Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-21 / 17. szám

Megyei krónika 1998. január 21., szerda Kevesebb az állástalan K. I. (Új Kelet) ________ Ki svárda körzetében min­dig alacsonyabb a munkanél­küliségi ráta, mint általános megyei viszonylatban. Az el­múlt évben legkedvezőbb az októberi felmérés volt, ekkor 13,7 százalékot mértek. A szabolcs-szatmár-beregi fel­mérés viszont tizenkilenc szá­zalékot jelez. A decemberi adatok már 15,8 százalékos munkanélküliséget mutatnak, ugyanis befejeződtek a köz­munkaprogramok, melyek több mint hétszáz embernek jelentettek ideiglenes mun­kahelyet. Kása Istvánnak, a kisvárdai munkaügyi kiren­deltség vezetőjének vélemé­nye szerint ezek a viszonyla­gos kedvező számok a közle­kedés és az infrastruktúra fej­lettségére vezéthetők vissza. Másrészt a rendszerváltás után alakult vállalkozások többsé­ge fennmaradt, míg más kör­zetekben sokan visszaadták engedélyüket. A munkaügyi szakember szerint az éves statisztikában, amely harminchat települést és nyolcvanöt-nyolcvan- nyolcezer embert érint, egy­fajta ciklikusság figyelhető meg, nyaranta csökken a mun­kanélküliek száma, ugyanis a konzervgyárak és a környék termelőszövetkezetei ebben az időszakban igényelnek munkaerőt, de télen nem tud­nak munkát adni számukra. Nagyobb beruházók, befek­tetni vágyó cégek még nem jelentek meg a körzetben, egyedül a Hajdú Bét Rt. vesz fel és képeztet folyamatosan munkásokat. Ezt leszámítva az elbocsátások és a felvéte­lek kiegyenlítik egymást. A közmunkaprogramok, noha csak időszakosan jelenthet­nek jövedelemszerzést, még­is sokak számára ez az egyet­len lehetőség a munkához, ke­resethez jutáshoz, illetve a jo­gosultsághoz, hogy továbbra is munkanélküli járadékot kaphassalak. Nyugodtabban, mégis keserű szájízzel K. I. (Uj Kelet) ___ A sztrájkveszély még nem szűnt meg teljes mértékben, de hétfőn végül megállapod­tak a népjóléti tárca és az egészségügyi dolgozók szak- szervezetének tagjai. Csiszár Gabriella a megyei szervezet vezetője elmondta, nyugod­tabban, de mégis kissé kese­rű szájízzel fejezték be a több órán át tartó megbeszélést, ugyanis a tárgyalás eredmé­nye nem nevezhető teljes si­kernek. A tárca végül minden követelést elfogadott, de nem teljes mértékben. A szakszervezet kérte, hogy a tizenharmadik havi bér sze­repeljen a költségvetésben, és utalják azt le százszázalé­kosan az intézményeknek. A felek úgy egyeztek meg, hogy folyamatában utalják az összeget, de az EDDSZ vezetői már azt is eredmény­nek tartják, hogy a tárca el­ismerte, a korábbi években a költségvetésben valóban nem jelent meg a plusz havi bér, s azt az intézményeknek kellett kigazdálkodni. Követelte a szervezet, hogy az egészségügyi dol­gozók béremelése garantál­tan tizenhat Százalékos le­gyen, s azt megkaphassák az intézmények. Ezzel egyetér­tettek ugyan, de a 13,5 szá­zalékos inflációból a kor­mány mindössze 10,5 száza­lékot fedez a dologi kiadá­sokra. Követelték az ügye­leti díjak teljes körű lefedett­ségét, a tárca által koráb­ban ígért összegnek a dup­láját kapják meg, így az ügyeleti díjak átlagosan ti­zenhét százalékkal emel­kednek. A szociális és a fekvőbeteg-ellátásban dol­gozók és a háromműszakos ápolók műszakpótlékját száz százalékkal emelik, erre a célra hatszázmilliárd forintot különít el a tárca. A szakszervezet kérései, minden téren teljesültek, de