Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-16 / 39. szám
jjjj. LiAjSU Nyíregyháza 1998. február 16„ hétfő Csak bűvészmutatvány? Nyíregyháza város költségvetéséről Lapunk szombati számában tájékoztattuk olvasóinkat, hogy a nyíregyházi képviselő-testület elfogadta a megyeszékhely ez évi költségvetését. A bevételi és a kiadási oldal sarokszáma 10 milliárd 943 millió 745 ezer forint. A közgyűlés az intézmények működésére 5 milliárd 623 millió forintot szavazott meg, a polgármesteri hivatalnak közel 670 millió forint, fejlesztésekre valamivel több mint 1 milliárd forint jutott. A képviselők 509 millió forint hitelfelvételről döntöttek, becsületükre legyen mondva, a korábbi hitelek törlesztésére 961 millió forintot terveztek be. K.Z. (Új Kelet) _________ A büdzsé könyvvizsgálója, Szendrői Jenő elfogadásra javasolta a költség- vetést, és a csődhelyzet elkerülése érdekében annak folyamatos és szigorú ellenőrzését javasolta. A pénzügyi szakember a bevételi oldal egyes tételeit alultervezettnek találta. Véleménye szerint a felújítási és beruházási kiadások tervezése helyesen történt. Úgy látja, hogy a hitelfelvétel nem túlzott, és az intézmények működése érdekében elengedhetetlen. Az eladósodás elkerülése érdekében javasolja a hitelállomány mérséklését, a kamatterhek csökkentését, mivel a város hitelállománya 1997 végén 1 milliárd 362 millió forint volt. A vita előtt Csabai Lász- lóné polgármester azon véleményének adott hangot, hogy a költségvetés bevételi oldala pályázatok és egyéb támogatások révén még több mint egymilliárd forinttal nő. Bellus Tamás (MSZP) nehezményezte, hogy a városfejlesztésre szánt pénz reálértekben csökkent. Lövei Csaba, a Szabaddemokraták Szövetsége frakcióvezetője hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy a költségvetés tervezetét el lehet fogadni, bár a bevételi oldal túlfeszített. Tarnavölgyi György, a függetlenek csoportjának vezetője nehezen teljesíthetőnek és feszítettnek találta a költségvetést. Hamvas László (MDF) véleménye szerint Nyíregyháza ez évi költségvetése számszaki bűvészmutatvány. Számításai szerint a következő képviselő-testület két és fél millárd forint terhet örököl. Csabai Lászlóné összefoglaló szavaiban azt emelte ki, hogy a jelenlegi testület örökölte az IKSZV, a Törpe utca és a Metropol üzletház, valamint a pedagógusok F-kategóriás pereinek anyagi vonzatát, és rendezte az ügyeket. Az önkormányzat vezetője szerint a választások utáni új képviselő-testületre reálértékben kevesebb anyagai teher jut. mint a jelenlegire 1994-ben. Védve a fogyasztókat Szolgáltatók és kiszolgáltatottság Munkatársunktól _______- Nyíregyházán, valamint a térségben a fogyasztók érdekvédelmét a megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) szervei látják el - tudatta lapunkkal Oláhné Bíró Boglárka, az OFE nyíregyházi szervezetének vezetője.- Azonban - tette hozzá - a jogszabályok a hatásköröket úgy állapították meg, hogy az energia - az elektromos, a gáz-, a hő-, a víz- és csatorna-, a távközlési, a közösségi tévé-, rádiórendszerek — és a szállítási szolgáltatásokban érdekvédelmi vagy civil szervezet nem működik. Ezen területek fogyasztóinak nincs lehetőségük és fórumuk arra, hogy véleményüknek hangot adjanak, jogos sérelmeik orvoslása megoldódjon. Emiatt kiszolgáltatottak az adott esetben monopolhelyzetben lévő szolgáltatóval szemben. Az OFE mindezek miatt az érdekérvényesítés területén hátrányos helyzetben lévő fogyasztók védelmében, az érintett lakosság polgári és szakmai képviseletének bevonásával éleire hívta a szervezeten belül működő cr Oláhné Bíró Boglárka vezetékes szolgáltatások fogyasztóvédelmi csoportját. A január végén megtartott alakulóülést követően eltelt közel egy hónap alatt több mint