Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-06 / 4. szám
Gazdaság 1998. január 6., kedd Családi kényszervállalkozás Fejlődő társaság a Nyírségben Munkatársunktól Hazánkban a családi vállalkozás nem szerepel statisztikai nyilvántartásként, holott a felmérések szerint a magyarországi vállalkozások hatvan százaléka családi alapokon működik. Kétharmaduk a kilencvenes évek elején alakult, mindössze tizedrészük működött a nyolcvanas évek előtt is. Jelentős részük kényszervállalkozás, a családtagoknak próbálnak tevékenységet, munkát és jövedelmet szerezni. A megbízhatóságot tartják a legfontosabbnak, ezért főként rokonokat, családtagokat vonnak be. A szaktudásnak alig tulajdonítanak jelentőséget. Leginkább a harmincasnegyvenes évüket taposok vállalják ezt az életformát, s a túlélést tekintik legfonMTI _______________ A magyar rendőrség 300 millió forintos pénzmosási ügyet göngyölít fel - közölte az MTI érdeklődésre Sági Zoltán, az ORFK szóvivője hétfőn. Kiss Ernő dandártábornok, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) vezetője vasárnap az MSat kereskedelmi tévécsatornán megemlítette, hogy a rendőrség egy 300 millió forintos pénzmosási ügyön doltosabb céljuknak. Munkaerejük árával nem számolnak, s a családot biztos háttérnek tekintik. Az országos felmérés alapján a családi vállalkozások ötvenkét százaléka kevés, huszonkét százaléka pedig semmilyen nyereséget nem könyvelt el. Kis tőkével indultak, sokuk kezdő alapja még a százezer forintot sem érte el. Hitelt nem szívesen vesznek fel, inkább családon belül kérnek kölcsön. A kisvállalkozásokkal a bankok nem állnak szóba, s az ilyen célra létrejött mik- rohitelből sem szívesen adnak számukra. Ráadásul a nemzetközi gyakorlatban elfogadott és bevált kedvezmények, könnyítések sem érintik a családi vállalkozásokat. Ez alatt értendő a számvitel, az adókedvezmény és a hitelezés általánostól eltérő gyakorlata is. gozik, melynek külföldi vonatkozása is van.- Megerősítem a tévécsatornán elhangzottakat - mondotta Sági. „Többet egyelőre nem mondhatok, mert az ügy még nincs teljesen felderítve.” A részleteket várhatóan napokon belül nyilvánosságra hozzák - mondta a szóvivő. A bűnügynek osztrák vonatkozása is van - közölték magukat megnevezni nem kívá- -nó rendőrségi források. Kozma Ibolya (Új Kelet) A Nyírség tizenöt településén úgy döntöttek: nem várnak rendkívüli eseményekre, befektetőkre és állami támogatásra, hanem programokat készítenek, s mindent megtesznek azok megvalósításáért. Az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság 1992-ben alakult Nyíregyháza és a környező tizenkét település összefogásával. Később még három község csatlakozott az egyesülethez. Az elmúlt év márciusától főállású térségmenedzsere van a társaságnak. A társaság tizenöt településén több mint százötvenezer ember él csaknem hétszáz négyzetkilométeres területen. A településegyüttes része a megyeszékhely, valamint Apagy, Kállósemjén, Kálmánháza, Kemecse, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírbogdány, Nyírpa- zony, Nyírtelek, Nyírtét, Nyírtura, Sényő és Újfehértó önkormányzata. A társaság legfontosabb céljának tekinti a települések összefogását, koordinálását, s Szabó Zoltán (Új Kelet) Nagyon sok őstermelő keresi fel az agrárkamara megyei irodáját, mivel nincsenek tisztában a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó társadalom- biztosítási jogszabályokkal. A hatályos jogszabályok értelmében nem terjed ki a biztosítás a mezőgazdasági kistermelőkre és az őstermelőkre, így az őstermelők nem szereznek automatikusan jogosultságot a társadalombiztosítási ellátásra. A mezőgazdasági termelőkre is vonatkozó 1975. évi II. törvényt hatályon kívül helyezték, ezentúl négy új törvényből és annak végrehajtási rendeletéiből tájékozódhatunk az érvényes szabályozókról. A társadalombiztosítási szempontból ide vonatkozó törvények a következők: 1996. évi LXXXVIII. törvény az egészségügyi hozzájárulásról, 1997. évi XVIII. törvény az egyes társadalombiztosítási és szociális ellátásokról szóló törvények módosításáról, a társadalom- biztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint az e szolgáltatások fedezéséről szóló 1997. évi LXXX. törvény. A társadalombiztosítási ellátás feladatkörébe tartozik a betegségi anyasági ellátás, nyugellátás, baleseti ellátás. Társadalombiztosítási jogosultság szempontból a magán- személyeket alapvetően három csoportba sorolhatjuk. Az első csoportba tartoznak a biztosítottak, akik a feltételek fennállása esetén valamennyi tb-ellátásra jogosultak. Biztosítottaknak tekintendők a munkaviszonyban álló személyek; a szövetkezeti tagok, amennyiben a szövetkezet tevékenységében munka- viszony vagy vállalkozás jellegű jogviszony keretében személyesen közreműködnek; a szakmunkástanulók, ha ösztöndíjban részesülnek (a biztosítási jogviszony a tanuló- szerződés megkötése alapján jön létre); a regisztrált munka- nélküliek, akik keresetpótló felvállalja azokat a feladatokat, amelyek ellátására a falvak szűkös anyagi helyzetükből fakadóan nem képesek. Ebben az évben több programot indítanak el: a társaság településein a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségeit teremtik meg, ezen belül átvevőhelyeket alakítanak ki, s felvállalták a lakosság környezetvédelemre vonatkozó szemléletformálását is. Ifjúsági referenst alkalmaznak, s szoros együttműködési kapcsolatot alakítanak ki a térség iskoláival. Ezenkívül propagandaanyagokat készítenek, kapcsolatot tartanak a médiumokkal, és törekednek az egyesület arculatának kialakítására. Nonprofit jellegű turisztikai marketingirodát működtetnek, céljuk, hogy felkarolják a falusi turizmust, s kidolgozzák a kistérségi turizmus- fejlesztés koncepcióját. Segítséget nyújtanak a pályakezdőknek a továbbtanuláshoz, elhelyezkedéshez, az önálló életkezdéshez. Felkarolják a térségben működő nonprofit szervezeteket. Energiaracioná- lási programba kezdtek, ennek támogatásban, munkanélkülijáradékban részesülnek; az egyéni és társas vállalkozók, ha nem kiegészítő tevékenységet folytatnak (vagyis ha nem saját jogú nyugdíjas). A biztosítottak csoportjába tartozó őstermelőknek nem kell külön tb-járulékot fizetniük, mivel azt a munkáltató vagy egyéb szervezet helyettük megteszi. A második csoportba tartozók nem minősülnek biztosítottnak, de a törvény erejénél fogva jogosultak az egészség- ügyi szolgáltatások igénybevételére. Ilyen személyek a biztosítottak eltartott hozzátartozói, például biztosított kiskorú gyermeke és a biztosított háztartásában élő közeli hozzátartozója, ha a havi jövedelme a naptári év első napján érvényes minimálbér (mezőgazdasági termelés esetén 17 000 célja a települések energia-felhasználásának csökkentése, valamint a költségtakarékosság. Egy évvel ezelőtt még csak két munkatársa volt a társaságnak, ma már hat, s a létszám hamarosan tovább bővül. Tisza Gabriella térségmenedzser szerint a felnövekvő nemzedék szemléletformálása, a hátrányos helyzetben élők felzárkóztatása a társaság egyik legfontosabb feladata. Rendszeresen küldenek tájékoztató anyagokat pályázati lehetőségekről az iskoláknak, hogy egyenlő esélyei legyenek a falusi diákoknak is, és ne maradjanak ki semmilyen lehetőségből. Emellett kapcsolatot tartanak az ország távoli városaiban tovább tanuló diákokkal, tréninget szerveznek számukra. Fontosnak tartják, hogy a más megyékben tanuló egyetemisták, főiskolások se maradjanak ki a térségben történt eseményekből. Célkitűzéseik közé tartozik az is, hogy hazavonz- zák a diplomát szerzett diákokat, hiszen tudásukra, szakértelmükre nagy szükség van a megye tizenöt településén. forint) összegét nem haladja meg. A harmadik csoportba tartozó magánszemélyek és eltartott hozzátartozóik is igénybe vehetik a tb által finanszírozott egészségügyi szolgáltatásokat, de ehhez egészségbiztosítási járulékot és egészségügyi hozzájárulást kötelesek fizetni. Nyugdíjjogosultságot csak akkor szerezhetnek, ha az Egészségbiztosítási Pénztárral külön megállapodást kötnek. Járulékfizetésre kötelezett az, aki személyi igazolvánnyal rendelkezik vagy azzal jogszabály alapján rendelkeznie kellene, nem minősül biztosítottnak vagy biztosított eltartott hozzátartozójának, nem jogosult semmilyen jogcímen - még nyugdíjasként sem - egészségügyi szolgáltatás igénybevételére. (Folytatjuk) Elhalasztott választások MTI ________ El vileg lehetséges a májusban esedékes üzemi és közalkalmazotti tanács-választások elhalasztása, bár a Munkaügyi Minisztériumot hivatalosan még nem kereste meg ezzel az igénnyel az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala. A három nagy szakszervezeti szövetség javaslata alapján azonban foglalkoznak a kérdéssel a minisztériumban. Több szak- szervezeti szövetség szerencsétlennek tartaná, ha az országgyűlési, illetve az önkormányzati választásokkal egy időben tartanák meg az üzemita- nács-választásokat. Héthy Lajos, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára az MTI érdeklődésére elmondta: elképzelhető, hogy az 1995 májusában megválasztott üzemi tanácsok hároméves mandátumát néhány hónappal - törvénymódosítás segítségével - meghosszabbítják. Erre a törvénymódosításra az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának kellene előterjesztést készítenie. A javaslatot elsőként az Érdekegyeztető Tanácsban vitatnák meg, s csak ezután készíthetné el a szakmai anyagot a minisztérium. A parlament leterheltsége miatt a törvénymódosítási javaslatot mielőbb az Országgyűlés elé kellene terjeszteni. Nem valamennyi üzemi tanács mandátuma jár le idén májusban. Vannak ugyanis olyan új cégek, ahol 1995 májusát követően hozták létre az üzemi tanácsot, így hároméves mandátumuk később jár le. Máshol megszűnt az üzemi tanács, és ezért választottak új testületet, ezeknek is később járna le a mandátumuk a jelenleg érvényes törvény szerint. A szociális partnerekkel közösen dönteni kell arról is, hogy a mandátum meghosszabbítása miként vonatkozzon az 1995 májusában, illetve a később megválasztott üzemi tanácsokra. Döntést igényel az a kérdés is, hogy az országos reprezentativitás meghatározásához miként összegezzék az üzemitanács- választásokat. Célszerű meghatározni, hogy a különböző időszakokban megtartott üzemitanács-választások eredménye közül melyek vehetők tekintetbe az adott szakszervezeti szövetség országos reprezentativitásának számításánál. A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért szén-monoxid 24 órás átlagkoncentrációja 1997.12. 29-1997. 01. 04. között 5000 4500 4000 - - 3500 -- 5000 2500. 2000 41500 1000 500 0 24 órás levegőminőségi határérték 630 H 1148 szén-monoxid (|ig/m3) 887 1143 665 747 hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért nitrogén-dioxid 24 órás átlagkoncentrációja 1997.12.29-1997.01.04. között 85 80 75-70 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 24 órás levegőminó'ségi határérték 82.4-- 32 __ ff nitrogén-dioxid (ftg/m3) 57,5 53,3 Mái __i—. ..... 45 ,2 . __ 49. 3 hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap Sokmilliós pénzmosás Őstermelők tb-fizetési kötelezettsége (I]