Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-23 / 299. szám

1997. december 23., kedd Hazai krónika A tél ellenére tovább épül az M3*as A hágai döntés magyar szövege MTI _____________ Az eddig viszonylag eny­he télnek köszönhetően ezekben a napokban is dolgoznak az útépítők az M3-as autópálya Gyön- gyös-Füzesabony közötti szakaszán. Az Északkelet Magyarországi Autópálya Részvénytársaság illetéke­se hétfőn az MTI mun­katársának elmondta: az építés során olyan techno­lógiát alkalmaznak, amely mínusz öt fokig lehetővé teszi a munkát. Az említett 43 kilométer hosszúságú szakasz jelenleg ötven szá­zalékban már elkészült, ezért minden bizonnyal nem lesz akadálya az 1998. szeptember elsejei átadás­nak. A sztráda Budapest-Gyön- gyös közötti 56 kilométeres szakaszán a komplett in­formatikai rendszer és a segélykérő hálózat kiépíté­se jelenleg tart, továbbá megkezdődött a teljes hossz­ban végighúzódó védőke­rítés építése és a növények ültetése is. Ezen a részen a jövő évben is folyama­tosan dolgoznak a burko­lat, valamint a hidak, felül­járók felújításán. Egyéb­ként az új, 43 kilométeres szakaszon a földmunká­val, a cementstabilizáció­val és az alsó, tíz centimé­ter vastagságú aszfaltré­teg leterítésével már csak­nem végeztek a szakem­berek, de jó ütemben ha­ladnak a középső hat cen­timéteres réteg aszfaltozá­sával is. Az új szakaszon a négy, úgynevezett vadátjá­ró és tucatnyi hüllőátjáró mellett harminchat híd épül, és kialakítanak öt pár, különböző szolgáltatások­kal ellátott pihenőt is. Az M3-as üzemeltetésé­ben fontos szerepet játszik majd a Kálón létesülő üzemmérnökség, ahol he­lyet kap a pálya biztonsá­gára ügyelő rendőrség is. Ennek az épületnek a ki­vitelezését szintén meg­kezdték. MTI ___________ Megjelent a magyar-szlo­vák vízlépcsőrendszer percben 1997 szeptemberében megho­zott hágai döntés teljes szöve­ge magyar fordításban. A ki­advány a fordításon túl tartal­mazza az 1977-es erőműépí­tési szerződés felmondásáról szóló 1992-es kormánynyilat­kozatot és annak indoklását, valamint a magyar kormány hágai képviselőjének perzáró beszédét. A kötet keddtől le­hívható az Internetről is, a ki­adást gondozó Enciklopédia Könyvkiadó honlapján. Mind­ezt Vargha János biológus, a kiadvány összeállítója mond­ta el a megjelenés alkalmából Bérgyilkosra gyanakszanak MTI _____ A fegyverszakértői véle­mény szerint mindkét merény­letet azonos fegyverrel követ­ték el a gyöngyösi régiségke­reskedő ellen. Az áldozatot egy március 31-én történt gyilkos­sági kísérlet után, múlt héten csütörtökön „végezték ki”, al­világi leszámolásra emlékez­tető módszerrel Gyöngyösön. Erről Orosz Gyula ezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság bűnügyi osztályának vezetője tájékoztatta hétfőn az MTI tudósítóját. Elmondta: a nyomozás adatai alapján ösz- szefüggést látnak a két bűncse­lekmény között, és arra gyanak­szanak, hogy mindkét merény­letet bérgyilkos követte el. A tavasszal történt merény­let során a gyöngyösi N. And­rást saját háza előtt vették cél­ba, ám akkor egy csípőlö­véssel megúszta a 46 éves fér­fi. A lövedéket kórházban tá­volították el a testéből. Ezút­tal nem volt ilyen szerencsés; holttestét december 18-án nem sokkal este hét után néhány perccel a saját autójában talál­ták meg Gyöngyösön, egy élel­miszer-áruház előtt. A Csongrád megyei bíróság jogerősén egyenként több mint hat, illetve öt év bör­tönre büntetett két, olajhamisí­tással foglalkozó bűnözőt. A Hung-Itália Kft. két ügyvezetője a már klasszikusnak nevezhető módon hamisított gázolajat. A fűtőolajként elvámolta­tott árut szőkítették, és a gyanútlan autótulajdo­nosok boldogan fizettek pár forinttal kevesebbet. Egyikőjük ráadásul az ügymenet sikere érdekében köz­okirat-hamisítás és csempészés bűncselekményét is