száz levél érkezett a szervezethez. A panaszosok többségében a térségi gáz-, áram-, táv- hőszolgáltatók, valamint a társasházi képviseletekkel szembeni elégedetlenségnek adtak hangot, tényekkel, számlákkal és okmányokkal alátámasztva. A civil kezdeményezésű csoport szakértői rendszerezve gyűjtik az információkat, amelyekre a március 9-én kezdődő Fogyasztók hete rendezvénysorozat keretén belül szeretnének választ kapni a kommunális szolgáltatók képviselőitől. Félezer családnak segítettek Két évvel ezelőtt alakult meg a RÉS, azaz a Rászorulók Életét Segítő Alapítvány. Az alapító a nyíregyházi képviselő-testület, az alaptőke 5 millió forint volt. Az alapítványt támogatják a megyeszékhelyi közművállalatok (Nyírségvíz, Nyírtávhő) és a Piac- és Vagyonkezelő Kft. Az eltelt időszakról, a tapasztalatokról dr. Vojnik Máriával, az alapítvány kuratóriumi elnökével beszélgettünk. Száraz A ttila (Uj Kelet)- Legfontosabb célunk az volt, hogy segítsük azokat, akik önhibájukon kívül bajba jutottak, és nem tudják fizetni a rájuk eső közműdíjakat. Emiatt ne essenek ki a szolgáltatásokból, további szankciók ne érjék őket. Alapítványunkhoz a közművállalatokon keresztül lehet fordulni. Tehát, akinek van tartozása, elmegy a közművállalathoz, megköti a részletfizetési megállapodást, és a tartozásának legfeljebb egyhar- madára, de maximum negyvenezer forintig kérheti a RÉS Alapítvány segítségét. Támogatást csak az kaphat, aki önhibáján kívül nem tudja fizeüti a szolgáltatói díjakat. Például elvesztette a munkahelyét, a jövedelmében kedvezőtlen változás állt be gyerekek vagy betegség miatt. 1996- ban közel háromszáz családnak tudtunk segíteni, 1997-ben pedig nyolcmillió forintból 594-nek. A legtöbb rászoruló a Nyírtávhő adósai közül kerül ki.- Otszázkilencvennégy családnak tehát segítettek csökkenteni a közműtartozását 1997-ben, de összesen hány an fordultak Önökhöz? Általában kiket szoktak elutasítani? Végeznek-e környezettanulmányt? Ma sokan mondják azt, hogy hátrányos helyzetűek, nem fizetik a közműdíjakat, miközben ilyen-olyan pénzszerzési lehetőségből az átlagosnál sokkal jobban élnek.- Kevesebb mint tíz százalék az, akiket elutasítottunk. Ennek az az oka, hogy a szolgáltató által készített környezettanulmány alapján a kuratórium úgy találta, hogy a kérelmező nem szorul valódi segítségre. Például, ha valakinek a családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladta ’97-ben a 23-25 ezer forintot, hosszabb ideje nem fizette a közműdíjakat, és ha nem volt egyedülálló vagy beteg, akkor arról joggal feltételezhettük, hogy nem is akarja rendezni a tartozásait. Ilyenkor elutasítottuk a kérelmet. Előfordult olyan is - ebből szerencsére nagyon kevés van, csak mint kirívó példát említem meg, hogy a bevallott és a kimutatott egy főre jutó jövedelem igen alacsony volt, de a környezettanulmány során olyan életkörülményeket tapasztaltunk, amelyből mindenkinek világos volt, hogy nem a bevallott jövedelemből él a család. Általában azok a családok fordulnak hozzánk, ahol kiskorú vagy iskolás korú gyerekek vannak, és az egy főre jutó jövedelem nem éri el a tízezer forintot. Nagy tartozóknál az általunk nyújtott segítség sem tűnik soknak. .. Szerencsére az önkormányzatnak ehhez kapcsolódóan van még egy rendelete. Azok, akik megkötik a szolgáltatókkal a részletfizetési szerződést, és a RÉS Alapítvány támogatja őket, az önkormányzat szociális bizottságához fordulhatnak, és lakásfenntartási támogatást kérhetnek.- Az 1998-as önkormányzati költségvetésben is csak 5 millió forinttal szerepel a RÉS Alapítvány. Az egyre nagyobb elszegényedés közepette nem kevés ez egy baloldali önkormányzattól akkor, amikor Nyíregyháza költségvetése 11-12 milliárd forint?- Azzal vagyok elégedett, hogy az önkormányzat fontosnak tartja az alapítványt. Az alapítvány lehetőségei bővülhetnek, ha a személyi jövedelem- adó egy százalékát mind többen ajánlanák fel erre a célra, de a személygépkocsi-adó önkormányzatnál maradó részének tíz százalékáról is rendelkezhet bárki. Ez utóbbiból például tavaly 130 ezer forintunk gyűlt össze. Aki minket támogat, az a rászorulókat támogatja. Most készül a rendelet arról, hogy az iparűzési adó bizonyos százaléka felajánlható legyen bizonyos célokra. Azért „lobbizok”, hogy ebből a körből a RÉS Alapítvány se maradjon ki. Nyíregyháza ebben az évben is közel 500 millió forintot fordít szociális kiadásokra (nevelési segélyek, lakásfenntartási támogatás, gyermekétkeztetéshez való hozzájárulás, jövedelemkiegészítő támogatás, átmeneti segély). Ha teljes képet akarunk kapni az önkormányzat szociális célokra felhasznált pénzeiről, akkor nem csak a RÉS Alapítványt kell nézni... Borbányai népSőiskola B. B. (Új Kelet) _______ A borbányai népfőiskolái estéket február 16- ától április 3-áig tartják a Borbányai Művelődési Házban (Nyíregyháza, Margaretta u. 50.). A február 16-án délután hat órától kezdődő bevezető programban Illés Balázs, a Fel- ső-Tisza-vidéki Népfőiskolái Társaság elnöke a népfőiskoláknak a köz- művelődésben elfoglalt helyéről beszél, majd Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere a város fejlesztési terveiről és munkahelyteremtő beruházásairól szól. A következő alkalommal, február 23-án dr. Pásztor Miklós rendőr alezredes, városi kapitányságvezető előadását hallgathat ják meg az érdeklődők a közbiztonságról Hogyan védjük meg értékeinket? címmel. Március 2-án a nyugdí jasok szociális helyzete lesz a téma. A Hogyan tudjuk javítani az időskorúak szociális ellátottságát? kérdésre Giba Tamás, Nyíregyháza alpolgármestere és dr. II- lésné Erdős Judit szociális irodavezető adja meg a választ. Március 9-én Gubicz Péter gazdajegyző a kiskertben folytatható biogazdálkodás módszereiről beszél. Az egyik legnagyobb, gyerekeket fenyegető veszélyről, a kábítószerről március 16-án tart előadást Gubacsi Józsefné népművelő. Március 27-én dr. Szilvái Mária önkormányzati képviselő Borbánva elmúlt négyévi fejlődéséről számol be. A népfőiskola záróprogramján dr. Baja Ferenc miniszter, országgyűlési képviselő lesz az előadó, aki a körzet fejlődése érdekében elért eredményeket ismerteti. Az előadások minden alkalommal délután hat órától kezdődnek. Alapítvány a templomért Új Kelet-információ Az evangélikus közösség és a templomért aggódó nyíregyháziak az alapítványt hozlak létre épület felújításáért. A szervezet kuratóriumának elnöke, a mindenkori igazgatólelkész, aki jelenleg Laborczi Géza, elmondta: az alapítvány vagyona már meghaladja a félmillió forintot. Az alapítvány célja, hogy a műemlék templom felújítására adományokat gyűjtsön, és koordinálja a felújítási munkálatokat. A kuratóriumban helyet kapott az egyházmegye, a nyíregyházi és a megyei önkormányzat képviselője is. Az igazgató-lelkész reméli, hogy a felújításban segítenek Nyíregyháza polgárai, számítanak az evangélikus egyház és a műemlékvédelmi felügyelet anyagi támogatására. A munkálatok pénzügyi hátterének előteremtésére azért választották az alapítványi formát, mert az alapító okiratban rögzítették, hogy a számlára érkezett pénzeket csak a temloin felújítására lehet felhasználni. Az alapítványhoz bárki csatlakozhat, aki egyetért az alapító okiratban megfogalmazott célkitűzésekkel. A nyíregyházi evangélikus nagytemplom, a megyeszékhely jelenleg egyetlen műmlékének építése 1786-ban fejeződött be. Az idő vasfoga miatt sok-sok javítanivaló van már rajta kívül és belül. A teljes felújítás 100 millió forint körüli összeget emésztene fel, amelyre a gyülekezetnek nincs pénze.
