Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-07 / 5. szám
miNTjLcu Megszigorítják a csapáskárok ellenőrzését A kárrendezési hivatal befejezi... Munkatársunktól Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében összesen kétmilliárd forint felmérhető kártétel keletkezett közel nyolcvan településen és kistérségükben. A legtöbb csapást elszenvedett térségben kétszáz felső-szabolcsi gazda különböző okok miatt elesett a közel 300 millió forintos keretű állami, egy gazdára vetített 10- 30 ezer forintot jelentő hektáronkénti támogatástól. Az ok: adminisztratív félreértés és szigorodó ellenőrzés. November közepétől igényelhető elemi csapás- kár-kompenzáció. A termelőkben ekkor tudatosult, hogy azok a gazdák, akik a belvizet követő jégverést is feltüntették a kárbejelentő lapokon, azok semmiféle támogatást nem kapnak. Dr. Boda Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium elemi csapáskárokkal foglalkozó képviselője munkatársunk érdeklődésére elmondta: a tavaly országosan kimutatható mintegy 13 milliárd forintos mező- gazdasági csapáskár átlagosnak mondható. A nyári belvizet és jégverést követően Szabolcs és a szomszédos Hajdú-Bihar megye termelőinek problémájával külön kormányülés foglakozott. Az elkülönített 300 millió forintból az előbbi térség 90, az utóbbi tíz százalékos arányban részesedett, összesen közel négyezer termelő részesült kompenzációban. Október végén, az országos kártételek összesítésekor kiderült, hogy sok, általában utólag beérkezett adatlapon szereplő kért termelői támogatások jégverésre és ennek nyomában keletkezett belvizedésre, valamint az év végén már nem bizonyítható jégverésre utaltak. Az adatok ellenőrzése nyomán született az a vezetőségi határozat, hogy csak a nem biztosítható, belvíz utáni kárt kompenzálja a szaktárca. Egy, a napokban megjelenő Magyar Közlöny tartalmazni fogja a mezőgazdasági károk kezelésének idén megszigorodó eljárásrendjét. Ennek legfontosabb eleme, hogy azonnal kell jelenteni a csapáskárt, amelyet a szaktárcával szerződésben álló biztosítási szakértők ellenőriznek majd. A határozat tartalmazni fogja, hogy a mezőgazdasági biztosítási költségek egyhar- madát átvállalja az állam, valamint a létesülő 700 millió forintos elkülönített csa- páskár-alapról is rendelkezik, amelynek felosztásáról évente két alkalommal dönt a szaktárca. Munkatársunktól ____ A kormány a 2229/1997. évi határozata alapján 1998. április elsejei hatállyal megszünteti az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalt (OKKH) és területi szerveit. Általános jogutódként a Földművelésügyi Minisztériumot jelöli meg a rendelet. Lapunk információi szerint február végére születik meg a döntés az utódszervezet kijelöléséről. A szervezet Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei kirendeltsége 25 munkatársának munka- viszonya december 1-jévcl megszűnt, a további 22 alkalmazott megkapta március 31- éig szóló felmondólevelét. A megszűnés alatt álló hivatal utolsó feladatainak egyike az október 7-éig beérkezett személyi kárpótlási igények iktatása, számítógépes adatfeldolgozása, s bármelyik hivatalhoz beérkezett igények megyénkénti leosztása lesz. Dr. Sveda Béla, az OKKH Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei hiTurisztika MTI ____ Tö bb magyar kis- és közép- vállalkozó is érdeklődik a romániai turisztikai befektetések iránt, ám konkrét finanszírozási kérelem még nem érkezett az Országos Idegenforgalmi Bizottság Kelet-európai Idegenforgalmi Befektetések Projekt Irodájához - tájékoztatta Oláh Péter projektigazgató az MTI-t kedden. Az eddigi érdeklődésekből az derül ki, hogy a magyarországi idegenforgalmi vállalkozókat a balkáni országban főként a szállodaipari befektetések érdeklik - mondta a szakember. A projekt iroda a magyar vállalkozóknak befektetésre ajánlja még a sí-centrumok létesítését Romániában, valamint a jó minőségű gyógyvizek hasznosítását. Az múlt év októberétől működő iroda célja szakmai segítség- nyújtás, illetve kedvezményes hitelfelvételi lehetőségek biztosítása a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-vel. Szabó Zoltán (Új Kelet) Azok az őstermelők, akik az előző számunkban megjelentekből következően egészség- biztosítási járulék befizetésére kötelezettek, a termelés megkezdése utáni hónap 10-éig kötelesek bejelentkezni a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz. A befizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 11,5 százalék, ezt az adott hónapban elért adóköteles jövedelemből kell számolni. Ha az adóköteles jövedelem a szja- törvény szerint választott adózási mód szabályait alapul véve nem éri el a havi minimálbér összegét, úgy a 11,5 százalékot a minimálbér után kell befizetni. A befizetendő egészségügyi járulék 1995 forint (17 000 forintos minimálbért alapul véve). Például, az az őstermelő, aki igazolványát 1997. augusztus 1-jén váltotta ki, az szeptember 10-éig volt köteles először egészségügyi járulékot fizetni, majd ezt követően minden vatalának vezetője munkatársunk érdeklődésére elmondta: az országos központban regisztrált adatok szerint mirttcgy 202 ezer kérelem érkezett be, amelyből mintegy 15-20 ezer érinti a térséget. A hivatalvezető szerint az adatlapok 90 százaléka okirathibás, így hiánypótlásra szorulnak. A benyújtott kérelmek elbírálásának megkezdését várhatóan hátráltatni fogja, hogy a kárpótlást igénylők többsége külföldi, így a kért okiratok csak késve érkezhetnek vissza a megyei kárrendezési hivatalokhoz, s emiatt a határozatok érdemi elbírálása késedelmet szenvedhet. Dr. Sveda Béla nem tartja kizártnak, hogy a jelenlegi közigazgatási bírósági eljárások mellett a személyi kárpótoltak igényeinek jogerős elbírálása az ezredfordulóig is elhúzódhat. A már hivatkozott kormányhatározat értelmében ezt a feladatot a jogutód szervezetnek kell befejeznie. Az elkövetkező három hónap további feladata lesz a megszerM77 _____________________ Az ipari miniszter nem zárja ki annak lehetőségét, hogy elmarad az energiaárak áprilisban esedékes negyedéves korrekciója. Fazakas Szabolcs a tárca hagyományos újévi sajtófogadásán, kedden Budapesten kijelentette: „Amennyiben újabb váratlan tényezők nem lépnek közbe - a forintleértékelés mértéke nem emelkedik, az árakban nem történik valami akkor április elsején lehetséges, hogy nem kell a negyedéves energiaár-korrekciót megvalósítani”. A kereskedelmi és ipari miniszter kifejtette: az energiaárakról szóló rendelet szerint az energiaár negyedéves korrekciójára akkor van szükség, ha ez idő alatt a forint leértékelése meghaladja a 3 százalékot. Elképzelhető, ha nem hónap 10-éig kell a befizetéseket rendezni. Ha november hónapban 150 ezer forint adóköteles jövedelme keletkezik, akkor azt 8 napon belül be kell jelentenie a Megyei Egészség- biztosítási Pénztárnak, és a hónapban megszerzett jövedelme alapján kell az egészségügyi járulékot befizetnie. A november havi járulék kiszámításánál figyelembe kell venni az előző három hónapban a minimálbér alapján befizetett egészségügyi járulékokat is, jelen esetben (3x17 000 xO, 115) 5865 forintot kell kivonni a novemberi jövedelemből számított járulékból, vagyis a (150 000x0,115) 17 250 forintból, így 11 385 forintot kell befizetni. A mezőgazdasági őstermelők egészségügyi hozzájárulás megfizetésére nem kötelezettek. Nyugdíjjogosultságot csak a Megyei Egészségügyi Pénztárral kötött külön megállapodás alapján szerezhetnek, ebben az esetben a termelőnek 31 százalékos nyugdíjbiztosítási járulék befizetését kell vállalni. A vezett földárverések lezárása, elszámolása, a vagyoni leltár elkészítése. A szervezet jogutódjának feladata lesz az elmaradt közel hatvan licit megtartása is. A hivatal termőföldárverési osztálya a szövetkezeti földalapok 1992. augusztus 24-én, Nyírkér- csen megkezdődött licitje óta 1155 árverést tartott meg 1 177 898 aranykorona értékben. Ösz- szesen 28 597 kárpótolt jutott magántulajdonhoz 96 118 hektár földterületen. Egyedül a Kraszna menti Termelőszövetkezet mátészalkai, ópályi és kocsordi területei maradtak hátra a még folyamatban lévő bírósági eljárások miatt. A három településen 1992 óta rendezetlen a kárpótlási területek kijelölése. Az állami földalapok magánosítására szervezett 301 árverésen 8189 tulajdonos 12 ezer hektár, 98 672 aranykorona értékű terület birtokosává vált. Az ország első állami földalapjának árverése a megyében, Fülesd községben volt 1995. május 29-én. lépnek fel váratlan .tényezők, hogy április elsején nem kell újabb „inflációs energiaáremelést” életbe léptetni. A kormányzati elképzelések szerint a havonta esedékes forint- leértékelés 0,9 százalékos lesz, azaz három hónap alatt 2,7 százalék. Fazakas Szabolcs véleménye szerint Magyarországon az energiaárak jelenleg megfelelőek, és az új kormány nem kényszerül majd drasztikus lépésre. Az ipari miniszter úgy látja, hogy a külgazdasági egyensúly az idén sem romlik. Az elmúlt évhez hasonlóan az idén is az exporttermelő beruházásoknak tudható majd be, hogy a kivitel követi a behozatal növekedését. Ebben meghatározó szerepe van annak, hogy 1998-ban is mintegy 2-2,5 milliárd dollár működőtökére számíthat Magyarország. járulékfizetés alapja a megállapodást kötő magánszemély által megjelölt jövedelem. Ez a jövedelem nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbérnél, de több sem a járulékfizetés felső határánál, ami jelenleg napi 4290 forint. Azok a mezőgazdasági termelők, akik tevékenységüket vállalkozói igazolvány birtokában végzik, egyéni vállalkozóként kötelezettek 39+10 százalékos járulék befizetésére. A hatályos jogszabályok szerint a járulékszámítás alapja a személyes munkavégzés címén költségként elszámolt vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képző jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér. Az egyéni vállalkozókat az egészségbiztosítási járulékon felül az 1800 forintos egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége is terheli, még akkor is, ha nyugdíjasként váltották ki az igazolványt. Pénz* és tőkepiac MTI A hazai pénz- és tőkepiacokon 1997 első félévében a pénzügyi megtakarítások készpénz- és betétállománya reálértéken csökkent, miközben dinamikusan nőtt a gazdálkodók által kibocsátott értékpapírok aránya. Az állampapír-hozamok csökkenése a bankokat a biztonságosabb költségvetési finanszírozástól lassan a kockázatosabb, de nagyobb hozamot jelentő üzletágak felé irányította. A hitelintézeti rendszer jövedelmezősége ennek ellenére az 1996-os jelentős javulást követően 1997 első félévben kis mértékben csökkent. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet felmérése szerint: az első félévben a szektor összesíteti adózás előtti eredménye 48,9 milliárd forintot ért el. Ez egy évvel korábban 45,5 milliárd forint felett volt. A működési költségek az inflációt meghaladó mértékben, 32,2 százalékkal emelkedtek egy év alatt. Ezek 41,6 százalékát a személyi jellegű kifizetések tették ki. Az eszközarányos adózás előtti eredmény a '96 első félévi 1,1 százalékról 1 százalékra mérséklődött. A hagyományos banktevékenység eszközarányos jövedelmezősége valamennyi csoportban csökkent, átlagosan 2,2 százalékról 1,9 százalékra. Ezzel szemben az egyéb tevékenységek jövedelmezősége valamennyi bankcsoportban növekedett. A gazdálkodói körben kibocsátott értékpapírok jegyzési értéke meghaladta a 127 milliárd forintot, ami az 1996-ra becsült GDP 1,9 százaléka. A kedvező tőkepiaci környezet megerősítette az értékpapír-forgalmazók helyzetét. Áz ügyfelek száma ugyan nem növekedett, de a megbízások átlagos értéke meghaladta az előző évit. Az egyedi ügyletek értékének növekedése az intézményi befektetők növekvő piaci súlyát mutatta. Ä felügyelet elemzése megállapította azt is: 1997 közepére a többségi külföldi tulajdonú bankok a magyar bankrendszer összesített mérlegfőösszegének több mint felét ellenőrizték közvetlenül. Az'első félévben a hitelintézeti szektor mérlegfőösszege nominálisan 6,7 százalékkal meghaladta az 1996. év végi szintet, és elérte az 5.053,9 milliárd forintot. Reálértékben azonban csökkent a mér- legfőösszcg, hiszen a fogyasztói árindex június-decemberi mértéke elérte a 12,8 százalékot. Tovább javult a szektor tőkeellátottsága, mivel a saját tőke gyarapodása az első félévben meghaladta a mérlegfőösz- szeg növekedését. Á források közül a lakossági források az első negyedévben nominálisan stagnáltak, tehát reálértékben csökkentek, a második negyedévben pedig minimálisan bővültek. A vállalkozói szektor betét- állománya az év első hat hónapjában reálértékben csökkent. Ezzel szemben tovább növekedtek a külföldről származó források. A jegybanktól származó források tovább zsugorodtak, a mérlegfőösszeg 4,5 százalékáig. talajközeli ózon (jfg/m3) A Nyáregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért talajközeli ózon 24 órás átlagkoncentrációj a 1997.12.29-1997.01.04. között 10Q _l_ ______________________________________________________________________________ 24 órás levegőminőségi határérték 90 -- 80 -- 70 -- 60 50 -- 40 -- 30 -- 20 -- 10 0 55,0 55,6 38,4 W 43.8 40,0 40,2 hétf5 kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért szálló por 24 órás átiagkonccntrációja 1997.12.29-1997.01.04. között 100 90 -- 80 -- 70 -- 60 -- 50 -- 40 -- 30 20 -- 10-24 órás levegőminőségi határérték szálló por (jlg/m3) 11,6 463 4é'9 51,5 36,5 M 30,6 hétfő kedd szcida csütörtök péntek szombat vasárnap Elmaradhat az energiaár-korrekció Őstermelők tb-fizetési kötelezettsége (II.)