elkövette. Ez önmagában még nem lenne akkora „durranás”, hogy érdemes lenne vele külön is foglalkozni. Csakhogy tudomásom szerint most született először jogerős íté­let olajmaffia-ügyben. A legtöbb, napvilágot látott eset még nyo­mozati, illetve vizsgálati szakasz­ban van. A hat év tíz hónapos, illetve öt év és tíz hónapos bör­tönbüntetés aszerint sok vagy ke­vés, hogy az elkövetőről vagy az áldozatokról van-e szó? De kik is az áldozatok? Mi magunk. Az olajmaffiák által okozott kár mértéke csak milliárdokban mér­hető évente. Ezek a bűnszövet­kezetek semmilyen közterhet nem fizetnek. Sem adót, sem útalapot, semmit. De bűnösök közt cinkos, aki néma, és cinkos az is, aki meg­veszi tőlük. Vajon, aki a KGST- piacon vásárolja az üzemanyagot, tartott sajtóájékoztatón hétfőn. Vargha János beszámolt arról, hogy a kétezer példányban megjelenő könyv kiadását a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium mint­egy másfél millió forinttal tá­mogatta. A biológus hangsú­lyozta: a hágai döntés nem kö­telezte a magyar felet erő­műépítésre, és elismerte az or­szágunkat ért természeti káro­kat. A magyar kormányt jelen­leg képviselő tárgyaló delegá­ciónak azt kell elérnie, hogy egy pártatlan cél által összeál­lított környezeti hatástanul­mány készüljön, ami reális ala­pot jelent a magyar-szlovák tárgyalások folytatásához. Mint mondta, jelenleg antide­MTI Január elsején lesz 25 éve, hogy Magyarországon beve­zették az irányítószámokat. A Magyar Posta tájékoztatá­sa szerint a világon először a múlt század közepén, a Thurn und Taxis posta vezette be a te­rületi csoportosításoknál a számmal való jelölést. Az eu­rópai postahivatalait 1853-tól 1-től 306-ig terjedő számok­kal jelölte meg, ám a postai hálózat gyors bővülése miatt a rendszer irányítási jelentő­MTI A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének országos választmánya nem tudja elfo­gadni, hogy a MÁV Rt. mun­kavállalóinak kétharmada 1998-ban mindössze 13,5 szá­zalékos alapbéremelésben ré­szesüljön. A választmány a hétfői közgyűlésén felhatalmaz­ta a VDSZSZ elnökségét arra, hogy amennyiben a MÁV Rt.- vel folytatott tárgyalások de­cember 31-éig nem vezetnek eredményre, hirdessen általá­és hazafuvarozás közben szidja a kormányt, mert nem képes karban tartani a bekötőutakat és kilötyög az ő drága benzine, gondol-e arra, hogy ő is okozója a jelen állapo­toknak? Aki majd fizetni kényte­len a meghosszabított M 3-mas autópályán, az tudja-e, hogy az üzemanyaggal seftelő bűnban­dák majd’ annyi kárt okoznak, mint amennyit a közös kasszából áldozni tudunk sztrádaépítésre. A kurucos vér bennünk van, és csak huncut összekacsintás kísé­ri, ha valaki kibújik az adófizetés alól, pedig mindannyiunk zse­béből veszi ki a pénzt. Nem a sa­ját kezével, hanem azzal, hogy az elmaradt bevételek miatt emelni kell a pályahasználati díjat, vagy gyakrabban kell javíttatnunk az autónkat az utak leromlott álla­pota miatt. Eddig már nem teljed a figyelem. A nagyobb hagyományokkal rendelkező, fejlettebb országok­ban igenis társadalmi megvetés­ben van része az adócsalóknak. Emlékezetes például Stefi Gráf apjának esete. A világhírű teni­szezőnő pénzügyeit édesapja ke­zelte, és mikor napvilágra kerül­tek törvénytelen üzelmei, a nagy világcégek sorra vonták vissza mokratikus, nyilvánosságot kizáró módon folynak a tár­gyalások, ami egyértelműen a szlovák fél pozícióit erősíti. Nagy Boldizsár, a nemzetkö­zi jog szakértője úgy véli: a magyar szakembereknek vég­re egyértelműen meg kell hatá­rozni, milyen mértékű vízmeg­osztást tartanak még tolerálha­tónak Magyarország számára. Erre vonatkozóan reális adato­kon nyugvó hatástanulmány elkészítésére volna szükség. A szakértő arra is rámutatott, hogy Magyarország nem vesz­tette el a hágai pert, hiszen nem kötelezték hazánkat az eredeti szerződés betartására, a fennál­ló állapotot pedig jogellenes­nek ítélte a bíróság. ségét hamarosan elvesztette, így végül elhagyták a szám­mal való jelölést. Később az első, majd a má­sodik világháború idején a tá­bori postaszolgálatoknál ide­iglenesen ismét alkalmazták ugyan a számrendszert, de vég­legesen először 1961-ben a Német Szövetségi Köztársa­ságban, két évvel utána az Amerikai Egyesült Államok­ban, majd Svájcban és Liech­tensteinben vezették be az 1973-tól nálunk is használa­tos irányítószámot. nos sztrájkot a megfelelő mér­tékű alapbéremelésért - jelen­tette be Gaskó István, a VDSZSZ elnöke a közgyűlésről tartott sajtótájékoztatón. Gaskó István a választmány határozatait ismertetve el­mondta: a vasutasok elfogad­ták a MÁV Rt.-vel eddig meg­kötött hat részmegállapodást. Elutasítják viszont a MÁV Rt. legutóbbi 15 százalékos bér­emelési ajánlatát, amely mind­össze 13,5 százalékos bérnöve­kedést jelentene a munkavál­lalók kétharmada számara. reklámszerződéseikéi a teniszcsil­lagtól. Ez már komoly érvágás volt a Graf család pénzügyi be­vételeit tekintve. Jó néhány generációnak kell még nálunk felnőni, míg válto­zik a szemléletünk, de előbb vál­toztatni kellene megnyomorító adópolitikánkon is. A je­lenlegi mértékű közter­hek ugyanis szinte bele- kényszerítik a tisztessé­ges vállalkozókat a kis­kapukeresésbe. És még csak lekiismereti gondokat sem okoz, hisz könnyen megmagya­rázza önmagának és környezeté­nek, mert megmagyarázhatja. A svéd típusú adórendszert nem lehet ötvözni a balkáni szin­tű bérszínvonallal. A kényszer- vállalkozók többsége nem örömé­ben lett az, ami, hanem szégyen­kezett segélyt kérni, vagy re­ménykedett a csodában. Csodák pedig nincsenek, és ezt éppen a kormánynak kellene legjobban tudni. Húzhatnak itt minimum­bevallási sávokat, kitalálhatnak bármilyen praktikákat, ha elemi szükséglete az adózónak a sumá­kolás, akkor meg is teszi, mert a többségnek felkopik az álla. N em hiszem, hogy egy el­fogadhatóbb szintű adó­mértékkel kevesebb bevételhez jutna a központi költségvetés. Sőt! Ha jutna is, maradna is, a leg­több embernek már nem érné meg eltitkolni a jövedelme egy részét. Vihar egy pohár vízben Berki Antal (Új Kelet) Magyar Bálint megint megkapta a magáét. Úgy tűnik, a kulturális tárca ál­landó politikai csatározá­sok színtere lett. Még alig csitult el a pedagógusok minőségi jutalmazása körü­li purpar jé, máris újabb tá­madások kereszttüzébe ke­rült a miniszter. Most éppen a Nemzeti Színház leendő igazgatójának kinevezése okoz felesleges izgalmakat. Az új igazgató, Bed int And­rás több mint harminc esz­tendeje van jelen a magyar színházi életben. 1965-ben végzett a Színház és Film­művészeti Főiskolán. Azóta színészként, rendezőként, igazgatóként van jelen színházi közéletünk élvona­lában. Valószínűleg nem Bálint András személye mi­att robbant ki az élénk el­lenzéki tiltakozás, sokkal inkább azért, mert a Nem­zeti igazgatói székét min­den korban politikai dön­tés eredményeként töltötték be. A kétszáztíz esztendeje működő épület nélküli in­tézmény életében talán első eset, hogy a szakmai közvé­lekedés és a kulturális tár­ca vezetőjének döntése szinkronban van egymás­sal, mint ahogy az is bizo­nyos, soha nem került kéz­zel fogható közelségbe a Nemzeti Színház épületé­nek felépítése sem. A kine­vezett miniszteri tanácsos, majdani igazgató soha ■nem politikai tevékeny­ségéről volt híres. Színész­ként, rendezőként alázato­san szolgálta választott szakmáját, filmszerepeivel pedig nemzetközi hírnevet vívott ki színjátszásunknak. A politikai vihar remélhe­tőleg hamar elvonul, és ak­kor az új igazgató zavarta­lanul teheti dolgát, építhe­ti a majdani színház épüle­tét és annak társulatát is. Botor dolog lenne azt kép­zelni, hogy a Nemzeti mos­tani együttese átköltözik majd az Erzsébet térre. So­kan maradnák régi helyü­kön, a Hevesi Sándorról elnevezett terecskén. A mos­tani zűrzavarban minden­ki elfeledkezik arról az örömteli hírről: önálló társulattal, feltámad Beöt­hy László legendás színhá­za, a Magyar Színház. Új épület, új direktor, új szokások, és amiről nem szabadna megfeledkez­nünk: új évszázad! És ez a lényeg. Végre oly sok re­ménytelen és meddő pró­bálkozás után felépül a nemzet színháza. A leendő felelős vezetőnek két eszten­deje van, hogy megszervez­ze a társulatot, kiválasztva azokat a művészeket, akik reprezentálják majd a ma­gyar színházművészet színe- javát. Gáncsoskodás helyett kívánjunk Bálint András igazgató úrnak (politikus és szakmabéli egyaránt) jó munkát, erőt, egészséget, hogy a harmadik évezred leendő színházi zászlósha­jója képes legyen megbir­kózni a viharokkal, és sze­rencsésen kerülje ki az út­jába kerülő zátonyokat. Postafordulta Tisztelt Szerkesztőség! Hivatkozva az újság 1997. december 3-ai számában „Vannak még uzsorások?” című Olva­sónk írta rovatban meg­jelent cikkre, a következő tájékoztatást adom. A Magyar Posta Rt. a televízió-üzemben tartási díj beszedését pályázat útján kiírt versenytárgya­láson nyerte el, így az Országos Rádió és Tele­vízió Testület (ORTT) megbízása alapján, a Megállapodásban fog­laltak szerint végzi a díj­beszedést. A posta feladata a megállapodás szerint az üzemben tartási díjak be­szedése, az üzemben tar­tók nyilvántartása és a beszedett díjak átutalása meghatározott időre az ORTT egyszámlájára. A nem fizető üzemben tartók felkutatására a postának nincs jogköre. A rádiózásról és televízi­ózásról az 1996. évi 1. törvény rendelkezik, mely fizetési kötelezettséget ír elő annak, aki műsor vé­telére alkalmas készülé­ket üzemeltet. Ugyanezen törvény 82. §-a, illetve a 122/97./VII. 17./ sz. Kormányrendelet rendelkezik az üzemben tartási díj beszedésének részletes szabályozásáról. Az említett jogszabályok értelmében, ha az üzem­ben tartó a fizetésre vo­natkozó kötelezettségé­nek nem tesz eleget, a hátralékos díjjal azonos összegű pótdíjat köteles fizetni. A posta mint díjbesze­dő tehát a törvény alap­ján köteles a hátralékos díjak és pótdíjak beszedé­se érdekében szükséges valamennyi intézkedés megtételére, ideértve a pe­res és végrehajtási eljárás­sal kapcsolatos intézkedé­seket is. A Magyar Posta Rt. való­ban szolgáltató cég, az üzemben tartási díj besze­désében azonban mint díj­beszedő működik közre, így a törvényben előírtakat be leéli tartania. A levélben leírtakkal kap­csolatban — mely egyolda­lú, elfogult vélemény tar­talmaz - megjegyzem, hogy a beszedett pótdíj nem a posta bevételét képezi, ezen összeget illetően is a meg­bízóval el kell számolnia. A díjbeszedés során szo­ciális indokokat a posta mint megbízott nem méltá­nyolhat, mert erre sem jog­szabályi, sem megbízó fel­hatalmazása nincs, csak a törvényben tételesen meg­határozott esetekben a díj- mentességet engedélyezheti. Sajnálatosnak tartom, hogy a levélíró kellő körül­tekintés, a jogszabályi hát­tér ismerete nélkül fogal­mazta meg véleményét, ma­rasztalta el a postát mint díjbeszedőt. A téma ilyen formában történő megközelítése azt a látszatot kelti, mintha a posta önhatalmúlag járt volna el. A negatív, pejoratív értel­mű jelzők használata alkal­mas arra, hogy a postát, annak vezető munkatársait a szolgáltatást igénybeve­vők körében rossz színben, mint tisztességtelen piaci magatartást tanúsítókat tüntesse fel, ezért a cikkben foglaltakat mind tartalmát, mind hangnemét illetően visszautasítom. Debrecen, 1997. decem­ber 18. Üdvözlettel: Dr. Kovács József igazgató Negyedszázados irányítószám Elítélt olajszőkítők Fekete Tibor jegyzete Sztrájkot ígérnek a vasutasok

Next

/
Oldalképek
Tartalom