté­konysági bálon. Egy nappal később, délelőtt Nyíregyházán, az evangélikus templomban lé­pünk fel. Márciusban Lengyel- országban a magyar és a lengyel államfő közösen emlékezik meg az 1848-49-i forradalom és sza­badságharc kitörésének 150. év­fordulójáról. A tervek szerint ott is szerepelni fogunk. Hazai és külföldi fellépései után februárban megyénk több városában is fellép a parlament kórusa, a Szená­torok. Iványi Tamást, a csoport vezetőjét, szabolcs- szatmár-beregi országgyűlési képviselőt, az SZDSZ megyei elnökét faggattuk „a parlamenti bömböldéről”. Havonta pársoros hírekből értesülhetünk arról, hogy a következő Levéltári estén milyen témakörrel foglal­koznak a résztvevők. De tudjuk-e, hogy mi is az a Le­véltári este? A levéltár, annak használata, a levéltári kutatás többnyire kimarad az emberek életéből, s az iskolákban sem fordítanak kellő figyelmet a levéltárra, pedig „kincsekre” lelhet az ott bűvárkodó. Kujbusné Mécséi Éva és Galambos Sándor levéltárosokat kér­deztük arról, honnan jött az ötlet a Levéltári esték meg­szervezésére, kik járnak oda, és hogyan épül fel egy- egy foglalkozás. Babus Andrea (Új Kelet) K. M. É.: — A levéltáro­sok érezték az intézménnyel kapcsolatos tájékozatlan­ságot, s azért kezdtük el 1995-ben a Levéltári esté­ket, hogy széles rétegek szá­mára is érthetővé váljon, ho­gyan, milyen módszerrel fo­lyik a kutatás, s egyáltalán, hogyan lehet használni a le­véltárat. Az utóbbi években jelentősen élénkült a levél­tár látogatottsága, így széle­sebb körben ismertté vált. A rendszerváltás után már nem puszta kíváncsiságból kutat­lak az emberek őseik után. A kárpótlási jegyek kibo­csátásával, a földvissza­igénylésre való lehetőséggel ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés. Az utóbbi évek­ben egyre több középisko­lás is érdeklődik a helytör­ténet iránt. Az ő számuk csak növekedni fog, hiszen a Nemzeti Alaptanterv beve­zetésével a pedagógiai prog­ramokban, a helyi tantervek­ben egyre nagyobb figyel­met fordítanak majd a helyi sajátosságokra, a helytörté­netre. A diákok eddigi isme­retei csak a szakirodalom­ban való tájékozódást teszik lehetővé, ezért azoknak sze­retnénk segítséget nyújtani, akiknek a kíváncsisága túl­mutat e kereten. A foglal­kozások is az iskolai tan­évhez igazítva, októbertől májusig folynak, de nagy örömünkre több felnőtt, ese­tenként nyugdíjas résztvevő is van. Nem vagyunk egye­sület, nincs tagdíj, nincs belépődíj, és jelentkezni sem kell. Ez egy baráti társaság, törzstagokkal és olyanok­kal, akik éppen csak „be­estek”, vagy olvasták az új­ságban a hírt, s felkeltette érdeklődésüket a megjelölt téma. Jelenléti ívet adunk körbe azért, hogy tudjuk, mennyien voltak, s felmér­hessük az érdeklődést. Úgy gondoljuk, nyolc-tíz embe­rért már érdemes csinálni, de ennél eddig még mindig jó­val többen voltak. A leg­hűségesebb ide járók ked­vezményesen vehetnek részt az év végi kiránduláson, amit az első évben a Sátoralja­újhelyi, tavaly a Budapesti Levéltárba szerveztünk, az idén pedig az Egri Levéltár­ba megyünk. G. S.: — Az eredeti elkép­zelés szerint egy-egy fog­lalkozáson az előadást né­hány perces szünet után gya­korlati rész követte, ahol a témakörhöz tartozó levél­tári anyagot tekinthették meg az érdeklődők, ezzel csökkentve a távolságot, mely a mai embereket a múlt- tól elválasztja, s közvet­lenebbé, baráti hangulatú­vá téve az esteket. Mára ez megváltozott, s a máso­dik részben egy újabb elő­adás következik. A szünet­ben a levéltár „védőitalá­val”, teával és keksszel ven­dégeljük meg a résztvevő­ket. A meleg tea azért szük­séges, mert az iratok vé­delme érdekében a levél­tárban tizennyolc fok van. Minden évben egy átfogó témakörben szervezzük az esteket. Az első évben a hely­történetírás módszereiről volt szó, a második évben me­gyénk történetéről, az idén pedig a Hétköznapok és ünnepnapok a történelem­ben címet viseli a sorozat. Ebben bevezetjük a hallga­tóságot a nép hétköznap­jaiba és ünnepeibe, szoká­saiba. Az új történelemszem­lélet nem csupán a puszta tényekre, eseményekre és évszámokra épül, hanem a kevésbé konkrét, nem any- nyira kézzel fogható, mégis bizonyított részletekre is hangsúlyt helyez. A konk­rétumok természetesen nél­külözhetetlenek, de ezzel az új felfogással a történelem távlatai mégis sokkal em- berközelibbé válnak. A nagy témákat mi találjuk ki, meghívott előadóink pe­dig tetszőleges kisebb té­mákat választhatnak, ami­ket részletesen kifejtenek. Természetesen főként olya­nokat kérünk fel, akikről tudjuk, kutatásaik kapcso­lódnak felvetett témánkhoz. Levéltárosok, néprajzosok, régészek, főiskolai oktatók, történelemtanárok osztják meg tudásukat a résztve­vőkkel. (Megjegyzem, tel­jesen ingyen.) Szeretnénk az érdeklődőket minél in­kább a forrásokhoz vezet­ni. Az információk sok-sok szűrőn át jutnak el az em­berekhez, de itt, a levéltár­ban az eredeti anyagokban búvárkodhatnak. Nehéz és időigényes foglalatosság, de megéri. A résztvevők ké­résére és javaslatára azt ter­vezzük, hogy az estéken el­hangzottakat kis füzet for­májában megjelentetjük. A Levéltári Füzetek a közép- iskolás tananyagot bővítő, a történetírás legújabb ered­ményeit is felhasználó előadásokat, a levéltári for­rások kutatási lehetőségeit és módszereit mutatná be. Célunk, hogy a füzeteket a megye minden középisko­lájába és főiskolájába eljut­tassuk. Várszínház - Peter Weiss MTI Marat/Sade címmel mu­tatja be Peter Weiss híres darabját szerdán a Várszín­ház. A Jean-PaulMarat ül­döztetése és meggyilkolá­sa. ahogy a charentoni el­megyógyintézet színját­szói előadják de Sade úr be­tanításában - ezúttal Bodo- lay Géza rendezésében ke­rül színre a Nemzeti Szín­ház kamaraszínházában. Marat-ként Végh Péter debütál, de Sade márkit Szakácsi Sándor játssza. Charlotte Corday, a forra­dalmár gyilkosának szere­pében Varga Mária lép színpadra. A darab - amely 1808-ban - tizenöt évvel Marat halála után játszó­dik, több mint két évtized­del volt műsoron a Nemze­ti Színházban. A Marton Endre rendezte előadásban Kálmán György volt Ma­rat, gyilkosát Váradi Hédi formálta meg. Egyházzenei tábor MTI Egyházzenei tábort szer­vez - immár hatodik alka­lommal-a kaposvári Nagy­boldogasszony Székes­egyház Sármelléken. Szili Zoltán táborvezető az MTI- nek elmondta: a táborba olyan 14-20 éves, hitüket gyakorló római katolikus fiatalokat várnak, akik ze­nei alapismeretekkel ren­delkeznek és szeretnének megismerkedni a gregori­án ének szépségeivel és a liturgikus zenével. Az egyhetes program so­rán többek között hitokta­tókkal beszélgethetnek a résztvevők, vetélkedőket, kirándulásokat és hangver­senyt rendeznek számukra. A tartalmas kikapcsolódási nyújtó - július 20-27. kö­zött megrendezendő - tá­borba a táborvezelő cí­mén: 7400 Kaposvár, Bu- zsáki u. 6/b számra írt le­vélben, felbélyegzett vá­laszborítékot mellékelve lehet jelentkezni. Balassi­emlékkard MTI _________ Id én Döbrentei Kornél József Attila-díjas költő­nek adták át a Balassi Bá- lint-emlékkardot szomba­ton délután a fővárosban tartott ünnepségen. A Ba- lassi-kard korhű másolatát, a reneszánsz művész nevét viselő kör tagjai - Lőcsei Gabriella, Makovccz Imre, Rubovszky András, Tóth Bálint, Molnár Pál, Zelnik József - adományozzák annak a költőnek, akinek líráját méltónak tartják Ba­lassi életművéhez. A kardot, amely Fazekas József alkotása, Ladocsi Gáspár dandártábornok, katolikus tábori püspök nyújtotta át a költőnek. A tavalyi díjazott Tóth Bá- I lint költő volt. Énekel a Szenátorok Búvárkodás és Sorró tea Kujbusné Mécséi Éva Galambos Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom