Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-06 / 4. szám

1998. január 6., kedd Panoráma Ifjúsági menedékotthon Az ukrán fővárosban megkezdte működését az első állami ifjúsági menedékotthon. A kijevi városi ható­ságok az átmeneti menhely megnyitásával az utca­gyerekek számát kívánják csökkenteni - adta hírül a Kyiv Post című hetilap. Az ötven férőhelyes intéz­mény 3 és 18 év közötti gyermekeknek biztosít majd szállást, élelmet, ruhát és egészségügyi ellátást leg­feljebb 30 napig. Sírrablók közt Peruban Segundo Salazar csontok és kincsek keresésére szol­gáló ásóval és fémbottal mélyen beletúr a forró sivatagi homokba Peru északi tengerpartján, hogy őseinek olyan sírjaira bukkanjon, amelyeket kifoszthatna. Hozzá ha­sonló perui parasztok nemzedékek óta keresik kenye­rüket sírrablással - ahogy a kecsua indiánok nyelvén nevezik őket - mint huakerók. Miközben alagutakat váj­nak a homokba otthonuk közelében, aranytárgyakat, kerámiákat, kárpitosmunkákat és drágaköveket hoznak a felszínre azokból a sírokból, amelyeket a Krisztus előtt 200 és Krisztus után 700 között virágzó mocsika civili­záció hagyott hátra. Ez alatt az idő alatt a men- helyen dolgozó pszicholó­gusok és ügyvédek kiderítik az utcára került kiskorúak szüleinek hollétét, és meg­próbálják elérni, hogy a gye­rekek hazakerülhessenek. Ha ez nem sikerül, akkor a gyerekek állami gondozóin­tézetekbe jutnak, amelyek­ben viszont alig van szabad hely. Az 1917-es bolsevik forra­dalom előtt, a cári időkben Kijevben 14 menedék műkö­dött a hajléktalan gyerekek megsegítésére. Az utóbbi években a független Ukraj­na fővárosában három ilyen intézmény nyílt, mindet jó­tékonysági szervezetek mű­ködtetik. Az új, első állami menhelyet irányító Ifjúsági Szolgálatok Főosztályának illetékese elmondta: a meg­élhetési nehézségek miatt mind több család esik szét, mind több gyerek kerül az utcára, és több menhelyre van szükség. Az illetékes elmondta, hogy minden utcagyereknek A cseh főváros, az Arany Prága (Praha) és a nyolcvan­hét lakosú, szintén Prága (Praha) nevű szlovákiai kis­település között a közeljö­vőben ismét felújulnak a ba­ráti kapcsolatok. Kevesen tudják, hogy a cseh világvároson kívül a szlovákiai Losonc közelében szintén létezik egy Prága nevű település, amelynek alapítói még a cseh zsoldos­vezér, a Mátyás királyt is szolgáló Brandysi Ján Jiskra ottmaradt harcosai voltak. A két Prága régóta ápolt baráti kapcsolatai még A létezése sem bizonyított tulajdonképpen, de az év vé­gén felszabadított levéltári iratok szerint az elmúlt évti­zedekben valóságos kötél­húzás folyt Nagy-Britannia különböző minisztériumai és hatóságai között annak el­döntésére, hogy kinek a véedelme alatt is áll Nessie, a híres-hírhedt Loch Ness-i szörny. így azután Inverness skóciai grófság (ennek a te­rületén van Loch Ness) rend­őrfőnöke már 1933-ban sem volt biztos benne, hogy med­dig terjed a hatásköre Nessie „szörnyvadászokkal” szem­beni védelme terén. A belügyminisztérium csak 1969-ben dolgozott ki irányelvet, amely szerint a szó tulajdonképpeni értel­mében nem jelent „táma­dást” a szörny ellen, ha víz­alatti expedíció tagjai igye­keznek lefényképezni, még akkor sem, ha eközben meg­próbálnak bőrmintát venni róla. A későbbi években azu­tán a turizmust, a mezőgaz­daságot és a halászatot fel­ügyelő íatósigoiv egymásra vannak szülei, van otthona, iskolába is járt korábban, csak a szülőknek nincs mun­kája és pénze, egyszerűen nem törődnek gyermekeik­kel. A menhely azon fárado­zik, hogy a gyerekek vissza­kerüljenek otthonukba, szü­leikhez, az ott dolgozók azonban tisztában vannak vele, hogy az intézmény csak átmeneti megoldást jelent. Amíg nem javulnak a gazda­sági lehetőségek és a szülők nem kapnak munkát, addig az otthon nélküli kóbor gye­rekek sem tűnnek el az ut­cákról. A kijevi utcagyerekek problémáival foglalkozó legutóbbi UNICEF-tanács- kozás szakértői megállapí­tották: a megélhetési feltéte­lek ellehetetlenülése a prob­lémás családok számának növekedéséhez vezet, egyre több gyerek veszíti el a biz­tos családi háttért és próbál megélni utcai bűnözésből, prostitúcióból, egyre többen szoknak rá különféle kábító­szerekre. Csehszlovákia kettéválása előtt, 1990 elején szakadtak meg, amikor a kisebbik Prá­ga lakói úgy találták, hogy a cseh televízió szándéko­san sértő tudósítást közölt róluk. A kapcsolatok felújítását most a kisebbik, a szlováki­ai Prága vezetői kezdemé­nyezték a cseh Prága város­atyáinál, akik ezt elfogad­ták, és e hét végén szemé­lyesen tisztelik meg az „egytornyú” Prága lakóit, akik majd viszonzásul szin­tén ellátogatnak a száztor- nyú cseh fővárosba. hárították a felelősséget a nagyszámú turistát vonzó Loch Ness-i szörny védel­méért. Ez a helyzet idővel oda vezetett, hogy a hetvenes évek elején a mezőgazdasá­gért illetékes ügyosztály vezetője írásban szögezte le: „Tiltakoznom kell az ellen, hogy a teljes felelősség en­gem terheljen ennek az állat­nak, halnak, kukacnak - vagy bármi legyen is ez a szörny - a védelméért. Tudomásom szerint Nessie-t illetően az egyetlen bebizonyított tény az, hogy nagy érdeklődést kelt a turisták körében, s ezért úgy tűnik számomra, hogy valójában az idegenforgalmi ágazatra tartozik gondoskod­ni a védelméről, beleértve a kegyetlen bánásmód elleni védelmet is”. A Nessie-vel való bánás­mód végleges jogszabályi rendezését csak az 1975. évi, A vadon élő lények és növé­nyek megőrzése című tör­vény elfogadása teremtette meg - hívja fel a figyelmet a dpa jelentése. E tolvajok alkotják az első láncszemet abban a sok millió dolláros törvénytelen kereskede­lemben, amely az inkák és a spa­nyol hódítás előtt a mai Peru te­rületén virágzó egyéb indián ci­vilizációk által hátrahagyott ré­gészeti emlékekkel folyik - írta az AP amerikai hírügynökség. Walter Alva, a Lambayeque mel­letti Bruning Régészeti Múzeum igazgatója szerint a Pem régésze­ti kincseivel folytatott illegális üzletet - az abban fekvő pénz nagyságát tekintve - csak a kábítószer-csempészés előzi meg, s felbecsülhetetlen károkat okoz a múlt kutatásában. A cukámádültetvények övez­te Sipan faluhoz közeli sivata­gos terület, ahol Salazar is ás, úgy néz ki, mintha légibom­bázás sújtotta volna. A foszto­gatók által túrt gödrök százai tarkítják a homokot, szerteszét fehérré fakult emberi csontok hevernek a földön. A már tíz éve sírokban turkáló Salazar szerint egy mocsika temetőt rejt a föld­felszín. A férfi nem restelli, hogy ősei sírját fosztogatja, azt mond­ja, a megélhetését biztosítja ez­zel. Van olyan nap, hogy sem­mit sem talál, máskor a kezébe akad egy finoman megmunkált agyagedény vagy egy nyaklánc, amelyet 10-20 dollárért tud el­adni. A szomszédos Cayalti fa­luban a rendőrök két év alatt több mint 3000, sírból rabolt tár­gyat koboztak el. A legfontosabb régészeti lelőhelyek közül sokat már rendőrök őriznek, a foszto­gatókat pedig szigorú börtön- büntetés fenyegeti, de mindez nem elég az elrettentéshez. Alva múzeumigazgató sze­rint a sírrablók büntetlenül te­vékenykednek, mert túl sok a joghézag. A 12 évvel ezelőtl elfogadott törvény bünteti azo­kat, akik sírokat fosztogatnak vagy műkincseket csempész­nek ki Peruból, de azokat nem, akik rabolt tárgyakat vásárol­nak vagy birtokolnak. Emiatt a műgyűjtők érinthetetlenek, a kereslet pedig állandó. A Peru­ból kicsempészett műkincsek többségét európai, amerikai és ázsiai magángyűjtőknek adják el, akiknek száma rohamosan nő. A gyűjtők részéről meg­nyilvánuló kereslet és a parasz­tok szegénysége olyan kombi­nációt alkot, amely nagyon nehézzé teszi a leszámolást az áldatlan jelenséggel. Peru kulturális örökségének fosztogatására akkor figyelt fel a világ, amikor sírrablók 1987- ben rábukkantak egy királysír­ra Sipánban, ahol mesés gaz­dagság kíséretében temették el uralkodóikat a mocsikák. A fosztogatók egyik napról a másikra meggazdagodtak, fény­űző fogadásokat adtak. Az újkeletű gazdagságnak azon­ban híre járt, s néhány hónap múlva Alva vezetésével, a rend­őrség védelme alatt egy tudós­csapat érkezett a helyszínre, hogy véget vessen a rablásnak. A kifosztott sír közelében, egy harminc méter magas föld­piramis tetején a régészek ta­láltak egy második sírt is, „Sipan uráét”, azét a mocsika királyét, akit arany maszkok­kal, ezüst nyakláncokkal és a hétköznapi élet jeleneteit áb­rázoló 1200 kerámiával együtt földeltek el 17 évszázaddal ezelőtt. A régészek azóta össze­sen 10 sírt tártak fel itt, mind­egyikben 5-600 arany-, ezüst-, réz- és egyéb fémtárggyal. A tudósok odaérkezése előtt el­lopott műkincsek javarészét soha nem sikerült visszaszerez­ni. A sírrablóbandák a drog- csempész-hálózatokhoz hason­lóan működnek. A tolvajok a kiásott tárgyakat helyi felvásár­lóknak adják el, akik „regioná­lis” felvásárlóknak adják tovább olyan középnagyságú városok­ban, mint Chiclayo, Trujillo, Chimbote vagy Ica. A körzeti üzérek a Limában székelő nem­zetközi csempészeknél értéke­sítik a „forró” árut. Az AP által idézett múzeumigazgató szerint a csempészek gyakran modern indián népművészeti tárgyak­nak álcázva, legális papírok­kal lopják ki az országból az ősi műkincseket. A perui emlékek fosztogatása a spanyol hódítással kezdődött, és része lett a perui kultúrának - jelentette ki Miguel Mujica Gallo, a limai Arany Múzeum igazgatója. Az ősi sírok évszá­zadokon át szabadon kitermel­hető bányának számítottak, és csak az utóbbi 30 évben történ­tek kísérletek arra, hogy jogi úton vessenek véget a rablásnak. Az évszázad ismert legnagyobb sírrablása 1938-ra nyúlik vissza, amikor egy Sipantól 50 kilomé­terre északra fekvő birtok, Batan Grande tulajdonosa földgyalu­val rombolt le egy piramist, s szemtanúk szerint 15 krumplis­zsákot töltött meg az ott talált színarany műtárgyakkal. A sírrablás Peruban a legsú­lyosabb, de létező probléma más latin-amerikai országokban is. Fosztogatók lopták el Kolum­bia e századi legjelentősebb ré­gészeti leletének majdnem egé­szét, az úgynevezett Malagana- kincset, egy Kr.e. 180 és Kr.u. 70 között virágzó kultúra emlé­két. Az ősi temetkezési helyet cukornádmunkások fedezték fel 1993-ban egy haciendán, Calitól északkeletre. Mire a ré­gészek odaérkeztek, a hely már csak üres lépesmézre emlékezte­tett, amely hemzsegett a kincs­vadászoktól. A Malagana-kincs- ből a kolumbiai Arany Múzeum­ban kiállított 140 tárgyat - 18 kivételével - mind sírrablóktól vagy üzérektől vásárolták fel. Celentano 60 esztendős Sokan már biztosan nem is emlékeznek rá, de volt idő, amikor a könnyűzené­ben - legalábbis Magyar- országon - nem az angol­szász, hanem az olasz ha­tás volt a meghatározó. Az olasz dallamáradatot olyan előadók hozták, mint Adri­ano Celentano - aki éppen hatvanadik születésnapját ünnepli —, Gigliola Cin- quetti és Gianni Morandi. Celentano 1938. január 6-án látta meg a napvilágot Milánóban. Szülővárosáról szól egyik híres dala, a La Ragazza della Via Gluck. Még húsz éves sem volt, amikor egész Olaszország­ban ismertté vált neve az 1957-es észak-olaszországi rock and roll fesztivált követően. Első lemezén a Tutti Frutti olasz változa­tával mutatkozott be, s az olasz Elvis Presleyként emlegették. Egy évvel ké­sőbb már az olasz televízi­óban is fellépett az II Tuo Bacio E Come Un Rock című dalával. Ettől fogva egész Európában, így Ma­gyarországon is, minden muzikális lélek - a jegest és a szódavízárust is bele­értve - Celentano-nótákat énekelt és fütyült. Legnagyobb sikere bizo­nyos 24 ezer csókról (Ven- tiquttromila Baci) szólt. A legkapósabb Celentano- dalok közé tartozott az Azurro, az Una festa sui prati. Az énekes a déli dal­lamok iránt mindig fogé­kony német hanglemezpi­acot is meghódította. Amikor véglegessé váll, hogy az olasz könnyűzene nem tud versenyezni az Anglia és Amerika felől érkező rock and roll-, majd beathullámmal, Adriano Celentano szerencsét pró­bált a filmszakmában, Fede­rico Fellini Édes élet című filmjében debütált. Adria­no Celentano könnyeden kiszámolta: filmszínész­ként vagy rendezőként lé­nyegesen többet kereshet, mint énekesként - főleg miután az olasz énekesek száma is ugrásszerűen megnőtt. Ismertebb filmjei közül Magyarországon vetítették a Serafínót, a Különös pa­sast és Az őrült római vaká­ciót. Megpróbálkozott a rendezéssel is - az ő nevé­hez fűződött többek között A szerzetesek géppisztollyal című vígjáték. Színészként és rendezőként is a „lazább” darabokhoz vonzódott. Celentano napjainkig is a legjobban fizetett olasz előadó. Tavaly szeptember­ben részt vett azon a rock­koncerten, amelyet//. János Pál pápa jelenlétében tar­tottak Bolognában, s ame­lyen Bob Dylan és Gianni Morandi is fellépett. Illetlenség volna megfe­ledkezni az olasz könnyű­zene másik kiemelkedő egyéniségéről, Domenico Modugnóról, aki 1928. ja­nuár 9-én született valahol Szicíliában. A három éve halott Modugno elsősorban szerzőként ismén, de olykor saját számainak előadására is vállalkozott. A leghíre­sebbek ezek közül a Volare és a Ciao bambina voltak. Az oldalt MTI-Panoráma anyagok segítségével állítottuk össze- Minden ajtó mögött a maharadzsa kincseit remélem, aztán csak ócska zsebrádiókat tudok elemelni... Római kori település romjai Dél-Egyiptomban Néró császár idejéből szánnazó római kori vá­ros romjaira bukkantak a régészek Egyiptom déli részén. A szenzációsnak számító leletre egyipto­mi és kanadai kutatókból álló régészcsoport buk­kant rá Kairótól mintegy 550 kilométerre dél-nyu­gatra, Eszment el-Harab térségében, a Dakhla oázis mellett - jelentette az AP amerikai hírügynökség. A szakemberek véleménye szerint a település körül­belül az időszámításunk szerinti 54-68 közötti időszakban épült, Néró császár uralkodása idején. A város épületei jó állapotban maradtak fenn, kö­zöttük sok kétszintes is akad. A kutatók feltétele­zik, hogy a várost, amely az egyik legjelentősebb afrikai kereskedelmi útvonal közelében épült, a Római Birodalom számára gabonát és gyümölcsöt termelő egyiptomiak lakták. A város közelében a helyi istenség, Tutu kultuszának szentelt templo­mot is feltárt az egyiptomi-kanadai kutatócsoport. A régészek tovább folytatják a helyszínen a még korántsem befejezett feltárómunkát, és hamarosan megkezdik a Tutu-szentély, illetve a városi épüle­tek falaira vésett szövegek megfejtését. Prága-Prága Ki védi Nessie*t?

Next

/
Oldalképek
Tartalom