nem teljes mértékben. Csiszár Gabriella szerint a két fél tárgyalásaiból előrejutás tapasztalható, ami megnyugtató a dolgo­zók számára. A minisz- térummal egy záradékot írattak alá, miszerint ha a felek nem tartják be a megállapodásokat, akkor valamennyien élhetnek a maguk eszközeivel. Az EDDSZ eszköze a sztrájk, amivel nem szeretne ugyan élni, de szükség esetén al­kalmazható, az ügyeleti rendhez hasonló sürgősségi betegellátás formájában. A beteg egészségét emiatt nem érheti: károsodás, s a dolgozók hivatástudatuk­nál fogva tartják is magu­kat ehhez az állásponthoz. Azonban a sztrájk, ha nem is a betegek ellen irányul, mégis rajtuk csapódik, a dolgozók ennek tudatában tartózkodnak a sztrájktól, de sajnos jól tudják ezt a tárca képviselői is, akik haj­lamosak ezzel visszaélni. Napi tőzsdeinfó Munkatársunktól Mérsékelt érdeklődés és óvatos befektetői hangulat jellemezte kedden a Budapesti Értéktőzsde részvénypiacát. Az árfolyamok ugyan általában továbbra is nőttek, de csupán szerényebb mér­tékben. Emellett voltak stagnáló részvények is. A vezető részvények közül a MÓL 5200 forinton fejezte be a kereskedést, ami közel negyven forintos emelkedést jelent az előző naphoz képest. Mérsékelt gyarapodást mutat a távközlési piac egyetlen szereplője, a Matáv is, amely 1030 forintos záróá­ron, míg az OTP az előző napi értékéhez közel, 7605 forinton cserélt gazdát a nap végén. A vegyipari társaságok közül a TVK 3380 forintra erősödött. A gyógyszeripart reprezentáló Richter 22 260 forintos záróára nem érte el az előző napi 22 300 forintos értéket. A kárpótlási jegy záróára 910 forintra nőtt. Távlati tejipari tervek Pályázatok K. Z. (Új Kelet) ______ Ön kormányzati vezetők, pályázatokat készítő szak­emberek számára tartottak tegnap a szakminisztériu­mok illetékesei A települési önkonnányzatok támogatá­sai címmel konferenciát. A tanácskozáson részt vevő Giba Tamás, Nyíregyháza alpolgármestere érdeklő­désükre közölte: a tájékoz­tatás elsősorban szakmai jel­legű volt, a résztvevők se­gítséget kaptak a pályázatok készítéséhez, valamint a rendszerben történt változá­A tejfeldolgozói szektor­ban jelentős az általában többségi külföldi tulajdon­nal rendelkező csoportok piaci nyomása. Ez állandó hatékonyságnövelést és önköltségcsökkentést kö­vetel meg Szabolcstej Rt.- től. Marföldi István igazga­tó meglátása szerint az eredményei alapján dönté­si helyzetben lévő nyíregy­házi központú tejfeldolgo­zó cég nem teheti meg, hogy ne gondolkozzon el a vállalat iövöjéről... Vitéz Péter (Új Kelet)- Február elsejétől hetvenfős létszámleépítés lesz a vállalat­nál. A döntés a cég valamennyi területét érinti. A változást az indokolta, hogy elkészült egy teljes körű létszám-felülvizsgá­lat, valamint jelentős technoló­giai fejlesztések történtek a tár­saság mindkét - a nyíregyházi és a mátészalkai - telephelyén. A legnagyobb létszámú leépítés az élőmunka-igényes gépjármű­karbantartási, valamint a feldol­gozói részlegeket érinti.- Mi indokolja az összesen közel tíz százalékos foglal- koztatotti létszámcsökkenést?- Tavaly vásároltunk 38 darab új szállítójárművet, amelyek üzemfenntartása és üzemviteli biz­tonsága kevesebb karbantartó foglalkoztatását teszi szükséges­sé. Az elöregedett, 13-14 éves át­lagéletkorú IFA-parkunk javítási szükségletével szemben az új jár­művek három évig csak felülvizs­gálatra, szervizre szorulnak. A nyír­egyházi telephely gépkocsipark­ját teljesen, a mátészalkait már kéthannad részben kicseréltük. ' • A feldolgozórészlegekben a megvásárolt új, nagyteljesítmé­nyű technológiák és gyártóso­rok kapacitása teszi szükséges­sé az élő munkaerő csökkenté­sét. Mindezt a létszámfelül­vizsgálat eredményének kiérté­kelése is alátámasztotta. A munkatársakkal szemben szabályosan, a Munka tör­vénykönyvének szellemében jártunk el. A vezetőség tisztában van az­zal, hogy az elbocsátott alkalma­zottak nehéz helyzetbe kerültek, de a kemény piaci versenyhely­zet megköveteli a hatékonyság növelését úgy, hogy közben az önköltség csökkenjen.- Hány alkalmazottat foglal­koztat továbbra is a vállalat, s ők mire számíthatnak?- A két telephelyen összesen 735 munkatárs marad február el­sejétől. Amennyiben a további technológiai korszerűsítések el­kerülhetetlenné válnak, abban az esetben is csak minimális szá­mú ember elbocsátására lehet számítani. A racionális költség- gazdálkodás kegyetlen szabá­lyához kell alkalmazkodnia a Szabolcstejnek is.-Mekkora konkurens nyomás­sal kell szembenéznie a térség egyetlen tejtermeltető integráto­rának és feldolgozójának?- Az árbevétellel jellemzett piaci részesedés tekintetében az ötödik legnagyobb cég va­gyunk. Ez jól hangzik, de az első helyen álló tejfeldolgozónak kétszeres a piaci súlya, s az eb­ből következő piaci motivációs hatása is. A Szabolcstej termék- és pénzügyi gazdálkodása kie­gyensúlyozott, tehermentesített.- Az említettek miatt önálló döntési helyzetben lévő cég mi­lyen jövőképet lát? —Közép- és hosszú távon egye­lőre eldöntetlent. A tavaly fel­erősödött vállalategyesülési ha­tásokat, a képviselt piaci súlyun­kat nem lehet figyelmen kívül hagynunk, valamint a térségi gazdákkal kialakított, cégtől függő jövedelmi helyzetét. A stabil gazdálkodás miatt három alaplehetőséggel kell számol­nunk: önerőből, felvásárlással növekedünk, egyesülünk egy vagy több céggel, illetve elad­juk a vállalatot. Bárminemű vá­lasztás esetén egyeznie kell a döntésnek a több mint hatszáz részvényes, illetve a térségi tej­termelők hosszú távú érdekeivel. Érzékenyen figyeljük a pia­ci hatásokat, változásokat. Egyelőre várakozó a cég állás­pontja, semmilyen tulajdonlás­sal kapcsolatos változásról nincs döntés.- Tett a cég megelőző, a ver­senytársaktól esetlegesen ké­sőbb kikényszerített lépést meg­könnyítő intézkedést?- A Szabolcstejnél lényegesen kisebb kibocsátású és-piaci súllyal rendelkező, gyöngyösi központú Mátratejjel létrejött egy egyezség arról, hogy a két vállalat kölcsönösen segíti saját terjesztői területére juttatni a má­sik cég stratégiai termékeit. Ez egyfajta közös érdekeltségen alapuló kölcsönös segítség, sem­mi több. Emellett az is igaz, hogy egyre'nő a versenytársak nyomá­sa, és sürgeti a tejipart az idő.- Mikorra várható, hogy pi­acra kerül a térségben megter­meltetett alapanyagból elkészít tett saját kávétejszín?- A mátészalkai üzemben megkezdődött a gyártás techno­lógiai tesztje. Az új, tartós gyárt­mánnyal szembeni követel­mény, hogy legalább százhúsz napos legyen az eltarthatósága. Ezt a tíznapos, úgynevezett karanténban tartással ellenőriz­zük. Amennyiben a termék meg­felel a minőségügyi követelmé­nyeknek, abban az esetben meg­jelenhet az üzletekben. sokról. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisz­térium (KTM) 14 milliárd fo­rint decentralizálásáról, me­gyei elosztásáról döntött már korábban. A közmunkata­nácsnál 1998-ban több for­dulóban 5,6 milliárd forint­ra, az útalapnál 2 milliárd forintra lehet pályázni. A Központi Környezetvédel­mi Alapot a KTM 24,3 mil­liárd forinttal töltötte fel. Két megye, Szabolcs-Szatmár- Bereg és Nógrád egy kor­mányrendelet értelmében automatikusan megkapja az alapok 10 százalékát, mert e térségekben az egy főre eső ossz nemzeti termék, a GDP nem éri el az országos átlag 75 százalékát. Gima Tamás elmondta, hogy a nyíregy­házi önkormányzat szakem­berei egyeztetik álláspont­jaikat arról, milyen pályáza­tokat nyújtsanak be a szak­tárcákhoz, valamint a me­gyei területfejlesztési ta­nácshoz. Új alközpont B. B. (Új Kelet) ___, A Családsegítő és Gyer­mekjóléti Szolgálat új al­központtal bővül. Az intéz­mény megnyitóját január 30-án, pénteken délután két órától tartják Nyíregyházán, aVécseyutca 15. szám alatt. Köszöntőt Deme Dóra igaz­gató mond, az alközpontot pedig Csabai Lászlóné, Nyír­egyháza megyei jogú város polgármestere adja át. Sulyok József és az üzem Vasvári veszélyes vállalkozása Munkatársunktól A tiszavasvári önkormány­zat neve tervezetten ma dél­előtt kerül rá annak a mint­egy 27 hektáros, veszélyes hulladékkal szennyezett te­rületnek a tulajdoni lapjára, amelynek a kármentesítése több mint egy éve húzódik. A „hulladékgödröknek” ne­vezett terület a helyi ICN Alkaloida Magyarország Rt. tulajdonában volt. Amikor két évvel ezelőtt az amerikai ICN Pharmaceu­ticals megvásárolta az Alka­loida Rt. többségi tulajdo­nát, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) az adás-vételi szerződés­ben kikötötte, hogy a kár- mentesítésre 1,1 milliárd fo­rintot el kell különíteni a vételárból, s az, valamint an­nak kamatai csak a mentesí­tő munkálatokra használha­tók fel. Az egymástól függő szerződésekben érintett hat fél, az ICN, annak magyaror­szági gyára, az ÁPV Rt., a Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium, a tiszavasvári önkormányzat, illetve a többször módosított pályázati határidőt követően a kivitelezői munkát elnye­rő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kelet-Speeck Kft. kö­zött mára rendeződtek a jogi feltételek. Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere lapunk mun­katársának érdeklődésére el­mondta, hogy a többségi tulajdonosváltást követően az önkormányzat megtette együttműködési ajánlatát, amellyel a vegyészeti gyár tulajdonosai egy év múlva foglalkoztak. A városnak ér­dekében állt a terület mielőb­bi rendezése, mert azt lakos­sági hulladéktárolásra is használták záros, 1998. de­cember 31-éig érvényes szer­ződéssel. Az egy évnél is tovább hú­zódó egyeztetések befejezését jelentő mai okmányaláírást követően megtörténik a terü­let hivatalos átadása, a kivite­lező megkezdi a kétéves men­tesítő munkát. Ezzel párhuza­mosan megépít egy új szenny- víziszap-komposztálót, kiter­mel húszezer köbméternyi szennyezett iszapot, valamint kialakít egy regionális, 15-20 éves tárolókapacitású kommu­nális hulladéktelepet. A mun­kálatok befejezését követően ellenőrzésképpen három évig a kivitelező működteti a tele­pet, majd 2003-ban az önkor­mányzatnak adja át az üzemel­tetési és fenntartási jogkört. Fotok: Csonka Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom