Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-07 / 5. szám
Világkrónika 1998. január 7., szerda Milliomos olvasók? 'o HaciMHa * inepio/jMSIHASKC T3 H33B3 BUA3HHS MICTb | Mi QIK BapricTb nepepnnarvi 1 MIC. | 3 MIC. | 6 MIC. [ 12 MIC. BMAaHHfl yrOPLUMHM PA3ETM au2s NEPSZABADSAG 3001151.69 23C338 JKyPHAJlH 00233 BRAVO 21194.67 389.34 00114 LAKASKULTURA 12119.19 233 38 BuflaHHH CDPAHmi rasPTM Korosztályom, de az idősebb generáció is nosztalgiával emlegeti a 60-as és 70-es évekbeli Szovjetuniót, illetve Kárpátalját, ahol mindenféle korlátozás nélkül élvezhettük a magyar kultúra összes áldásait. (Nosztalgiánk természetesen az életnek csupán erre az egyetlen területére terjed ki, a többiből nem kérünk!) Dalmay Árpád (Új Kelet) Valamenyi Magyarországon megjelent könyv néhány hét elteltével ott volt Beregszász, Munkács, Ung- vár, Nagyszőlős vagy a magyarlakta falvak könyvesboltjaiban (külön magyar könyvüzletek voltak!), ráadásul a magyarországi ár feléért, míg a fizetések a két országban nagyjából egyformák voltak. Lehetett magyar hanglemezeket kapni, ha nem is olyan mennyiségben és választékban, mint könyveket, a mozikban bemutatták a magyar filmeket, méghozzá magyar nyelven. Az anyaországi sajtótermékek fillérekbe kerültek, s nemcsak az országos lapok, hanem a vidékiek nagy része, a magazinok, a szaklapok is. Megszokott volt, hogy a kárpátaljai magyar értelmiségi egy-két tucat magyarországi lapot járatott, a Kortárstól és az Új írástól kezdve a Magyar Nyelven és a Nyelvőrön át az Ethnographiáig és a Könyvtárosig. A Nők Lapja, az Ország-Világ, a Tükör, a Füles, a Szabad Föld vagy a Ludas Matyi éppen olyan közkedvelt és olvasott volt Kárpátalján, mint Magyarországon. Jó tíz éve aztán eltűntek a magyar könyvek, újságok, magazinok, hanglemezek, filmek. Kárpátalján is megtörtént a rendszerváltás, összeomlott a Szovjetunió, létrejött a független Ukrajna, amelynek kisebb gondja is nagyobb volt a magyar kultúra támogatásánál, a területén élő magyarság művelődési igényeinek kielégítésénél. Sérelmezték is ezt a magyar érdekvédelmi szervezetek, levelekkel bombázták az ungvári, kijevi, budapesti illetékeseket, a magyar-ukrán kormányközi vegyes bizottságot. A válasz az volt - ha egyáltalán volt válasz —, hogy Ukrajnának nincs valutája ilyen apróságokra. Mert azt azért a kárpátaljai magyarság sem várta el, hogy Magyarország ingyen adjon könyveket, sajtótermékeket, már csak azért sem, mert nem ennek az országnak voltunk az adófizetői. Már-már azt gondoltuk, hogy a magyar kultúra hozzáférhetőségének ilyetén korlátozása az ukrán függetlenség elengedhetetlen velejárója, amikor a múlt év végén megtört a jég: híre kelt, hogy annyi évi szünet után ismét lehet előfizetni magyarországi sajtótermékekre. Am a postahivatalra siető, 4- 5 ezer forintnak megfelelő nyugdíjból vagy 10-12 ezer forintnyi fizetésből, a magyarországinál drágább élelmiszereken élő kárpátaljai magyar lógó orral és szitkozódva rohant ki az épületből. S nemcsak a választék bő- szítefte fél és keserítette el. Ukrajnában kereken három (!) magyarországi lapra lehetett előfizetni: a Népszabadságra, a Bravóra és a Lakás- kultúrára. S ami ennél is megdöbbentőbb: „Magyar- ország legnépszerűbb napilapjának” évi előfizetési díja 2303 hrivnya 38 kopijka, ami forintra átszámítva körülbelül 250 ezret, azaz negyed- milliót jelent! (Ehhez képest a Bravo 45 ezer forintos és a Lakáskultúra 26 ezer forintos előfizetési ára már kész főnyeremény.) A kijevi hatóság tehát (látszólag) teljesítette a Magyar-Ukrán Vegyes Bizottság ajánlását, lehetővé tette a kárpátaljai magyarság számára anyaországi sajtótermékek előfizetését. Valójában azonban gúnyt űz a nyugdíjukra-fize- tésükre is féléveket váró emberekből! Kíváncsi lennék rá, hogy akadt-e olyan kárpátaljai magyar, aki kétévi fizetését (vagy ötévi nyugdíját) oda tudta adni a Népszabadságért, még ha Magyarország legnépszerűbb napilapja is. Ide a rozsdás bökőt, ha volt ilyen őrült... Ingyenes ^próK szelvénye A hirdetés szövege: J—L i j Irányár: A feladó neve: ____________1_____________________ cí me:________________________________________ tel efonszáma:__________________________________ A h irdetés sorszáma:------------------------------------------A hirdetéseket a beérkezések sorrendjében közöljük. A) J Új nap kél a Hargitán II. Egy erdélyi utazás naplójegyzetei - arcok, pillanatok m, ■ Bucsi Gyurit mindenki ismeri. Elég a nevét ráírni a borítékra, no meg azt, Románia, és meg sem áll a postás Gyimes, Középlok-Hi- degségig. Mert csak egy ilyen legény van a havasokon, de szerte a világban is. Bár a messziről jöttnek minden havasi férfi egyforma. Mosolyra pozsgás arcú, széles léptű, nagyobbrészt csöndes, de ha bor oldja a nyelvét, akkor aztán fonja, tekeri egymásba a múltat, jelent és jövőt. Tapolcai Zoltán ____ Egy szóval Bucsi Gyurit mindenki ismeri, csak én nem! Pedig még házában is jártam. Csak ő épp a néptanácsban kereste koppos kehyerét, amely arra sem elég, hogy a Daciaba való benzint állja. Oda is hagyja majd valószínűleg az állami apanázst, s marad a hegyen a tehenek és a juhok között.- Johó - javít ki a felesége, aki - ha hiszik, ha nem - aranyszegélyes Zepter poharakban kínálja a bort. - A juhot errefelé johónak mondják... Johó, johó - bólogatnék, de a szemem még mindig a poháron. Észreveszi.- Több havi fizetésem a törlesztésre ment.- És addig?- A jószágok kiforogják a mindennapit... Nem is akárhogy. Tán nincs még egy ilyen ház a hegyen! Fürdőszoba, konyha, modern és ízléses. Csak a belmagasság nem az én léptékem. Alig hagyják két méter húsznál nagyobbra. Hamar melegséget gyújt benne a kályha a kert végéből hozott fából. Kert? Hegyoldal. Végesteien végig kerítéssel szabdalva. Nem a magukét féltik. Csak ne bóklásszon az állal a kaszálóra. Szőlőnek nyoma sincs. Miből hát a kellemes, félszáraz vörös?- Fából, pityókából meg lejből! - jön a válasz, s kerekedik újfent a vándor szeme. Mert a három dologból a pityóka a leggya- núsabb, hogy köze lehet a borhoz, de arról .köztes” kiderül, hogy a krumplit hívják errefelé így.- Vettük a szőlőt! - lebben fel a fátyol. S Bucsi Gyuri csak a jó bort issza meg. Állítólag szépen rajzolt, kemény férfi, aki két kezével az eget is lesza- kajtja, vendégét pedig egy bic- cenés nélkül az asztal alá issza. Menekülök hát, mielőtt hazaér. Antal Anna akkorára kerekíti a torkát, hogy a kutyák a farkukon lovagolva bújnak a vackukba. A drága Anna dehogy haragszik, ilyen harsányan örül a messzi vendégnek. Azon nyomban ebédet kerítene, de inkább beszélőre vonjuk. Keze mégsem áll meg, aranyos kürtőskalácsok csobbannak a zsírba.- Hát az Imre az katona most, a Péter a házát építi, a Levente most az apja jobb keze, a Gyurika az egy veszedelem, a Margitka meg itt e, ez a gyönyörűség. Kész a leltár. A negyvenes asszonyon nem múlik, hogy még bővüljön. Ha valaki az urával látja, az bizton mondja, hogy itt felváltva hordják a nadrágot Anna nyelve pejei és porol, ha kell, pörölyként csap le. Mondjuk szegény Péterre, aki hatalmas rössel nyitja az ajtót visszatértében.- Nézd már ezt, te! Tán már megülted valahol a szilvesztert, hogy ily nagy lépéssel jöttél be az ajtón? Péter csak mosolyog. Az apja kínálta bort és az előző nap főzött, nyers pálinkát nem fogadja el. O tudja jól! Ez nem olyan, mint a Bucsi Gyuri bora! Ezt akár szó szerint pityókából is csinálhatták! Úgyis van ennek a krumplinak egy olyan különleges, testes íze, amelyből akár aroma is lehet! A pálinkát pedig csak a gyomrunk fokolta, de finánc nem, így csak a széles jókedv mutatja erejét. A messzi vándor dunsztolja is rendesen a lágy s meleg kiskürtőssel. (A következő részben megtudhatjuk, hogy eddig miért nem kopogott be a hegyi medve az ablakon?) ic' o o Uj ji luji.ee \ Hírről V hírre D. Á. (úfKelet) A budapesti székhelyű Magyar Érdekvédelmi Szövetség hívta fel szerkesztőségünk figyelmét arra, hogy február 2-án lejár a határideje az egykori erdélyi föld- tulajdonosok földvissza- igénylésének. Az 1991. évi 18-as román földtörvény 169/1997. számú módosítása lehetővé teszi mindazok számára, akik elmulasztották az 1945-ben vagy később kisajátított föld- tulajdonuk visszaigénylését, hogy ezt 1998. február 2-áig megtegyék. Egyúttal arra is lehetőség van, hogy azok, akik az előző törvény adta lehetőséggel élve 10 hektárig terjedő visszajuttatásban részesültek, most visszakapják családonként 50 hektárig szántóföldjüket és 30 hektárig erdőbirtokukat. A kérvényeket alihoz az erdélyi polgármesteri hivatalhoz (néptanácshoz) kell benyújtani, amelyhez az egykor elkobzott terület közigazgatásilag tartozik. Ha az egykori földvagy erdőtulajdon különböző területeken van, akkor valamennyi érintett polgár- mesteri hivatalhoz külön kérvényt kell benyújtani. Az igények bejelentése, illetve a kérvények eljuttatása postai úton is történhet tértivevényes ajánlott levélben. A feladóvevényt és a benyújtott kérelem, illetve okiratok másolatát meg kell őrizni az esetleges későbbi viták tisztázása érdekében. A tulajdonjogot tulajdoni okmányokkal, telekkönyvvel, kataszteri igazolással, szövetkezeti beiratkozási kérvénnyel, gazdalajstrommal vagy más bizonyítékokkal, például tanúk nyilatkozataival lehet igazolni, illetve ezek valamelyikének hitelesített másolatával. Akik elvesztették román állampolgárságukat vagy lemondtak róla, azok igényeljék vissza azt a román követségen, és erről csatoljanak igazolást a földvisszaigény- lési kérelmükhöz. Ha nem kapnak igazolást, akkor az állampolgárság visszaigénylésére befizetett összegről készült nyugta másolatát mellékeljék. Az elhunyt tulajdonosok törvényes örökösei szintén visszaigényelhetik jogos területüket, még akkor is, ha magyar állampolgárként születtek. Felhívjuk a figyelmüket, hogy mindenki nyújtsa be az igényét, még akkor is, ha a román hatóságok várhatóan elutasítják a kérését, mert jogigényét a továbbiakban az Emberi Jogok Európai Bizottságán keresztül érvényesítheti. A Franciaországban székelő bizottság címe: Commission Européen- ne dés Droits de l’Hommc, F- 67075 Strasbourg CEDEX. A törvény csak román állampolgárok számára biztosítja a birtok visszaadását, azonban ez nemzetközi jogba ütköző diszkrimináció, amely nem zárhatja ki a kárpótlás iránti jogosultságot. Az 1998. február 2-ai határidőt azonban szigorúan be kell tartani, mert a jogigény benyújtásának elmulasztása jogvesztéssel jár. Köszönjük a Magyar Érdekvédelmi Szövetségnek, hogy lehetővé tette a megyénkben élő jogosultak tájékoztatását egykori földtulajdonuk visszaigénylésének lehetőségéről és módjáról!
