Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-21 / 17. szám

A párizsi rendőrség hétfő este nyolcvanhárom embert vett őrizetbe a francia főváros híres sugárútján, a Champs Elysées-n: az illetők ugyanis rövid időre meg­szállták a főváros legfelkapottabb éttermét, a sztárok ked­venc találkozóhelyének számító Le Fouquet-t. Az akció résztvevői - munkanélküliek és a velük szimpatizáló em­berek - az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint „éhesek vagyunk” kiállítással nyomultak be az étterem­be, de azután ellenállás nélkül hagyták magukat kitolon­colni onnan. Franciaországban már hetek óta tartanak a munkanélküliek épületfoglaló akciói: az érintettek na­gyobb segélyeket, és mindenekelőtt munkahelyteremtést követelnek. Az országban több mint 3 millió az állástala­nok száma. Több mint kétszáz kilogramm aranyat­foglalt le az indonéz vámőrség a főváros, Jakarta repülőterén: a hatalmas mennyiségű nemesfémet három in­donéz akarta még vasárnap Szingapúrba csempészni, még­hozzá egyszerű kézipoggyászként. Az AFP francia hírügy­nökség beszámolója szerint a csempészekre az indonéz lé­gitársaság egyik utaskísérője figyelt fel, mégpedig azért, mert majdnem megszakadtak hatalmas kézipoggyászaik sú­lya alatt. (A három férfinél összesen nyolc kézipoggyász volt, bennük a több mint kétmillió dollárt érő nemesfém­mel.) A bűncselekmény súlyát alighanem növeli majd a hatóságok szemében, hogy a tettesek éppen akkor próbál­koztak a csempészettel, amikor az indonéz vezetés a lakos­ság birtokában lévő aranytárgyak beszolgáltatására kéri az embereket. Észak-Koreában kilenc vezetőt végez­tek ki tavaly szeptemberben árulás és kémkedés vádjával - közölte az AFP francia hírügynökség kedden egy jól tájékozott forrásra hivatkozva. A kilenc ember közül hét a Szocialista Ifjúsági Liga (a nyolcmillió tagot számláló észak-koreai ifjúsági szervezet) vezérkarába tartozott, a csoport két további tagja pedig a Koreai Munkapárt mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó titkára, illetve egy négycsillagos tábornok volt. A főtiszt az észak-koreai hadsereg politikai bizottságának titkáraként szolgált: ez a bizottság intézi az egymilliós haderő személyzeti ügye­it, az áthelyezéseket. Mindannyiukat azzal vádolták, hogy Dél-Korea számára kémkedtek. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter hétfőn kizárta egy Irak-ellenes azonnali katonai akció lehetőségét. Albright asszony a Reuters brit hírügynök­ségnek nyilatkozva úgy vélekedett: az amerikai vezetés szerint egyelőre a diplomáciai megoldás lehetőségét kell keresni, noha a diplomáciai erőfeszítéseket kétségtelenül alá kell támasztani a katonai erő használatának fenyege­tésével. Vajdasági panoráma Világkrónika Megpróbáltatásokkal teli évet zárt Kis-Jugoszlávia észa­ki tartományának lakossága. Igaz, a délszláv testvér- háború már befejeződött, de annak politikai és gazda­sági következményeit még évekig fogja nyögni a Vaj­daság és annak öt nemzete. Gy.Z. __________________ Az utóbbi években mintegy 400 ezer szerb nemzetiségű betelepített alaposan megvál­toztatta a Vajdaság nemzetisé­gi összetételének az arányát. Több olyan településen élő ma­gyarkerült saját szülőfalujában is kisebbségi sorba, amelyben még 6-7 éve egyáltalán nem, vagy csak elenyésző számban éltek szerbek. Az erőszakosan végrehajtott asszimiláció szin­te egyik pillanatról a másikra megváltoztatta az évszázadok alatt kialakult nemzetiségi ará­nyokat. A kétmilliónyi lelket számláló Vajdaságnak nem kis nehézségek árán lakást és mun­kát kellett biztosítania a bete­lepülőknek. Ezek gyermekei­nek természetesen az anyanyel­vi oktatás kijár, ezért az isko­lákban a szerb osztályok száza­it nyitották meg, ami a magyar osztályok megszűnését, jobbik esetben azoknak „csak” a csök­kentését vonta maga után. Sok magyar szülő gyermekének, különösen a Bánságban, meg Zombor és Újvidék környékén már nem adatik meg az anya­nyelvű oktatás lehetősége. Az ipar és a mezőgazdaság helyzete annak ellenére sem ró­zsás, hogy a termelés az elmúlt évben 13 százalékkal, míg a mezőgazdaság 8 százalékkal produkált jobb eredményt. A tar­tomány kivitelének értéke 600 millió dollár volt, de a behozatal ezt jóval meghaladta. Az import értéke 1,4 milliárd dollárra rúgott. A foglalkoztatottság nem­hogy emelkedett volna, hanem 4,8 százalékkal csökkent. Újvi­déken, a tartományi székváros­ban a középiskolát végzettek közül 8200-an, míg a főiskolai végzettséggel rendelkezők kö­zül ezren vannak munka nél­kül. Az egyetemet végzettek 1600 főnyi serege vár munkára. Az állástalanok zöme sajnos 18- 25 év közötti fiatal. Nekik a munkaközvetítő hivatal kimu­tatása szerint 1-2 évet kell az első munkahelyre várniuk. Van­nak olyan szerencsétlenebbek is, mégpedig 3200-an, akik 5-8 éve munkanélküliek. Ezerhat- száz újvidéki lakos pedig már több mint tíz éve vár munkára. A munkanélküliekkel ellen­tétben nem veszítették el a jövőbe vetett hitüket az Újvi­déki Színház színészei és veze­tői, még annak ellenére sem, hogy az idei évet a tavalyról áthozott 50 ezer márkás tar­tozással kezdték. Hernyók György színigazgató bízik az irányítása alatt álló társulat ké­pességében, akaratában és munkabírásában. Mára már csak harminc vajdasági magyar színész tolja Thália szekerét a tartományban. A három délvi­déki színház, a szabadkai Nép­színház, a szintén szadadkai Kosztolányi Színház és az Új­vidéki Színház a fennmaradá­sukért vívott küzdelemben az egyedüli helyes megoldást a színészek mindhárom társulat­ban történő szerepeltetésében látja. Ez nem kis feladatot állít a magyar színházak elé, de a re­pertoárok egyeztetésével bizo­nyosan megoldhatják a föl­merülő esetleges problémákat. A vajdasági magyarság tájé­koztatásában és szórakoztatásá­ban nagy szerepet vállaló Újvi­déki Televízió a minap ünnepel­te fennállásának harmincadik év­fordulóját. A magyar nyelvű mű­sorok felelős szerkesztője,Szakál­las Ottó elmondta, hogy a jubile­umra egy új épülettel és két új stú­dióval gazdagodott az intézmény. A munkafeltételek javulásá­nak köszönhetően több terve­zett, de eddig még megvalósu­latlanul maradt műsor elkészí­tésére lesz alkalmuk a közel­jövőben, de az eddigi 3000 perces havi magyar nyelvű műsorok az idén egy perccel sem bővülnek. Nagyon jó kap­csolatot tartanak fönn a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stú­diójával. Közös műsorokat is készítenek, melyeket mindkét stúdió egyaránt bemutat. A Vajdaság hosszú évekig tartó elszigeteltségének megtö­réséért és Jugoszláviának a nemzetközi fórumokba való újbóli visszatéréséért még né­hány évnek kell elmúlnia. Gaz­dasági,de főképpen politikai változásokra van szükség, ami még egyáltalán nem, vagy na­gyon nehézkesen indult el. Jó példa erre a múlt év végén megtartott konzultáció a ju­goszláv államfő, Szlobodán Milosevics és a Vajdasági Ma­gyar Szövetség Kasza József által vezetett küldöttség tagjai között. Milosevics meglepetést színlelve kijelentette, hogy nem hallott a vajdasági ma­gyarság sanyarú helyzetéről. De majd utánanéz a dolognak a legközelebbi, január végi megbeszélésekig... Jugoszlávia belátta, hogy Európába Magyarországon ke­resztül vezet az egyedüli járha­tó út. Úgy látszik, a szó szerinti értelmezésnek köszönhető, hogy most építik a Szabadkát az országhatárral összekötő autópálya utolsó szakaszát. A vasúti pályát is újjáépítik a ma­gyar határig. Zomborban a ka­tonai repülőtér egy részét a pol­gári légi forgalom igényeinek megfelelően alakítják át. A közút, a vasút és a légi út után a politika útját is újjá kel­lene építeni. Elfogadható poli­tikai út nélkül a legkorszerűbb sztráda is csak helyi jellegűvé szűkül, ami nem vezet sehová, és nem jön sehonnan. Csak vak­vágány marad. Vágyálmok Bürget Lajos jegyzete Amint az várható volt, az ázsiai gazdasági válság még korántsem ért véget. Hiába volt a nagy világbanki injekció, a gondok nem múl­tak el. Naponta újabb és újabb tőzsdei válságok ész­lelhetők, és olyan országok gazdasága hever romokban, mint a korábbi nagy példa­kép, Dél-Korea, és a bár kor­rupt, de egykor megingatha­tatlannak hitt Indonézia. Már Japán sem érinthetet­len, a kis tigrisek is egyre gyorsabban szelíd cicákká válnak a pénz szorításában. Folynak a viták arról, hogy mennyi szerepe van ebben a nemzeközi pénzvi­lágnak, melynek, elképzelhe­tő, távlati érdekei fűződnek ahhoz, hogy a rendcsinálás ürügyén még jobban beépül­jön az ázsiai gazdaságba. Felmerül annak a lehetősé­ge is, hogy az Egyesült Álla­mok, amely stratégiai célnak az ázsiai tőkebehatolást je­lölte meg, maga is részese a válságnak. Mindezt azonban nagyon óvatosan kell fo­gadni, hiszen a globalizált világgazdaság egy pontján kirobbant válság már nem marad meg a régió határain be­lül, és épp úgy fenyegetheti Hongkongot, mint New Yorkot, épp úgy csapást mérhet a frank­furti, mint a tokiói tőzsdére. Tény, hogy ma Ázsia a gazda­ság neuralgikus pontja, óvatos­ságra int, féken tartja a befekte­tési rohamot. Ebből ered aztán az a vágyálom, hogy ez az ázsiai krízis jó Európának, különösen a keleti részének, hiszen a befek­tetők ezen a biztonságosnak lát­szó piacon eredményesen tudják kifejteni expanziós tevékenysé­güket. Különösen azok az orszá­gok reménykedhetnek - így az elemzők -, melyek mint leendő NATO-tagországok, biztos terü­letnek számítanak, és ahol olyan politikai rendszerek alakultak ki, melyek közül egyetlen számotte­vő irányzat sem kívánja meggá­tolni a befektetéseket. Hogy ez vágyálom csupán, vagy van realitása, azt a követ­kező hónapok, talán évek döntik el. Igaz, a nyugati világban nagy pénzfeleslegek vannak, de nem sürget annyira az idő senkit sem, hogy ki ne várja az ázsiai hely­zet alakulását. Mert lehet, hogy Kelet-Közép-Európa kívánatos befektetési terület, tény, hogy a mérhetetlen orosz és ukrán pia­cok is serkentően hatnak, de a távol-keleti munkaerő ára, az ottani tapasztalat, a kínai piac vonzása még mindig verseny­képesebb, mint az európai kí­nálat. Mindenesetre úgy tűnik, hogy térségünk spekulál, szá­mít arra, hogy egy befektetési irányváltozás fellendítheti az itteni gazdasági életet is. Nem véletlen, hogy e re­ménykedés időszakában az óvatosabb megfigyelők másra is számítanak. Arra nevezete­sen, hogy a még mindig töré­keny kelet-közép-európai piac- gazdaságokat is nagyon ké­nyelmetlenül érintheti az ázsi­ai válság. Látható volt, hogy a tőzsdék közül talán a budapes­ti reagált a legidegesebben. Vagyis miután ez a régió is ezernyi szállal kötődik ma már a világgazdasághoz, nem érez­hetjük magunkat abban a ké­nyelmes helyzetben, amely a válságmentességet jelentené. Csak a lehetőségek összeveté­se adhat tehát reális képet a közeli jövőről. Fel kell készül­ni, hogy meglephetnek minket a befektetők, de azt is figyelni kell, vajon nem roggyantja-e meg az éppen felfelé törekvő gazdaságot a negatív világ- gazdasági hatások sora. Vagy­is: reálisnak kell maradni, fél­re kell tenni a vágyálmokat. A gazdaság nem érzelmi ügy. A döntések mögött mindig szigo­rú érdekek húzódnak meg. Hogy ezek találkoznak-e el­képzeléseinkkel, az csak igen kis mértékben múlik rajtunk. Pekingi Ígéretek A pekingi vezetés ígéretet adott az amerikaiaknak arra, hogy Kína beszünteti cirkáló rakéták eladását Iránnak. Mint William Cohen amerikai védelmi miniszter keddi, pekingi sajtóértekezletén bejelentette, kínai tárgyalópartnere, Cse Hao-tien tábornok, kínai védelmi miniszter biztosította öt a szállítások leállításáról, és ő maga elégedett a kapott garanciákkal. Ugyanakkor a Reuters brit hírügynökség megjegyzése szerint egyelőre nem világos, hogy a kínai ígéretek a szállítások azonnali beszüntetését jeientik-e. MTI Cohen kínai látogatásának egyik központi témája volt a ha­jók ellen használható, C-801-es és C-802-es típusú cirkáló raké­ták ügye: Washington attól tart, hogy Irán ezekkel a kínai fegy­verekkel megbéníthatja a Perzsa­öböl hajóforgalmát, miközben a térség az Egyesült Államok egyik fontos olajszállítója Az amerikai védelmi miniszter figyelmeztet­te vendéglátóit: az öbölbeli olaj- szállítások megbénulása Kína gazdaságát is károsan érintené. William Cohen keddi, pekingi sajtóértekezletén lehetségesnek nevezte a Kínába irányuló ameri­kai fegyvereladásokra 1989-ben kimondott tilalom legalábbis részleges megszüntetését. Cohen elmondta, hogy kínai tárgyalópartnerei vetették fel a kérdést, elsősorban a 80-as évek elején vásárolt amerikai helikop­terekhez szükséges pótalkatré­szek szállítása érdekében. A vé­delmi miniszter kijelentette: „meggyőződésem, hogy haladást érhetünk el egyes tiltó rendelke­zések megszüntetése felé”, ha előzőleg az emberi jogok terén előrelépések történnek. Az ame­rikai gyártmányú katonai felsze­relések Kínába irányuló export­ját 1989-ben, a Tienanmen téri tüntetés véres elfojtása után til­totta meg Washington. A döntés, amelyhez az EU is csatlakozott, fájdalmasan érintette az amerikai fegyvergyártó köröket - írta az AFP-, amelyek szerint e helyzet csak az orosz fegyverexportő­röknek kedvez. A New York Times vasárnapi száma szerint Cohen pekingi útja előtt külön kikérte Bili Clinton amerikai el­nök véleményét a tartalékalkat­részek ügyében esetleg tehető engedményről. A Fehér Ház ko­rainak ítélte meg a úlalmak enyhí­tését, de nem zárkózott el az elől, hogy tanulmányozzák a szankci­ók enyhítésének lehetőségét. Kölcsönös érdekek MTI Fontos alapelvekben megállapodásra jutott hétfőn Pozsonyban a há­gai döntés végrehajtásá­ról tárgyaló magyar és szlovák szakértői küldött­ség. A sajtó tudta nélkül lezajlott hétfői tárgyalá­son sikerült megállapod­ni azokban az alapelvek­ben, amelyek szerint a magyar fél nem ragaszko­dik a dunacsúni objektu­mok lerombolásához, a szlovák fél pedig belát­ja, hogy a dunakiliti ob­jektum a Dunacsúnnál felépült C-változat ré­szeként szerephez jusson- tájékoztatta kedden reggel az MTI pozso­nyi tudósítóját Nemcsók János. A magyar tárgyaló kül­döttséget vezető állam­titkár elmondta: a felek egyetértenek a dunakili­ti objektum közös üze­meltetésének lehetősé­gében. Budapest meg­békél a dunacsúni C- változat meghagyásának gondolatával, de ennek fejében „látható vízfe­lületet és annyi vizet ké­rünk a dunakiliti táro­zóba, hogy ott bizonyos sporttevékenységekre nyíljon lehetőség, és az Öreg-D-una sportcélú és szükséghajózása megold­ható legyen.”- Ennél is fontosabb - mondta Nemcsók-, hogy a Szigetköz ökológiai vízigénye maradandóan megfeleljen elvárásaink­nak. Ezeket az alapelve­ket fogadtuk el, de konk­rét számadatokat ezzel kapcsolatosan most nem mondanék, mert egyelőre még arról folyik az al­kudozás, hogy ehhez mi­lyen vízmennyiségre van szükség. Nemcsók János fontos­nak tartja, hogy a tárgya­ló felek belátják: egymás kéréseinek kölcsönös tel­jesítése szükségszerű. El­mondta: a hétfői szak­értői fordulón a Duna alsó duzzasztásának kér­déseiről nem esett szó. Az órákig tartó megbeszélé­sen „csak a kártérítés kér­dései és a csomag duna­kiliti tározót érintő jogi és hidrológiai vonatko­zásai kerültek terítékre.- Mindezt igen fontos­nak tartjuk, ezért a pén­teken, Győrben sorra kerülő szakmai ülésen folytatódik a vita: a szak­emberek, további szakmai és műszaki érvekkel vé­delmezik majd álláspont­jukat, és győzködik egy­mást a további részletek kérdésében. A Duna alsó szakaszá­nak duzzasztásáról leg­közelebb a jövő héten esedékes budapesti for­dulón tárgyalnak a kül­döttségek. Várható, hogy addig a hágai döntés kö­zös értelmezéséről szóló jegyzőkönyvet is sikerül megszövegezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom